AZ IFJÚSÁG ÉVE - pasztorációs segédanyag

Pasztorációs segédanyag

 

Verbum • Kolozsvár 2017
Szerkesztette: Molnár Izabella Borító: Szabó J. István
A Gyulafehérvári Főgyházmegyei Pasztorációs Iroda megbízásából kiadja a kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület.
Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României Az ifjúság éve : Pasztorációs segédanyag. / - Cluj-Napoca : Verbum, 2017
ISBN 978-606-8627-55-7

Tartalom

Érseki előszó

Tamás Barna: Bevezető

Fiatalok a mai világban - Elméleti rész

Borota Gábor: Mi a legfontosabb a fiatalokkal való munkában?

Boldizsár Ferenc: Ifjúsági szentmise

Darvas Piroska (szerk.): Döntés, megkülönböztetés, elhivatottság

Ki vagyok én Isten szemében? - Programvázlatok

Magos Gyöngyvér: Ifjúsági bibliaórák

Fülöp László: Fiatalok imája

Balla Imre: Ifjúsági imaóra

Fülöp László: Szentségimádás

Bűnbánati keresztút - fiataloknak

Ilyés Zsolt: Lelkitükör fiataloknak

Borota Gábor: Zenés dicsőítő est

Imaest a tiszta szerelemért (Összeállította: Fülöp László)

Vezetett meditáció (Összeállította: Fülöp László)

Borota Gábor: Önismereti csoporttalálkozó

Fiatalok a hit útján - Ifjúsági tematikus vasárnapok programtervei

Bevezetés

Balla Imre: Adventi ifjúsági vasárnap

Balla Imre: Az ifjúság vasárnapja (farsang vége)

Balla Imre: Hivatások vasárnapja (Jó pásztor vasárnapja)

Balla Imre, Szénégető István: Iskolakezdés vasárnapja

Ötlettár - Segédanyagok

Filmek (Válogatta: Szénégető István)

Könyvajánló

Válogatás ifjúsági énekekből (Válogatta: Borota Gábor)

Játékok (Válogatta: Kerekes István)

Csere-bere börze

Barkácsolás

Kérdőív

 

Érseki előszó

Krisztusban kedves testvéreim!

A 2018-as 15. rendes általános püspöki szinódus témája „A fiatalok, a hit és a hivatástisztázás". Szentatyánk, Ferenc pápa, 2017. január 13-án a szinódus munkadokumentumának bemutatásakor örömmel jelentette be a fiataloknak: Azt akartam, hogy ti legyetek a figyelem középpontjában, mert a szívemben hordozlak benneteket; majd a szinódus és az új evangelizáció fontosságát hangsúlyozva, megjelölte a következő év pasztorációs fókuszát, a fiatalok szerepét az egyházban: Ebben a témában vizsgálja meg az egyház, hogy miképpen kell segítenie a fiataloknak felismerni és elfogadni a meghívást a szeretetre, a teljes életre, s felteszi maguknak a fiataloknak is a kérdést, mik az örömhír továbbadásának leghatékonyabb módjai napjainkban.

A világegyház szándékához kapcsolódva a Gyulafehérvári Főegyházmegye a 2018-as pasztorális évet a fiatalok a hit útján témában tervezi meg. Ennek megfelelően AZ IFJÜSÁG ÉVÉt 2018 advent első vasárnapjától az egyházi év bezárásáig, Krisztus király vasárnapjáig hirdetem meg.

Az új lelkipásztori év során lehetőségünk adatik az egyházmegyénk jövőjét képező új nemzedék felé fordulni és vele párbeszédet kezdeményezni, tudatosítva a szentírási ígéretet: Reménységgel teli jövőt szánok nektek (Jer 29,11b). A szentatya szándékával megegyezően keressük a jobb kommunikációt, az evangélium inkulturációját a technika világában szocializálódott fiatalsággal.

Főegyházmegyénkben a fiatalok pasztorációjának koordinálását a Főegyházmegyei Ifjúsági Lelkészség (FIF) végzi. Figyelmünket az ő munkájuk felé irányítva igyekezzünk a plébániáinkhoz tartozó fiatalokat az egyház lüktetésébe helyi és egyházmegyei szinten minél jobban bekapcsolni.

Kívánom, hogy a jelen pasztorációs füzetben közölt segédanyag valós segítséget nyújtson mindehhez papoknak és világi munkatársaknak, hitoktatóknak és csoportvezetőknek egyaránt. Munkájukra az Isten áldását kérem!

Gyulafehérvár, 2017. december 3.
Advent I. vasárnapja 

* György s. k.
érsek

 

Tamás Barna

Bevezető

E kiadvány Erdély és egyházmegyénk keresztény közösségeinek azokat az alkalmait hivatott segíteni, amelyeken a fiatalok felé fordulunk külön(ös) figyelemmel. Hálás és bölcs döntés ez, mert a fiatalok közösségeink jövőjének hordozói.

Egy lelkes csapat munkáját dicséri e füzet, akik zászlajukra tűzték, hogy segédanyagokat dolgoznak ki, szerkesztenek, gyűjtenek. Aki kézbe veszi, hálás szívvel tegye, és használja Isten népének szent szolgálatában!

A kiadvány első fejezetében rövid útmutatót adunk azoknak, akik a fiatalok pasztorációjában elkötelezettek: néhány gondolatot arról, hogyan érdemes nekifogni az ifjúsággal való munkának, mik a legfontosabb kiindulópontjai ennek a szolgálatnak. Mindezt arra építve, amire a szentatya a szinódust előkészítő dokumentumban buzdít: hogy tartsuk szívügyünknek a fiatalok hitre való vezetését, és az abban való megerősítést; az evangélium alapú döntéshozásban való segítséget (életállapot és pályaválasztás tekintetében); a közösségiség szellemének az elmélyítését, és közös tehervállalást (aktív bekapcsolódást a közösségbe); a hivatástisztázást és a hivatás elmélyítésének a szolgálatát.

A második részben konkrét tevékenységi terveket közlünk, amelyek alapján egy-egy ifjúsági találkozó, imaóra, bibliaóra, keresztút, szentség-imádás stb. megszervezhető.

A harmadik fejezet az egyházmegye-szinten az érsek atya által meghirdetett négy ifjúsági tematikus vasárnap megszervezésére ad ötleteket, forgatókönyveket.

A füzet negyedik részében olyan segédanyagokat adunk közre, amelyek önmagukban is használhatók, de a füzetben található programokba is beépíthetők: játékok, énekek, filmek, amelyek alkalmasak az ifjúsági órák színessé tételére.

 

FIATALOK A MAI VILÁGBAN - Elméleti rész

 

Borota Gábor

Mi a legfontosabb a fiatalokkal való munkában?

A fiatalokkal való munkának a legnehezebb része a megszólításuk és a számukra hiteles példa felmutatása. A társadalmi berendezkedés, a fiatalok felé irányuló elvárások, a kommunikációs csatornák olyan gyorsan változnak, hogy azzal nehéz lépést tartani. A mai felnőttek nem úgy kommunikálnak, mint a mai fiatal generáció. Más a világszemléletük, sokszor más dolgokat tartanak fontosnak. Ugyanakkor a lelki táplálékot nyújtó tanítások mit sem változtak. A kihívás tehát abban áll, hogy a régi tartalmakat úgy csomagoljuk újra, hogy a lényeg ne változzon, de a mai fiatal megértse, azonosulni tudjon vele.

Mi tehát az első lépés? Meg kell éreztetni a fiatalokkal, hogy fontosak az egyház számára, hogy meg akarja őket hallgatni. Ki kell lépni a fiatalok világa felé, találkozni velük ott, ahol az életüket élik, alkalmazkodva az ő idejükhöz és életritmusukhoz. Meg kell hallgatni az ő történeteiket, örömeiket és reményeiket, fájdalmaikat és aggodalmaikat.

A hit továbbadása nem működik a tekintélyre alapozva. A fiataloknak tér kell, ahol feltehetik a kérdéseiket, ellenvéleményüket elmondhatják, kétségeikkel és kíváncsiságukkal, néha fura hóbortjaikkal együtt elfogadják őket. Arra van szükségük, hogy Isten szeretetét kézzelfoghatóan megtapasztalják más embereken keresztül. Ez pedig leginkább egy közösségben tud megtörténni, ahol helye van az istentapasztalatoknak, ugyanakkor teret kaphat az önismeret is. A fiatalok számára életbevágó, hogy legyen olyan hely, ahol szembenézhetnek önmagukkal, ahol gyógyulhatnak, hiszen nincs élő istenkapcsolat gyógyulás nélkül. Egy közösség segíthet abban is, hogy a mindennapi terheket, örömöket megosszák egymással, érzelmi támaszt, alkalomadtán vigaszt találjanak egymásnál és Istennél. Természetesen szükségesek a szabadidős, kötetlenebb együttlétek is, ahol barátságok születhetnek vagy mélyülhetnek el.

A fiatalok egyik markáns tulajdonsága, hogy nagyon erős bennük az igazságérzet. Ez irányt szab a velük való munkának. Csak olyan közösség tudja megszólítani és megtartani őket, amelyik hiteles. A hitelesség nem tökéletességet jelent, hanem az arra való törekvést. Egy olyan közösség, ahol az emberek tudnak és mernek bocsánatot kérni egymástól, megbo-csátóak, éltetik maguk között az egységet, és Istennel szorosan együttműködnek, vonzó lesz a fiatalok számára.

