Fiatalok sűrű temetője a kolozsvári Szent Mihály-templomban

Kovács Sándor főesperes plébános a Vasárnap kérdésére elmondta, hogy nagyon fontosnak tartotta a 700 éves kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálásának elkezdését, azt, hogy „belevágjanak”. A megállást ajánlók véleménye  ellenére tette ezt és azért, mert az 1950-es évekbeli felújítások nem a legmegfelelőbben sikerültek. A jelenlegi régészeti és geológiai ásatások a restaurálási pályázathoz szükségesek. Az ásatások fő célja a templom állagának a felmérése, az alapozás vizsgálata, a járószintek meghatározása. A feltárások vezetője Csók Zsolt régész, az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársa, valamint  Lupescu Radu régész, művészettörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Régészeti és Művészettörténeti Szakának  nyolc hallgatója segít a régészeknek.

Lupescu Radu egyetemi tanár a feltárás céljairól beszélt. Elmondása szerint fontos a most álló gótikus templom statikai állapotának felmérése, különösen azokon a helyeken, ahol az idők folyamán bővítették, tovább építették a már meglévő épületet. A feltárások szerinte hozzá fognak járulni a templom építéstörténetének jobb megértéséhez is. Történelmi szempontból kiemelte, hogy a Házsongárdi temető megnyitásáig a templom körül temetkeztek. Ezek a sírok korábban már előkerültek. Most először áshatnak a templomban. Itt feltűnően sűrű temetkezésre bukkantak, a legkésőbbi sírokat a 18. századra lehet keltezni. A nyugati kapu mellett húsz sírt tártak fel, a régész szerint akár járvány is végezhetett velük. Nincs kizárva, hogy közeli rokonok voltak. Kócza Richárd Róbert egyetemi hallgató, az ásatások résztvevője kiemelte, hogy a talált csontvázak mind fiatalkorúaké. A húsz talált sírban mindössze egy huszonöt év fölötti személy feküdt. A sírok csecsemőt is magukban foglaltak. Egy olyan lány csontvázát is megtalálták, akinek koponyáján pártát, textil fejszalagot viselt. A csontvázak a talajviszonyok miatt nagyon lebomlottak és roppant törékenyek. A csontvázak közt talált fadarabok azt erősítik meg, hogy mindenki saját koporsóban volt elhelyezve, nem tömegsírról van szó. További érdekesség, hogy minden tetem keletelve van: a koponyájuk nyugati oldalon, a lábcsontok keleti oldalon: mindannyian az oltár felé néznek. A fiatal régész kiemelte, hogy a csontvázakat antropológiai elemzésnek vetik alá, majd újratemetik őket, visszakerülnek a helyükre.

Balla Lóránt (Vasárnap)