Aranymisés Tamás József püspök

Teljesen megtöltötték a csíksomlyói kegytemplomot április 21-én, szombaton délelőtt a hívek és elöljárók, akik részt vettek Tamás József püspök és egykori osztálytársai aranymiséjén.

Koncelebráltak mások mellett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Böcskei László nagyváradi és Schönberger Jenő szatmári megyéspüspökök.

Az ünnepi szentmise elején versekkel köszöntötték a jubiláns papokat, majd Jakubinyi György azokkal a ma is időszerű szavakkal köszöntötte az aranymisés püspököt, amelyekkel tavaly március elsején, püspökké szentelésének 20. évfordulóján is üdvözölte őt. Felelevenítette, hogy Tamás Józsefet 1997. március elsején szentelték püspökké a csíksomlyói kegytemplomban, ami nem is lehetett volna másképp, hiszen a Madéfalván született, Csíkszentsimonban felnőtt gyermek a csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt áll.
A főpásztor azt is felidézte, hogy ötven évvel ezelőtt, 1968. április 21-én Márton Áron püspök tizennyolc szerpapot szentelt pappá a gyulafehérvári székesegyházban – tizenhárom erdélyi, egy nagyváradi, két szatmári és két temesvári újmisést. Közülük többen nem élnek már, vagy betegségük miatt nem lehetnek jelen az aranymisén. Jakubinyi György ezt követően röviden ismertette Tamás József munkásságát, amiért köszönetet is mondott, majd felolvasta a szenteltek anyakönyvéből mindazok nevét, akiket ötven éve szenteltek pappá.

Az egybegyűlteket köszöntve az aranymisés püspök kifejezve afölött érzett örömét, hogy ilyen sokan eljöttek az ünnepre, hiszen, mint fogalmazott, a megosztott öröm az dupla öröm. Azt is kifejtette, hogy ugyan heten tudnak csak jelen lenni az aranymisések közül, de a szentmisében megemlékeznek mindenkiről, azokról is, akik már átlépték az örök élet kapuját.
Az aranymise homíliájában Tamás József először arra emlékeztetett, hogy generációjuk a kommunizmus elnyomása alatt nőtt fel és választott életpályát, esetükben a papi hivatást. Szüleiket talán csak a hitük, az Istenbe vetett bizalmuk motiválhatta, hogy gyermekeiket vallásos iskolába küldjék, engedjék. Felszentelésük után a papoknak vállalniuk kellett a megfigyelések, le-, illetve kihallgatások keresztjét – amelyet egyesek könnyebben viseltek, míg másokat jobban megtört, megviselt ez a sors. De később láthatták e politikai rendszer hirtelen összeomlását, amely nagy reményt keltett bennük, aztán mégsem hozta meg azt, amit szerettek volna.

Népünk teljes újjászületése még nem valósult meg – ezért még ma is fáradozni kell – hangsúlyozta Tamás József, és hozzátette, hogy habár ma más nehézségekkel kell szembenézniük a lelkipásztoroknak, mint annak idején, ezek sem könnyebbek az évtizedekkel korábbiaknál, de amíg erejük van, és a Jóisten engedi, addig tenni akarnak.

 


Az ünnepi liturgiát a kegytemplom kórusának éneke tette még szebbé. Az eseményen a hazai egyházi és világi elöljárók mellett jelen volt a magyar kormány részéről Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős, valamint Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A szentmise megtekinthető ITT.
Forrás: Székelyhon.ro

Fotó: Csúcs Mária/Romkat.ro
Magyar Kurír