Az ifjúságpasztoráció kulcselemei tehát a következők:

• a fiatalok megszólítása (kilépve közéjük, szóba állva velük),

• egy jó közösség kialakítása és éltetése,

• a következetes törekvés a hiteles keresztény életre.

Ha él a közösség, akkor annak minden tagja tanúságtevő lesz a saját környezetében, és általa újabb fiatalokat tud Isten megszólítani és elhívni a vele való közösségre.

 

Boldizsár Ferenc

Ifjúsági szentmise

Az ifjúság évében a fiatalokért és a hivatásokért imádkozunk, de egyben megnézzük, felkutatjuk a módszereket, amelyek által a fiatalokat bekapcsolhatjuk az egyház vérkeringésébe, közösségeink aktívabb tagjaivá téve őket. Ők az a csoport, akik már nem gyerekek, de még nem is teljesen felnőttek. Az egyház ebben az átmeneti időszakban is útitársul szegődik melléjük a liturgiában és a közösségi életben egyaránt. Az egyházközségeknek, de különösen a lelkipásztoroknak adottak a lehetőségeik, hogy velük foglalkozzanak: leginkább az ifjúsági szentmisékben, de ugyanígy az ifjúsági táborokban, ifi órákon és közös rendezvényeken, munkálatokon, ünnepléseken is.

Hogy mekkora hordereje van az ifjúságnak, milyen nagy hite és buzgósága, az megmutatkozott az elmúlt esztendők nagy világi és helyi ifjúsági találkozóin. Fiatalosságot, lüktetést, vidámságot, érzelmeket visznek a közösség ünneplésébe.

Mindezekre az értékekre támaszkodhatunk az ifjúsági pasztorációban, hiszen a fiatalok Istenhez vezetésében nem szabad figyelmen kívül hagyni sajátos életterüket, tapasztalataikat, érzéseiket. Értő figyelemmel kell hallgatni ezeket, és meg kell hívni a fiatalokat a közösségben való szolgálatra. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalok örömüket lelik abban, ha lelkipásztoraiknak jó munkatársai lehetnek. Sajátos megnyilvánulásuk, kibontakozásuk helyenként a közösség áldásos felvirágoztatásában is lemérhető. A rájuk fordított figyelmünk áldássá válik: elkötelezett keresztények lesznek, akik életükkel megvallják Jézust.

A fiatalokkal legtöbbször a liturgia ünneplésében, a szentmisében találkozunk.

A II. vatikáni zsinatnak a szent liturgiáról szóló konstitúciója így tanít: „A liturgia az a csúcs, amelyre az egyház tevékenysége irányul; ugyanakkor az a forrás is, amelyből fakad minden ereje" (SC 10). „Ezért a szent pásztoroknak ügyelniük kell arra, hogy a liturgikus cselekmények végzésénél ne csak az érvényesség és megengedettség szabályait tartsák meg, hanem a hívek e szent cselekményekben tudatosan, tevékenyen és gyümölcsözően vegyenek részt" (SC11).

Ezért fontos, hogy lehetőség szerint rendszeresen végezzünk külön az ifjúságnak szóló szentmisét, és tegyük ezeket a szentmiséket vonzóvá a fiatalok számára, hogy vágyjanak újra meg újra jelen lenni és tevékenyen bekapcsolódni a liturgikus cselekményekbe. Adjunk nekik feladatokat a szentmisében! Prédikációink legyenek velősek, érdekfeszítőek, útmutató-ak, és mindenekelőtt szóljanak a fiatalokhoz!

Az ifjúságnak szóló szentmise lehetőség és kihívás: új lendületet, új színt tud vinni a közösségbe. Egyben a fiataljainknak alkalma nyílik arra, hogy megszólalhassanak, megmutatkozhassanak, belekapcsolódhassanak a közösségi ünneplésbe. A lelkipásztor legyen találékony a téma megtalálásában, eléjük tárásában, hívhat vendég papot is, meghívhat ifjúsági zenecsoportot, mindezek újat, frissességet visznek a közösségi hangulatba. Tudatosítani kell, hogy az ifjúság missziós terület, és ha kellő odaadással foglalkozunk velük, jó papi, szerzetesi és családi hivatások születhetnek egyházunk javára. Vegyük ki részünket a munkából: Pál ültet, Apolló öntöz, a növekedést Isten adja (vö.: 1Kor 3,5-6).

Milyen feladatokat adhatunk a fiataloknak a szentmisében:

• az érkezők köszöntése: mise előtt a templomajtóban fogadják és köszöntik az érkezőket, a résztvevők a szentmise közösségi-testvéri légkörét érzik meg ezáltal;

• ministrálás: az oltár körüli szolgálat nem csak a kisgyerekek feladata, jó, ha a fiatalok is vállalják ezt a szolgálatot;

• felolvasás;

• egyetemes könyörgések: ki lehet tenni a bejárat közelébe egy füzetet, amelybe írhatnak a fiatalok személyes kéréseket, és ezeket az egyetemes könyörgések végén felolvassák; így jobban átérzik, hogy összetartoznak, hogy „egymás terhét hordozzák";

• felajánlási körmenet: az előkészítő asztalról a fiatalok egy csoportja hozza az oltárra a kenyeret és a bort;

• perselyezés;

• éneklés, zene;

• a szentmisét követő agapé megszervezése, lebonyolítása: ez lehetőséget teremt arra, hogy a hívek a szentmise végén ne siessenek el, hanem köszöntsék egymást, beszélgessenek egymással; megerősíti bennük azt, hogy a mise a közösség ünnepe.

A zene szerves része a szentmisének: az ifjúságnak szóló szentmiséken ajánlott a hozzájuk közel álló zenének teret adni. Az ifjúsági zene segít bekapcsolni a fiatalokat a szentmise lényegébe, Isten dicsőítésébe. Az ifjúsági zene (mint a gregorián zene is) a szentírási részek megzenésített műfaja, amely jó eszköze a lélek Istenhez emelésének. Célja a szentmisét üzenetében és szentségi méltóságában kifejezésre juttatni. Az éneklésben a saját „nyelvükön" dicsőíthetik Istent, érzelmileg telítődnek, és jó lesz nekik visszajönni a közösségbe, ahol jól érezték magukat. Fontos azonban, hogy ne az érzés szintjén maradjunk meg, hanem segítsük őket a szentmisébe való mélyebb bekapcsolódásra. Ezt megtehetjük a szentmise részeinek magyarázatával vagy a különböző feladatok leosztásával.

Az ifjúsági ének pozitívuma: fiatalos, megnyerő, könnyed, szabad, élvezhető, könnyen megnyeri a fiatalokat. A sok megtérés, lelki érintettség mutatja, hogy a szentírás megzenésített, gitáros énekeinek is helye van a liturgiában.

Az ifjúsági éneklés másik nagy erénye, hogy az ökumenikus légkört leginkább szolgálja: a többnyire minden felekezet által ismert énekek képesek ökumenikus jelleget adni, amikor különböző felekezetűek találkoznak, így közösen tudják dicsérni az Istent.

JAVASLATOK

• A zenét szervező fiatalokat fel kell készíteni: szentmise-magyarázatot tartani számukra, közösen választani ki a megfelelő énekeket. Nem helyettesíthetjük az állandó részeket más énekkel. Ilyenkor az állandó részeket mondva imádkozzuk. Vannak énekek, amelyek szentmiséhez, szentírási szövegekhez íródtak, mások imaalkalmakra, dicsőítésekre alkalmasak. Figyeljünk oda a kiválasztásukkor. A felkészülés közös próbái szintén közösségteremtő alkalmak.

• A szentmisén a zene ne legyen koncert jellegű, ne harsogja túl a lényeget, s így ne vonja el attól a figyelmet. Az énekek a szentmise üzenetét fejezzék ki!

• Ifjúsági ének szólhat orgonán is, ennek szép hatását tapasztalhatjuk elsőáldozásokon. A gyermekek könnyen és bátran éneklik a vidám lejtésű dalokat.

• Azokban a templomokban azonban, ahol több vasárnapi misét mutatnak be, törekedni kell az egyes szentmisék valamilyen sajátos jellegének kiemelésére. Például a vasárnap reggeli első mise viselheti a háziasszonyok miséje nevet, és a mise jellege összességében lehet népies. A második mise lehet a diák-, vagyis az ifjúsági mise. A harmadik mise lehet a nagymise, mely a legünnepélyesebb. Az esti misének szintén lehet valamilyen sajátos jelleget adni. Így az egyházközség tagjai az idejüknek és a lelkiségüknek leginkább megfelelő szentmisére tudnak elmenni, és a lelkipásztor is jobban tudja őket pasztorációs koncepciójában elérni.

• Azokban a templomokban is törekedni lehet a szentmisék jellegének variálására, ahol csak egyetlen vasárnapi mise van, ezeken a helyeken a hónap vasárnapjait vehetjük figyelembe és meghatározhatjuk, hogy a hónap hányadik vasárnapján milyen jellegű mise legyen, az előző pont megfontolása szerint.

• Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat a templomban, hogy magukénak érezzék a liturgia eseményeit!

 

Döntés, megkülönböztetés, elhivatottság

(szerk. Darvas Piroska)

 

A MEGFONTOLT DÖNTÉS HÉT LÉPÉSE

Első lépés: Fogalmazd meg a kérést! - a lehető legvilágosabban.

Második lépés: Gyűjtsd össze a tárgyra vonatkozó adatokat és információkat!

a) Gondolkozz el a lehetséges változatok mellett és ellen szóló érvekről. Fontos, hogy kellő időt szánj ezek összegyűjtésére.

b) Mérd fel a lehetséges akadályokat! - mi gátolhatja belső szabadságodat - túlzott igényeid, ragaszkodásaid, félelmeid stb., vagyis nézz őszintén szembe magaddal!

c) Keress jó tanácsadót! - „aki csak magára figyel, annak balga hallgatója van" (T. Green atya, vö., Tób 4,18). A lelkivezető szerepe nem az, hogy megmondja, mit tegyünk, hanem mint kísérő a megkülönböztetés folyamatában segít, hogy szabad döntést hozzunk.

Harmadik lépés: Foglald imába az összegyűjtött adatokat! Csendesedj el és beszéld meg Istennel a lehetséges megoldásokat. Így nagyobb belső szabadságra teszel szert, több helyet kap Isten a szívedben és inkább együtt tudsz működni a Szentlélek erejével. Imáid végén jegyezd fel azt, amire jutottál (érzéseidet, gondolataidat, azt, ami lehetséges megoldásnak tűnik itt és most).

Negyedik lépés: Hozd meg a döntést! - amellett, amivel kapcsolatosan teljes béke tölti el a lelkedet. Ha nem tapasztalsz szíved mélyén ilyen békét, halaszd még el döntésedet vagy válaszd azt, ami számodra a legkevésbé zavaró megoldás.

Ötödik lépés: Élj döntéseddel! - Mielőtt ténylegesen döntésed szerint cselekednél, „élj" még egy ideig a meghozott döntéssel. Mert így ha jó döntést hoztál, bizonyosan újabb érveket fogsz találni, amelyek döntésed mellett szólnak és megerősítenek.

Hatodik lépés: Cselekedj döntésed szerint! Bár természetes, mégis a legnehezebb, mert ez az a pont, amikor valamit, valakit ténylegesen el kell hagyj, meg kell válnod valamitől, illetve valakitől, akihez még erős vonzalom fűz. Kérj bátorítást Istentől, lelkivezetődtől, barátodtól!

Hetedik lépés: Erősítsd meg döntésedet! Egy jó döntés nem jelenti azt, hogy utána nem lesznek gondjaid, problémáid. Ha már megtapasztaltad a belső békét, azt, hogy döntésed életet jelent számodra, akkor már két okod is van, hogy nehéz helyzetekben kitarts, hűséges légy meghozott döntésedhez, vagyis önmagadhoz s ezáltal Istenhez.

(vö. E. Tobin, Segíts nehéz döntéseimben, Korda kiadó 1999)

 

A MEGFONTOLT DÖNTÉST ELŐSEGÍTŐ GYAKORLATOK

Első gyakorlat: Mivel életemet Isten szeretetének kell motiválnia, vizsgáljam meg, vajon egyedül Uram és Teremtőm miatt ragaszkodom-e többé vagy kevésbé választásom tárgyához.

Második gyakorlat: Elképzelek valakit, akivel korábban soha nem találkoztam, de aki segítségemet kéri abban, hogy jobban tudjon válaszolni Isten hozzá intézett hívására. Elgondolom, mit mondanék neki, azután megfogadom a tanácsot, amit olyan szívesen adtam másnak, akinek a legjobbat akarom.

Harmadik gyakorlat: Ha halálom pillanatában lennék, és így birtokolnám annak a pillanatnak a szabadságát és világosságát, mi lenne az a döntés, amit most meg akarnék hozni? Ezen éleslátástól vezetve, ennek megfelelően teszem meg jelen elhatározásomat.

Negyedik gyakorlat: Látom magamat, amint életem végén Krisztus, az én bíróm előtt állok, és arról az elhatározásról beszélgetek vele, amit életemnek ebben a pillanatában hoztam. Azt választom most, amiről úgy érzem, hogy az ítélet napján, amikor ezt Krisztusnak bemutatom, boldogságot és örömöt fog jelenteni nekem.

(Loyolai Szent Ignác, Lelkigyakorlatos könyv)

 

A JÓ DÖNTÉS TÍZ IRÁNYELVE

1. Nézd a magad valóságát úgy, amint az valóban van. Figyelj a rendelkezésedre álló kis és nagy dolgokra.

2. Fejleszd az idő iránti érzékedet: semmit se hamarkodj el, de semmit se vonszolj sokáig magaddal. Tagold döntésedet kis lépések szerint, és készíts reális időbeosztást döntésed kivitelezéséhez.

3. Tárd fel ötleteidet barátaid kritikus tekintete előtt. Csak bölcs emberek tanácsát kérd. Vizsgáld meg döntésed lehetséges változatait az élet valós helyzeteiben.

4. Halld meg mindazt, amit a fejed, a szíved és a zsigereid, az intuíciód mond. Kovácsold egybe „lelked hangjait", és engedd, hogy terved egészére befolyással legyenek.

5. Figyelj arra, hogy a „gonosz lélek" döntésedet gyakran összekuszál-tabbnak állítja be előtted, mint amennyire valójában az. A félelem hangjáról ismerheted fel, hogy téves útra akar vezérelni. Keresd a bizalmat és az egyszerűséget.

6. Ne hozz döntést, ha krízisben vagy. Keresd mindenben a nagyobb vigaszt és azt, ahol maradandó gyümölcsöt remélsz. Kövesd szíved mély vágyát. Légy radikális.

7. Ismerd meg határaidat; fogadd el és tartsd szemed előtt őket. Ne a szenvedést, a „keresztet" keresd, de mindig légy nyitott szeretettel elfogadni, ha Isten ezt számodra megengedi. Isten akarata nem kívülről, idegenként tör rá az emberre; keresd az ő akaratát a szíved vágyában, a vigaszban és életed igazi értékeiben.

8. Engedd meg a szomorúság érzését a „leválasztott" vagy elmulasztott lehetőségek iránt. Életed az elengedés és meghalás útja. Ha életedet így tudod elfogadni, akkor könnyebb lesz számodra elköteleződni és nagyobb békére találsz.

9. Legyen Jézus Krisztus döntéseid, teljes életed mércéje és ősképe.

10. A legtöbb döntésedben valamikor eljutsz arra a pontra, amikor a gordiuszi csomót ketté kell vágnod. Valamikor kockáztatnod kell, és ug-ranod. Az életbe, embertársaidba, de főként Istenbe vetett bizalmad, hidd el, segítségedre lesz.

 

KI VAGYOK ÉN ISTEN SZEMÉBEN? - Programvázlatok

 

Magos Gyöngyvér

Ifjúsági bibliaórák

 

BEVEZETŐ - ÚTMUTATÓ A BIBLIAÓRÁK SZERVEZÉSÉHEZ

Ebben a fejezetben 15 rövid vázlatot teszünk közzé, amelyek alapján egy bibliaóra-sorozatot tarthatunk a fiataloknak. A vázlatok az adott szentírási részt tartalmazzák, majd egy rövid gondolatsort, amely a szentírási rész megértését segíti. Ezt követi néhány kérdés, amely az aktualizálásban segít, majd egy záró ima. Az alábbiakban - a vázlatok bevezetéseként - egy rövid útmutatót olvashatnak, amely segíthet a bibliaórák megszervezésében.

A szervező részéről kis előkészület szükséges: imádkozzon a fiatalokért, akik részt fognak venni a bibliaórán, az ő lelki megújulásukért.

A terem előkészítése: középen terítő, gyertya, Szentírás, kendők, mécsesek vagy tetszés szerinti (a témához illő) egyéb kiegészítő dekoráció.

 

A BIBLIAÓRA MENETE

Bevezetés - ráhangolódás

Ének, majd rövid beszélgetés vagy játék, amely ráhangolja a résztvevőket a témára. Következik néhány ötlet ehhez.

• Az asztalra ki van téve egy kép a témáról. Egy lapra mindenki ráírja, ami ezzel kapcsolatban eszébe jut. Majd arról beszélgetünk: kinek mit jelent az adott téma, miért pont azt írta a lapra.

• A résztvevők sorban felidézik egy-egy (pozitív vagy negatív) emléküket a közelmúltból. (Mi volt a legjobb az elmúlt héten?)

• A sötétség-világosság témánál lekapcsolt lámpa mellett beszélgetni a benyomásainkról, érzéseinkről, majd gyertyákat gyújtva arról, hogy mi változott bennünk.

• Mutassunk képeket veszélyes helyzetekről, extrém sportokról, tüntetésekről, kisemmizett, menekülttáborokban élő emberekről, kordonnal elzárt közterekről, átláthatatlan kerítésű házakról, betegágyán imádkozó emberről! Folytassa mindenki a „Nem próbálnám ki, mert..mondatot. (Megismerhetjük egymás félelmeit.)

• A résztvevők egy plakátra felírnak olyan idézeteket, mondásokat, amelyeket szívesen használnak. Beszélgetés arról, hogy miért szeretik ezeket az idézeteket.

• Egy-egy jelenet eljátszása 2-3 fős csoportokban (pl. vita egy osztálytárssal, félreértés egy baráttal, segítés egy igazságtalan helyzetben stb.)

A szentírási szöveg olvasása és megértése

A szöveg felolvasása: először a vezető olvassa fel a szöveget.

A szöveg felolvasása után tartsunk rövid csendet. (Esetleg Taizé-éneket énekelhetünk.)

Minden résztvevő előtt legyen ott a teljes szöveg!

Rövid csend után mindenki megismételheti azt a kifejezést vagy mondatot, amely különösen megragadta.

Kérdezzünk rá a résztvevők első benyomásaira a szöveggel kapcsolatban!

Vagy: sorban mindenki egy-két mondatban elmondja, mi fontos a szövegből számára. (Vitának itt ne adjunk helyet, legfeljebb pontosítunk, ha valamit nem értettek meg.)

Ha több szövegrész van: mik a hasonlóságok, illetve különbségek?

Aktualizálás

Az aktualizálás lényege, hogy bevonja a résztvevők személyes egyéni tapasztalatait és élményeit, úgy, hogy végig a szentírási szöveg maradjon a középpontban.

Ajánlatos még egyszer felolvasni, majd az egyéni helyzetre aktualizálni a szentírási részt: milyen csoportokat célozna meg ma Jézus, kikre irányítaná a figyelmünket? Az adott téma hogyan érint engem?

• Lehet rajzot készíteni a szövegről: a résztvevők egy földre terített nagy papírlapra közösen dolgoznak: mindent lerajzolnak, amit a szöveg leír (a belső folyamatokat is, mint a hallgatást, megfigyelést, megbocsátást...). A színhely és a személyek ábrázolására lehetőleg egyszerű jeleket vagy kifejezési módokat keresnek: pl. vonalas alakok jelenthetik a személyeket, egy stilizált térrész a házat vagy zsinagógát, jelek mutathatják a mozgást vagy az akadályokat. A vezető mindenkit bátorítson az ábrázolásban való részvételre.

• Lehet más befejezést írni vagy mondani: a szöveget a befejező rész előtt félbeszakítjuk, és más, talán váratlanul ellentétes vagy kihívó befejezéssel folytatjuk. Ez a váratlan fordulat hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban felfogjuk az eredeti szöveg értelmét.

Lehet kiscsoportos munkát is szervezni:

• Beszélgetés a benyomásokról: Mit értettem meg? Mire volt jó? Hogyan tovább? Hol állok most ezen a téren, hogyan tudnék fejlődni ebben? Hogyan segíthetne ez az alkalom/ez a csoport ebben nekem?

• Szerepjáték: a csoport a drámai megformálással megpróbál érzelmileg bekapcsolódni a Szentírás szövegeibe. Ebben lényeges az azonosulás. A hagyomány és az aktuális helyzet kölcsönösen magyarázza egymást. A szerepjátékot mindig kövesse kiértékelő beszélgetés, amikor mindenki elmondja, milyen érzés volt eljátszani a szerepet.

• Állóképeket is kialakíthatunk úgy, hogy mindenki kiválaszt a szövegből egy szót vagy egy fordulatot, amelyet elmélyít magában. Először mindenki külön állókép formájában jeleníti meg a szót (fordulatot). Ezután 3-4 személyből álló csoport egymást követő sorrendbe állítja saját ábrázolásait s ezeket így bemutatja a többieknek. Ezt kiértékelő beszélgetésnek kell követnie. Változat: egy 4-5 személyes csoport közösen alakít és mutat be egy szót. A megjelenítéshez színes kendőket is használhatunk.

Javasolhatunk egyéni gyakorlatokat is:

• Mindenki felír egy kis lapra néhány mondatot, amit valaha valakinek (esetleg plébániai közösségnek) már régóta el szeretett volna mondani és most elmondana.

• A résztvevőktől azt kérjük, hogy saját mai helyzetükből kiindulva vagy egy bibliai személy helyzetébe illeszkedve írjanak levelet a szövegben szereplő egyik személyhez, csoporthoz vagy közösséghez. (Aki akarja, felolvashatja a levelet.)

• Szemlélődés (meditáció) kép segítségével: szemléljünk egy képet, amely értelmezi a szöveget vagy ellentétben áll vele. Ez akár csendben történhet, akár másokkal való eszmecsere segítségével. Az eszmecserét kétlépcsősre javasoljuk: 1. Mit látok? 2. Hogyan hat rám? (Milyen érzéseket kelt bennem?)

Az eredményeket, élményeket a résztvevők közösen a nagycsoportban osztják meg.

Lezárás

Felolvasni egy témához illő történetet, kiosztani igekártyákat, esetleg „házi feladatot" adni.

Imával, énekkel zárjunk.

 

Óravázlatok

 

1. A NEVEM A TENYERÉBE VAN ÍRVA

Azt mondta Sion: „Elhagyott engem az Úr, és Uram megfeledkezett rólam." Megfeledkezhetik-e csecsemőjéről az asszony, nem könyörül-e méhe magzatán? Még ha az meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad! Íme, tenyeremre rajzoltalak téged, falaid előttem vannak szüntelen. Sietnek építőid, rombolóid és pusztítóid pedig kivonulnak belőled. Hordozd körül szemedet és lásd: mindnyájan összegyűltek, eljöttek hozzád! „Életemre mondom - szól az Úr - , hogy valamennyit díszként öltöd fel, és magadra kötöd őket, mint a menyasszony." (Iz 49,14-18j

Kr. e. az V. században nehéz időket éltek át a zsidók, Izajás próféta a remény és a hit szavait mondja ki. Magának Izajásnak is harcolnia kellett a meg nem értés és az elbátortalanodás ellen. Mégis, néha úgy érzik az emberek, hogy senki nem gondol rájuk. Ügy érzik, nevüket elfújja a szél, akkor is, ha kiabálnak.

Mialatt Izajás csendben élete történetéről meditált, egy bátorító gondolat született meg benne: „Soha nem voltál valóban egyedül". Mintha mindig érezte volna egy barát jelenlétét. Távolinak, szinte láthatatlannak tűnt, de hamarosan kézen fogva vezette. Akkor is, amikor egyetlen barátja sem hallgatta, amikor messze járt, kitárhatta a szívét valakinek. Elmesélhette az élő Istennek, ami foglalkoztatta. Izajás ezt az élményét egy olyan szép képben fejezi ki, hogy ez még napjainkban is felbátorítja a kereső embereket: „Íme, mondta Isten, tenyeremre rajzoltalak téged".

A tenyerem mindig a szemem előtt van. Ez olyan, mint egy pajzs, ami megvéd. És Isten nem tudja megnézni a tenyerét anélkül, hogy ne olvasná el belőle szeretettel és gyengédséggel a te neved és az én nevem. Még ha a nevünk egyetlen határidőnaplóba sincs felírva. de fel vannak írva Isten tenyerére!

Ha ez így van, a legjobb tennivalónk, például este, hogy tegyük le minden gondunkat, minden elvárásunkat, reményünket Isten tenyerébe. Ott, ahol mi a legmélyebben vagyunk szeretve, rá tudjuk bízni egész életünket. Ezért tudott Jézus a kereszten így imádkozni: „Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!" (Lk 23,46)

 

KÉRDÉSEK

Melyek a szívem gondjai?

Melyek azok az álmok és elvárások/remények, amelyeket senkire sem tudok rábízni, amelyeket senkivel sem tudok megosztani?

Mit jelent számomra: „Íme, tenyeremre rajzoltalak téged"? (Iz 49,16a)

 

IMA

Amikor a nevünk nem több egy számnál,

egy válasz nélküli kiáltásnál,

amikor sehol sem tudok önmagammá lenni,

hinni szeretném, Uram,

hogy a nevem bele van vésve a tenyeredbe.

Elolvasod a valódi nevemet?

Lehetek számodra az, aki vagyok?

Biztosítod a jövőt?

A te kezedre bízom az életemet...

 

2. TESTED VILÁGA A SZEMED!

Senki sem gyújt világot, hogy eltakarja vagy a véka alá rejtse. Inkább a tartóra teszi, hogy aki csak belép, lássa világát. A tested világa a szemed. Ha szemed ép, egész tested világos. De ha a szemed rossz, egész tested sötét. Vigyázz hát, nehogy a sötétség legyen benned a világosság. Ha tested csupa világosság és nincs benne semmi sötétség, olyan világos lesz egészében, mintha a villám fénye világította volna meg. (Lk 11,33-36 )

Mindig lebilincsel Jézus magatartásában az a mód, ahogyan az embereket szemléli. Világossággal teli szemmel nézi őket. Így ő láthatja azt, ami a legjobb az emberek szívében, akkor is, ha ez még egészen kicsi, akkor is, ha körül van véve sötétséggel.

A bűnös asszony szívében, akit a jóindulatúak kizártak a szerelmi kalandjai miatt, felfedezi a jóság csíráját. A gazdag ifjúban látja a nagylelkűség forrását. Zakeusban, a vámszedőben, felfedezi egy új élet félénk kívánságát. Jézus szeme olyan lámpás, amely a jóságot keresi.

Egy nap Jézus így szól tanítványaihoz: „Tested lámpása a szemed". És hozzáteszi, hogy így az egész test, az egész élet világos. De ha a szem a világot és a többieket az árnyékból nézi, nem lehet elkerülni, hogy egész életében lakást vegyen a sötétség.

A fénnyel teli szem nagyon fontos: sokkal jobban látja az emberekben a jót, saját élete új örömmel van bevilágítva.

Egy 15-16 év körüli diák mesélte, hogyan vált külön az osztálya két klikkre. Egy páran a „kemény gyereket" játszották, akik mindent - a többieket, és az egész iskolát - negatív szemszögből szemlélték. Ez a fiatal a maga részéről elhatározta, hogy minden tanulótársát pozitívan fogja szemlélni. Megpróbálta mindenkiben a legjobbat keresni, megpróbált szóba elegyedni mindenkivel, még a másik klikk tagjaival is. Egy bizonyos ideig eltűrt sok rosszat, de lassan-lassan megnyerte a barátai bizalmát. És benne új öröm született. Valaki ezt mondta neki: „Szimpatikus vagy!" Az evangélium nyelvezete szerint ez azt jelenti: „Te lámpás vagy, mert a te szemeid olyanok, mint a lámpások!"

 

KÉRDÉSEK

Hogyan szemlélem én a többieket? Hogyan lehet világossággal teli szemem?

 

IMA

Jézus, világ világossága,

te világossággal teli pillantást vetettél az emberekre,

felderítetted, ami a legjobb bennük.

segíts nekem olyan szemmel nézni

a többieket és a világot, amely

világosságot áraszt.

tedd meg, hogy az egész testem,

az egész lényem fény és öröm legyen.

 

3. KINYITOTTAD A FÜLEMET, AKKOR ÉN AZT MONDTAM: „ÍME, JÖVÖK"!

Vágóáldozatot és ételáldozatot nem kívántál, hanem készségessé tetted fülemet. Égő- s bűnért való áldozatot nem követeltél, ezért így szóltam: „Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat. Ezt akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van." (Zsolt 40,7-9j

Olyan sok zaj áraszt el minket naponta. A nagy zajban elvegyülve halljuk-e az emberek kérdéseit? A politikai hírek, sporteredmények közepette halljuk-e a tévében egy menekült hangját, egy szegény anya hangját? Fülünk lassan-lassan bezárul. Nehezen hallja meg ezt a diszkrét, jóval gyengébb hangot, mint a győzelmi kiáltásokat egy futballpályán. És néha mi magunk dugjuk be a fülünket, hogy megvédjuk magunkat.

És még ennél is nehezebb a hozzánk közel állóknak az óhajait meghallani, azt, ami a hangjukban rejtőzik. Egy fiatal anya azt mondta egy nap: „Az élet nem mindig könnyű"! Ha a szívemmel hallgatom, ennek a fiatal lánynak az igazi üzenete talán a következő: „Otthon nem műkődik a kapcsolat anya és apa között".

Egy feleség mondta: „Ma olyan fáradt vagyok". Jó füllel ezt hallom: „Nem mosogatsz el te?"

Egy igazgató mondta egy barátjának: „Már nincs időm a gyerekeimre". Lehet, hogy ezt akarta mondani: „Gondolod, hogy amit teszek, valóban megéri a fáradságot?"

Valaki azt mondja: „Ma semmi értelme nincs papnak menni". Talán tudni akarja, mit gondolna a barátja, ha ebben a szemléletmódban foglalna állást.

És kétségtelen, még ennél is nehezebb, hogy jól hegyezzük a fülünket a saját szívünk kérdéseiben. A mi szívünk azt mondja: „Nem látsz te túl önzően?" És mi belesüllyedünk a zene viharába. Az igazi kérdések nem visszhangoznak, csak egy minden zajtól mentes csendben.

Ki nyitja ki a fülemet? Valaki, aki tud kiabálni? Vagy inkább valaki, aki nyugodtan csenget a szívem kapuján, a fülem kapuján? Már Jézus Krisztus születése előtt létezett annak a reménysége, aki így imádkozott: „Te, Uram, te mostad ki a fülemet, hogy halljak, akkor én azt mondtam: »Íme, jövök.«"

 

KÉRDÉSEK

Mi az, ami megakadályoz engem, hogy jól hallgassak?

Melyek azok a hangok, amelyek csak nehezen érnek el a fülemhez?

Hogyan tanuljak meg még intenzívebben meghallgatni?

 

IMA

Annyi hang áraszt el engem, Uram.

A szívem oda szeretne figyelni

a megtört hangra,

a bizonytalan hangra,

arra, aki szenved.

Napról napra, óráról órára

Hozzám fordulnak.

Észre szeretném venni az üzenetüket

a banális szavak mögött.

De hogyan?

Uram, te élesíted ki a fülemet. És én jövök.

 

4. A NYELVVEL FELGYÚJTANI EGY ERDŐT

Ne akarjatok sokan tanítók lenni, testvéreim, hiszen tudjátok, hogy így súlyosabb ítéletet veszünk magunkra. Mert sok mindenben vétünk mindnyájan. Ha valaki a szavában nem hibázik, az tökéletes ember, s az ilyen féken tudja tartani egész testét is. Ha ugyanis a lovaknak zablát teszünk a szájába, hogy engedelmeskedjenek nekünk, az egész testüket kormányozzuk. Lám, a hajókat is, bár nagyok, és erős szelek hajtják őket, a kis kormányrúddal oda irányítják, ahová a kormányos akarata vezeti. Így a nyelv is kicsi testrész ugyan, de nagy dolgokat visz végbe. Íme, egy csekély tűz milyen nagy erdőt gyújt fel! A nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Testrészeink közül a nyelv az, amely beszennyezi egész testünket, s a pokoltól lángra lobbanva egész életünk folyamát lángra gyullasztja. Mert minden vadállat és madár, kígyó és egyéb állat természetét meg lehet szelídíteni, és meg is szelídíti az ember, a nyelvet azonban az emberek közül senki sem szelídítheti meg. Nyughatatlan rossz az, telve halálos méreggel. Azzal áldjuk az Istent és az Atyát, és azzal átkozzuk az embereket, akiket Isten a saját képére teremtett. Egyazon szájból ered az áldás és az átok. Testvéreim, ennek nem szabad így lennie. Vajon a forrás bocsát-e ki ugyanabból a nyílásból édes és keserű vizet? Vajon teremhet-e, testvéreim, a fügefa olajbogyót, vagy a szőlő fügét? Így a sós forrás sem adhat édes vizet. (Jak 3,1-12)

Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. (ApCsel 2,3-4)

Jakab, talán a legmérsékeltebb az apostolok közül, ír egy hosszú levelet a közösségbeli keresztényeknek, és az ember nyelvéről beszél nekik. Ha valaki nagyra tartja magát, de nem fogja vissza a nyelvét, vallomása gyanús. A nyelv, akármilyen kicsi, az idő nagy részében a szájban rejtőzik, mégis nagy felelőssége van. Mint egy kis hajóskapitány, aki biztosan célba irányítja a hatalmas hajót. A nyelv csak egy kis része a testünknek, de sokat segít a beszédben! És nincs szükség nagy tűzre, hogy meggyújtsuk az erdőt. Az ember könnyebben megszelídíti a vadállatokat, mint a saját nyelvét. Ezalatt ugyanaz a nyelv az, amelyik ki tudja ejteni azokat a szavakat, amelyek melegítik a szívet. Ki tudja mondani a fény szavait, amelyek sokáig égnek a többiek szívében, mint az örökmécsesek a házakban. Ez az apostolok pünkösdi tapasztalata. Olyan volt, mintha egy lángnyelvet kaptak volna. Új nyelveket beszéltek, és ezek között a legújabb a szeretet nyelve volt. Aki minden szívet megérint, aki mindegyikünket megért. Jakab hozzátesz egy magállapítást: a nyelv ejti ki a szavakat, de ezek a szívben születnek. Egy keserű szívben keserű szavak születnek. De azok, amelyek egy szelíd és szerető szívből törnek elő, olyanok, mint egy dal, amelyik vígasztal és bátorít.

 

KÉRDÉSEK

Melyek azok a szavak, amelyeket a nyelvem az utóbbi napokban kiejtett?

Felüdítették az emberek szívét vagy kiszárították az életkedvüket?

Hol és hogyan beszéli jobban a nyelvem a szeretet nyelvezetét?

Melyik az az iskola, amelyik meg tudja őt erre tanítani?

 

IMA

A szavam, Uram, néha tűz, amely képes lerombolni azokat a jó dolgokat, amelyek olyan lassan növekedtek. Tűz, amelyik továbbra is betakarja a Földet. Bocsáss meg nekem, Uram! Mégis olyan hálás vagyok azokért a fénnyel teli szavakért, amelyeket a barátaim intéznek hozzám! Olyan hálás vagyok neked a fénnyel teli szavaidért! Helyezd a számba mindig a jóság szavait, amelyek felüdítik az emberek szívét.

 

5. NE FÉLJETEK, MÉG A HAJSZÁLAITOK IS MEG VANNAK SZÁMLÁLVA

Jézus mondta: „Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne féljetek hát, hisz különbek vagytok ti sok verébnél. Mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van. De azt, aki megtagad engem az emberek előtt, én is megfogom tagadni Atyám előtt, aki a meny-nyekben van." (Mt 10,29-33)

Azok a keresztények, akik tanúságot tettek az evangéliumról, minden időben üldözve voltak, vérfürdőben vagy rejtettebb módon. Még az apostolok is szenvedtek. Már az első századoktól kezdve férfiak és nők adták életüket a hitük tanúságtételéért, és ez folytatódik mind a mai napig. Kinshasában például a fiatal keresztények elsők között harcoltak a békéért és igazságért folytatott csatában, és nem erőszakosan nyilvánultak meg. Közülük az egyik ezt írta: „A barátaimmal együtt vittük be a mártírjaink holttesteit a templom belsejébe".

A fiatal diákok mesélik, hogy a keresztény közösségük melletti állásfoglalásuk kellemetlenségeket okoz. Egy 18 éves fiatal diák ezt mesélte 13-15 éves barátainak: „Amikor 14 éves voltam, gúnyolódtak rajtam az osztályban, mert a szentmisén ministráltam. Gyáva voltam, és abbahagytam a ministrálást. De boldog vagyok, hogy 17 évesen visszafogadtak a csoportba, és hogy feladatokat vállaltam. Csak egy dolgot kívánok tőletek: amikor előbb vagy utóbb, gúnyolódnak veletek, ne legyetek ugyanolyan gyávák, mint én akkoriban." Ez a fiatalember mindent, amit mondott, igazi belső örömből merítette, derűs bizalommal Istenben.

Amikor Jézus barátainak az „üldöztetésről" beszélt, hogy néha szenvedni kell az evangéliumért, ezt mondta: „Ne aggódjatok előre, hogy hogyan vagy mit beszéljetek. Ne féljetek. Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken."

A hajnak nincs olyan nagy értéke, mint a kéznek vagy a szemnek. A fodrász azt tehet vele, amit akar. De a mi hajunk és a mi testünk Istentől van. És mi őt a szívünkben hordozzuk...

 

KÉRDÉSEK

Hol és hogyan tapasztaltam meg a félelmet attól, hogy részt vegyek abban, ami jó?

Mi az, ami bizalmat nyújt nekem?

 

IMA

Ez talán nem fordul elő gyakran, Uram,

De néha egy-egy pillanatban biztos vagyok benne:

Most bátran és őszintén kell beszéljek!

Tudom, hogy akkor támogatsz.

Minden hajszálam meg van számlálva.

Merek bízni benned!

 

6. NÉZZ A SZÍVEDBE

Sőt dicsekszünk még a szorongatásokban is, tudva, hogy a szorongatás türelmet eredményez, a türelem kipróbáltságot, a kipróbáltság reményt, a remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk, mert Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által. (Róm 5,3-5)

Egy forrás mellett a völgyben ülsz. A víz bozót és csalán között keresi az ösvényét. A forrás körül a víz sáros. A kövek megpróbálják a vizet visszatartani. Ő egyre távolabbra folyik a világban, megőrizve a forrás tisztaságát.

Nem lehetne ez a mi szívünk képe? A szívünk mélyén ott van a jóság forrása. És a jóság keresi az útját a gondolataink és tetteink között, az érzéseinken és vágyainkon keresztül. Meg kell azt találnia önzésünk sárga homokja között. Nem szabad homokká válnia. Lehet, hogy a forrást a keménység kövei fedik el, és körülnövi a gyanútlanság csalánja. A forrás áramlata nem lassul-e le a fogyasztás bozótjaiban?

Hála Istennek a szívünkben levő jóság forrása hatalmas. Valahol mélyen bennünk van az erős vágy arra, hogy jók legyünk, a vágy, hogy visz-szafordíthatatlanul szakítsunk az önzés gátjával. Ez a vágy tiszta és világos. Minden embernek, az élettől megsebződve is, része volt ebben az élményben. Ez az, ami bennünk a legszebb, a legtipikusabb. Ujjonghatunk abban a hitben, hogy ez a forrás sohasem apad ki! Ez annyira nagy, annyira szép, hogy alig merjük elhinni, hogy ez a szépség és szeretet a tulajdonképpeni ajándék, amit felajánlanak nekünk. Pál a rómaiakhoz írt levelében ezt a meggyőződését elég erős módon fejezte ki: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe". Másfelől azt mondja, ha engedjük ezt a szeretetet átfolyni a szívünkön, gyümölcsei láthatóvá lesznek életünkben: béke, öröm, szelídség.

Nem halljuk-e jobban ennek a forrásnak a morajlását, ha kint vagyunk a természet csendjében vagy bent a szobánkban? Helyet engedünk neki a szívünkben? A kitörölhetetlen jóság utáni vágynak.

Egy fiatal úgy gondolta: „Ami azt illeti, én csak egy dolgot kívánok: kihasználni az életet." „Én is" - mondta egy másik -, „de lehet, hogy van benned, bennem és mindegyikünkben valami erősebb: a jóság utáni vágy."

 

KÉRDÉSEK

Hol és hogyan tudnám hallgatni életem legmélyebb forrását?

 

IMA

Istenem, mi Atyánk!

Olyan sok minden van a szívemben:

Vannak, akik összezavarnak

És mások, akik megijesztenek.

És mégis, ami számít,

Az a kitörölhetetlen jóság utáni vágy.

Tőled jönne?

A legjobb pillanataimban

Meg vagyok erről győződve.

Kérlek téged:

Erősítsd meg bennem ezt a vágyat!

 

7. EGY ÚJ SZÍV, SZELÍD, MINT A JÉZUSÉ

Íme, te a szív igazságát szereted, bölcsességedet titokban kinyilatkoztattad nekem. Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem és a hónál fehérebb leszek! Add, hogy örömet és vidámságot halljak, hadd ujjongjanak csontjaim, amelyeket összetörtél! Fordítsd el bűneimtől arcodat, töröld el minden gonoszságomat! Tiszta szívet teremts bennem, Isten, s az erős lelket újítsd meg bensőmben! Színed elől ne vess el engem, szent lelkedet ne vond meg tőlem! Add vissza nekem üdvösséged örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem! Hadd tanítsam útjaidra a bűnösöket, hogy hozzád térjenek az istentelenek! (Zsolt 51,8-15)

A Biblia csak nagyon ritkán beszél a szívről mint testrészről. A Bibliában a szív a „valamire való készséget" jelenti. Az emberi szív ki tud tágulni és össze tud húzódni. Amikor valaki úgy dönt, hogy bezárkózik önmagába, a szíve összehúzódik.

Egy napon egy fiatalember minden lemezét eladta, hogy a pénzt odaadhassa a szegényeknek. Látni lehetett, ahogyan kitágul a szíve. De a szülei, akik gazdagok voltak, rosszul érezték magukat kényelmükben ez előtt a nagylelkűség előtt. Elárasztották a fiuk szívét anyagi javakkal, és az ő jó szíve elveszítette minden rugalmasságát, életöröme elpárolgott.

Drogozó fiatalokkal találkozva hálát adtam, hogy a legtöbbnek közülük még jó a szíve. Ellenkezőleg, az egyik drogforgalmazó (dealer) szégyen nélkül be merte vállalni, hogy az ember megszokja, hogy a kliensek leépülnek. Azt mondta, hogy ismer pár rossz fiút, akik akár le is lőnék őt az üzlet miatt, ha szükséges lenne. Ő már egy bár tulajdonosa volt, de egészen nyilvánvalóan útban volt, hogy elveszítse a szívét.

Csoda, ha sikerül átültetni egy egészséges szívet azért, hogy helyettesítsen egy másikat, amelyet már megviselt az idő. Találkoztam egy idős emberrel, akivel ez megtörtént. Micsoda mozgékonyság, mennyi sok új terv! De a csoda még nagyobb, ha valaki az evangélium értelmében kap új szívet. Ez lehet egy olyan valaki, aki teljesen elveszítette a szívét, vagy akinek összehúzódott a szíve. A csoda megtörténhet valami jóval való találkozásnak köszönhetően, egy elmélkedés csendjében, ha a másokért való élet kihívására adjuk magunkat.

Igazán bátor az az ember, aki új szívért mer imádkozni! Jézus mondta: „Tudjátok rólam, hogy én szelíd vagyok." A szelídség bátorsága: ez a legtisztább jele egy új, erős szívnek.

 

KÉRDÉSEK

Mennyire eleven a szívem?

Mikor érzem kicsit elhasználtnak/kopottnak a szívemet? Milyen „új" szívet kívánok?

 

IMA

Uram, nyomokat hagy önzésem.

Szívem összehúzódott, úgy tűnik, összemegy.

De én élni akarok, igazán és a mélyből.

Adj nekem, Uram, egy új szívet,

Tele szelídséggel, alázattal és tapintatossággal.

Akkor megtalálnám a békét és az életerőt!

Adj nekem egy új szívet.

„Nyugtalan az én szívem, amíg meg nem nyugszik benned'.' (Szent Ágoston)

 

8. LÁTOM AZ EMBEREKET!

Betszaidába értek. Egy vakot hoztak eléje és kérték, hogy érintse meg. Megfogta a vak kezét, s kivezette a faluból. Itt nyállal megkente a szemét, rátette a kezét, s megkérdezte tőle: „Látsz valamit?" Az felnézett, s így szólt: „Embereket látok, olyan, mintha a fák járkálnának." Ezután ismét a szemére tette a kezét, erre tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott mindent. Erre hazaküldte, de előbb figyelmeztette: „A faluba ne menj be!" (Mk 8,22-26)

Betszaidában egy vakot vezetnek Jézushoz. Arra kérik, érintse meg a szemét, hogy meggyógyuljon. Jézus kézen fogja a vakot és kivezeti a helyiségből, a faluból. A szemére teszi a kezét és megkérdi tőle, hogy lát-e valamit. Az ember körülnéz és válaszol: „Látom az embereket, mintha a fák járkálnának!"

Jézus újra ráteszi a kezét, és abban a percben az ember mindent másképp lát.

Ez az elbeszélés mindegyikünkről szól. Néha valahogyan lecsukott szemmel élünk, távol a többiektől. Néha olyannak látjuk a többieket, mintha fák lennének, mintha egy díszlet részei lennének. A fák nagyon szépek. Még az is lehet, hogy saját nyelvezetük van. De nincs arcuk. És amikor messziről szemlélünk egy erdőt, minden fa hasonlít egymásra. Valakinek fel kell nyitnia a szemünket ahhoz, hogy másképp lássuk az embert. Egy barát, egy bölcs segíthet nekünk.

Éppúgy valaki, aki rendszeresen imádkozik, aki szem előtt tartja a konkrét életet, elkezdheti lassan-lassan egy új szemszögből nézni a többieket, egészen közelről vagy kicsit távolabbról: másképp, több gyengédséggel, szeretettel. Minden ember szeme titkos üzenetet közvetít számunkra: létezhetnék számodra is, gondolod, hogy megérem a fáradságot? Egy elkerülhetetlen kérdés bukkan fel az ember tekintetéből, különösen a magányos és szenvedő emberéből. De ugyanaz a tekintet ajándék lehet számunkra. A figyelem, amit másoktól kapunk, felébreszti bennünk az életet.

 

KÉRDÉSEK

Van úgy, hogy a többiek számodra csupán sorakozó fákat jelentenek vagy arcokat? Mikor?

Mikor vagy hogyan figyelmhetnél jobban itt és most a konkrét személyekre?

 

IMA

Ha én csukott szemmel nézek,

A saját életem felé fordulva,

Ha a többiek nem többek számomra, mint fák,

Bokrok és legelők,

Fogd meg a kezem, Uram,

És vezess engem az én kis világomon kívülre,

Érintsd meg a szememet újra és újra ...

A többiek még mindig egybefolynak.

Engedd, hogy arcuk beszéljen hozzám,

Egyik a másik után.

 

9. A GERENDÁTÓL A SZÁLKÁIG

Hasonlatot is mondott nekik: „Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe? Nem nagyobb a tanítvány a mesterénél, valaki akkor tökéletes, ha olyan, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? És hogyan mondhatod testvérednek: „Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát", a te szemedben pedig nem látod a gerendát? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és csak azután fogj hozzá, hogy kivedd a szálkát testvéred szeméből! (Lk 6,39-42)

A mi társadalmunkban senki sem engedi magát szívesen kérdések alá vetni, és ami még szomorúbb: nincs elég bátorságunk és tisztánlátásunk, hogy saját magunkat vessük vizsgálat alá. Néhányan közülünk toleránsabbak a többiekkel, de mi folyatatjuk a mások kritizálását. Azt gondoljuk, hogy az „agresszivitás" a legjobb védekezés, hogy hatótávolságon kívül maradjunk. Aki felfedezi a szálkát a szomszédjának a szemében, az könnyen elfeledkezik a gerendáról, ami a sajátjában van (elvonódik a figyelme). De természetesen ez nem őszinte sem a másikkal szemben, sem saját magunkkal. Sőt, szükségtelenül okozunk neki szenvedést, ha felfedjük előtte a szálkát. Mert a gerenda megakadályoz minket abban, hogy jól lássunk...

Ezért mondja Jézus: „Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? És hogyan mondhatod testvérednek: „Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát", a te szemedben pedig nem látod a gerendát? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és csak azután fogj hozzá, hogy kivedd a szálkát testvéred szeméből!"

Amikor rossz meccset játszottál, könnyű az öltözőben hangoztatni, hogy a bíró a hibás. Amikor egy társad, aki gyakran áll a többiek szolgálatára, épp rossz passzban van, könnyű meglátni a hibái szálkáját, anélkül, hogy te számba vennéd a saját önzésed.

A gerenda és szálka játékát nagyban is játsszák. A médiában néha felfedezhető az ilyen tendencia, hogy mások gyenge pontjait keresik a saját önteltségüktől elindulva. És Kelet nem látja a gerendát a saját szemében, mert a nyugati világ szálkáit figyeli.

Egy fiatal egy nap nagyvonalúan megkérdezte egyetemista barátait: mi a ti titkotok? Azt válaszolták, hogy ők minden hónapban megélnek egy példabeszédet az evangéliumból. Hogy minden egyes hónapban megpróbálják jobban látni a saját gerendájukat, mint a másik szálkáját. Ez a találkozás megváltoztatta annak az embernek az életét: megértette, hogy egy új világ ver gyökeret a szívében.

 

KÉRDÉSEK

Melyek azok a szálkák mások szemében, amik lefoglalnak, foglalkoztatnak téged?

Látod a gerendát a saját szemedben?

 

IMA

Milyen nehéz, Uram, a saját szívünkbe nézni!

Mennyire nehéz számomra, hogy tiszta és szabad szemmel nézzem magam,

hálát adva azért, ami jó van bennem,

de tudatában annak is, ami nyugtalanítja a szívemet.

Adj nekem szeretettel teli tekintetet,

amely képes arra, hogy elfogadja a másik szemében a szálkát,

gyengédséggel és ügyességgel vegye azt ki.

 

10. IRÁNYÍTSD LÉPTEIMET A TE BÉKÉD ÚTJÁRA

(Keresztelő János) Apja, Zakariás, eltelt a Szentlélekkel, és így prófétált: „Áldott az Úr, Izrael Istene, mert meglátogatta és megváltotta népét. Az üdvösség erejét támasztotta nekünk szolgája, Dávid házában. Ahogy mondta a szent próféták szájával ősidők óta: megmentett minket ellenségeinktől és gyűlölőink kezétől, hogy irgalmazzon atyáinknak, és megemlékezzék szent szövetségéről. Az esküről, amelyet atyánknak, Ábrahámnak esküdött, hogy majd megadja nekünk, hogy az ellenség kezéből kiszabadítva, félelmet nem ismerve szolgáljunk neki, szentségben és igazságban színe előtt életünk minden napján. Téged pedig, fiú, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni, mert az Úr előtt jársz majd, hogy előkészítsd útját, hogy az üdvösség ismeretét add népének bűnei bocsánatára, Istenünk könyörülő irgalmából, melyben meglátogat minket a napkelet a magasságból, hogy a sötétben és a halál árnyékában ülőknek ragyogjon, és lépteinket a béke útjára irányítsa." (Lk 1,67-79)

A sivatagban Keresztelő János szavaival és hitvallásával készítette elő Jézus útját. Születésekor apja énekelt neki egy zsoltárt, amelyik így végződött: „Irányítsd lépteinket a béke útjára". A „béke" egy olyan világ, ahol az emberek megértik egymást és mindent együtt bontakoztatnak ki. Ez hosszú és nehéz ösvény, de kísér minket az öröm, amely benne van minden utazásban. Ezt az ösvényt lépésről lépésre tudjuk bejárni, sohasem egyetlen lépéssel.

Az ember, aki a zsoltárt énekelte, tudta, hogy nincs mindig bátorságunk elindulni ezen az úton. Meg volt győződve róla, hogy Isten fel kell készítse szívünket, hogy ezt meg tudjuk tenni. Ezért imádkozott, és énekelte: irányítsd lépteimet a béke útjára. A fia egy új társadalmat kell bevezessen, a szívének mindig imádkoznia kell, szüntelenül kérve Isten segítségét.

Amikor fiatal diák voltam, iskolai tanulmányaim kezdetén megkértek, hogy segítsek minden héten egy vaknak a tanulásban. A legelső alkalommal meg tudtam tenni. Az ember elégedett volt, és én is. Második alkalommal épp focimeccs volt, és a „lábaim nem találták meg a béke útját". Harmadik alkalommal nem mertem elmenni, mert hiányoztam a másodikról.

Egyre jobban felismerem, milyen nehéz megmozdulni valakiért, aki egyedül van, valakiért, aki szenved, a szükséget szenvedő világért.

 

KÉRDÉSEK

Teszek-e lépéseket mások felé, azért, hogy örömöt szerezzek nekik?

Melyek azok a lépések, amelyeket meg tudok tenni ma?

 

IMA

Uram, néha aktívan élem az életem,

főleg amikor a saját érdekemről van szó.

De ha a többiekről van szó,

gyakran érzem, olyan nehezek a lábaim, mint az ólom.

Vagy habozom elindulni.

Vagy félútról visszafordulok.

Úgy tűnik, jó lenne ha tennék egy lépést ...felé.

Uram, irányítsd lépteimet

a te békéd ösvényére.

 

11. KÉTEZER LÉPÉS

Hallottátok a parancsot: szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is! Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is! S ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira! Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg! (Mt 5,38-45)

Jézus fölment a hegyre, tanítványai köréje gyűltek, hallgatták őt. Jézus arról beszélt nekik, hogy mennyire szereti őket. Elmondta, hogy Isten szemében nagyon fontos az ember, minden egyes ember. És az emberek megértették, mit akart velük megértetni Jézus: minden ember magán viseli Isten méltóságát, ugyanis minden embert szívében hordoz Isten.

Jézus egészen konkrétan beszélt nekik erről: az ember annyira értékes, hogy nem elég csupán ezer lépést megtenni vele együtt. Késznek kell lenni arra is, hogy kétezret tegyünk meg, ha kéri ezt tőlünk. Természetes az - és örülünk, valahányszor tapasztaljuk -, hogy készek vagyunk megtenni az első ezer lépést: meghallgatni valakit, aki el akarja panaszolni fájdalmát, váratlanul adódó társadalmi munkára vállalkozni szeretetből, elviselni az igazságtalan rágalmat, adakozni a szegényeknek ...

De a következő ezer lépést megtenni ennél nehezebbnek tűnik. Lábaink megbokrosodva állnak ellen. És mégis naponta kényszerülünk újabb ezer lépésre. Így volt az a nő is, aki egy Caritas-öregotthonban teljesített önkéntesen szeretetszolgálatot. Nagyon elfáradt a nap végére. Egyetlen vigasza volt: este megnéznek egy filmet a barátnőivel. De egy sérült idős férfi az otthonban megállítja, kezdi mesélni neki az életét, és lehet, hogy éppen ő az első, akinek el tudja mondani. „Ne menj el -, mondja neki a férfi. - Hallgass meg!" A nő vonakodik egy kicsit, de aztán az este nagy részén át rászánja magát az újabb ezer lépésre „szívének lábaival".

Sokféle irányban tehetjük meg a következő ezer lépést:

• hosszúságban: mások felé, következetesen minden nap;

• mélységben: egyre inkább eggyé válva az ő gondjaikkal;

• szélességben: mindig még több embert befogadva szívünkbe.

Az első ezer lépés szimpatikusnak tűnik, a következő ezer ellenben nehezebb. De ha megtesszük, növekedni fog bennünk az öröm.

 

KÉRDÉSEK

Kivel együtt kell a következő (plusz) ezer lépést megtennem?

 

IMA

Uram, én mindig kész voltam megtenni

ezer lépést azzal, aki kérte.

Sokan nem teszik meg ezt.

Nem elég, Uram, ez az ezer lépés?

Látom, hogy mi következik, ha tovább megyek:

kétezer lépés után újabb ezrek jönnek ...

Hol ér majd véget mindez? De észrevettem ismét barátaimat: a szegényeket, a szükséget szenvedő világot... Ha kérik tőlem, és ha te kéred tőlem, nem vagyok képes megállni ezernél. Add, hogy elinduljak újabb ezer lépésre.

 

12. MEGKÖTÖZÖTT KEZEK

Míg Pétert fogva tartották a börtönben, az egyház állandóan imádkozott érte az Istenhez. Azon az éjszakán, amikor Heródes elő akarta vezettetni, Péter két katona között aludt, kettős lánccal megbilincselve. A bejáratnál őrök tartották szemmel a börtönt. Egyszerre csak megjelent az Úr angyala, a helyiséget pedig fény árasztotta el. (Az angyal) oldalba lökte Pétert, s fölébresztette: „Kelj fel gyorsan!" - mondta. Erre a láncok lehulltak a kezéről. Aztán így folytatta az angyal: „Csatold fel övedet és vedd fel sarudat!" Amikor megtette, tovább sürgette: „Vedd magadra köntösödet és kövess!" (ApCsel 12,5-8)

Fiatal foglyok mesélik, hogy iszonyúan kínos, amikor az embert bilincsekkel a kezén vezetik a börtönből a törvényszékre. Szinte semmit nem tudunk tenni, ha kezünk nem szabad. Ilyenkor az a benyomása az embernek, hogy maga a szív is lebénult. Bárki átélheti ezt, ha például egy röplabdameccs közben történő rossz esés miatt keze megsebesül legalább egy-két hétre. Egyik pillanatról a másikra oda jut, hogy nem lesz képes semmit sem tenni.

Az Apostolok Cselekedeteiben egy szokatlan elbeszélést találunk, amelynek azonban nagyon mély a jelentése. A születő egyháznak növekszik a jelentősége, és emiatt Heródes lefogatja Pétert, az apostolok fejét. Az egyház közössége szüntelenül könyörög érte. Éjszaka lehullnak a fogoly csuklóiról a rabláncok. Meghívást kap, hogy öltözzék, vegye fel saruit, köntösét és hagyja el a börtönt.

Ez a történet a mi életünk története is lehetne. Nem béklyózzák-e meg ugyanis gyakran a mi kezünket is az önzés és a gőg rabláncai? Néha any-nyira nehezünkre esik nekigyürkőzni a szolgálattevésnek. Nem történt meg sohasem velünk az, hogy „lebénultunk", amikor valaki felé baráti kezet kellett volna nyújtani?

Tehát jó az, ha kérjük imáinkban: „Uram, szabadítsd meg kezemet az önzés rabláncaitól". Ebben az esetben azonban nekünk is vállalnunk kell azt az erőfeszítést, amit Péter vállalt: fel kell kelnünk, el kell hagynunk a börtönt, hogy találkozzunk másokkal.

 

KÉRDÉSEK

Tapasztaltam-e, hogy kezemet az önzés láncai tartják megkötözve?

Nem rozsdásak már néha ezek a láncok?

Hogyan próbálok megszabadulni tőlük?

 

IMA

Atyám, Istenem, hálát adok neked a kezemért: segít, hogy kifejezzem szívem szeretetét, hogy dolgozzam egy jobb világ építésén. Vele fogom a barátaim kezét. Néha azonban az önzés rablánca béklyózza meg. Meg tudsz-e szabadítani engem ezektől a láncoktól?

 

13. SZABAD-E A BAL KÉZNEK MINDENT TUDNIA?

Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz. (Mt 6, 1-4)

A bal kéz felhalmozhatja mindazokat a kincseket, amelyeket a jobb kéz verejtékezve szerez meg. A bal kéz nyilvántartásba veheti a javakat, amelyekre a nagylelkű jobb kéz szert tesz. Ez annak a jele, hogy a szív öregszik. Ugyanis az emberek öregedve egyre inkább nyugtalankodnak jövőjük miatt. Elraktározzák gyümölcseiket, melyeket sok fáradozással gyűjtöttek össze, hogy legyen télire. Képtelenek lesznek belátni, hogy ennyi termés túl sok egy ember számára egyetlen télre. És nem engedik, hogy gyümölcseikhez bárki is hozzáérjen.

Ezért mondja Jézus: „Te, amikor alamizsnát adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz".

Addig maradunk fiatalok, ameddig nem mindegyre a múltra figyelgetünk. Addig maradunk fiatalok, ameddig közömbösök maradunk a múlt vívmányai iránt. Mihelyt emlékiratokat kezdünk írni, kincseinket kezdjük méregetni, akarva-akaratlanul öregszünk. Halála előtt megkérdezték Páli Szent Vincétől, aki egész életét a szegények szolgálatára szentelte és jelentős szeretetszolgálati kezdeményezést indított el, mi a véleménye saját életéről. Ez volt a válasza: „Még többet szeretnék tenni". Msgr. Monsengwo kongói tudós mondta, amikor Leuvenben 1993-ban tiszteletbeli doktori címet kapott: „Csak mihaszna szolgák vagyunk". Minden energiájával a jövő felé, mindennapi küldetése felé irányult.

És léteznek fiatalok is, akik fáradhatatlanul nyitottak maradnak napról-napra ma is a világ szükségletei iránt. Egy belga fiatal például minden megtakarított pénzét a kongói szegényeknek ajándékozta. És néhány hónappal ezután ismét kész volt odaadni a szükséget szenvedőknek mindazt, amit azóta megtakarított. Bal kezének (amely „raktároz") nem volt szabad tudnia, hogy jobb keze ismét adakozik. Minden szükségre új szemmel tekintett. Szíve új, fiatal maradt.

 

KÉRDÉSEK

Eléggé hajlik-e jobb kezem az adakozásra? És meddig?

Nem tud-e túl sokat a bal kezem?

Készen állok önmagamat odaadni?

Mit határozok el a következő hétre?

 

IMA

Uram, ne engedd, hogy korán megöregedjem, ne engedd, hogy bal kezem halmozza a dolgokat, ne engedd, hogy ragaszkodjon a múlt nyereségeihez. Adj nekem jó szándékra nyitott jobb kezet, mely sohasem fárad bele az adakozásba, és abba sem, hogy fogadja a másik ember kezét. Adj nekem bátorságot, hogy elkezdjem minden nap újra! Ámen.

 

14. SOHASE ÖKÖLLEL, HANEM MINDIG NYITOTT KÉZZEL

Akkor odament hozzá a Zebedeus fiak anyja a fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen tőle valamit. Megkérdezte tőle: „Mit akarsz?" „Intézd úgy - felelte, hogy két fiam közül az egyik jobbod, a másik balod felől üljön országodban. Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok inni azt a kelyhet, amelyet majd én kiiszom?" „Ki tudjuk" - felelték. Erre ő így folytatta: „Kelyhemet ugyan kiisszátok, de hogy jobb és bal felől üljetek, azt nincs hatalmamban megadni nektek. Az azokat illeti, akiknek Atyám szánta." A többi tíz ennek hallatára megneheztelt a két testvérre. Jézus azonban odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok meg a hatalmukat éreztetik velük. A ti körötökben ne így legyen. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, s aki első akar lenni, legyen a cselédetek. Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja az életét váltságul sokakért. (Mt 20,20-28)

Egy alkalommal Jézus tanítványai vitatkoztak egymással. Mindegyik a legnagyobb akart lenni közülük. Jézus akkor azt mondta nekik: „A ti körötökben ne úgy legyen, mint a világ urainál, akik éreztetik hatalmukat. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok. Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja az életét váltságul sokakért."

Egyszer egy bibliaolvasó ifjúsági csoport ezen evangéliumi rész alapján elmélkedett. Amint körben ültek, a csoportvezető azt kérte a tagoktól, hogy szorítsák ökölbe a kezüket. Csábító! Asztalra lehet ütni vele, hogy érvényesüljön az ember. Üthetünk vele magunk körül is, hogy megvédjük önmagunkat. Minél inkább összeszorítja azonban az ember a kezét, annál nagyobb rosszat tesz önmagának. Ezt érezték meg együtt a csoport tagjai. És még valamit megértettek, ami tipikus: nem lehet egymásnak „öklöt nyújtani". Az öklök nem képesek egymásba kapcsolódni, csak ütközni tudnak egymással. A mi igazi örömünk azonban nem abban rejlik-e, hogy együtt tudunk élni, kapcsolatban tudunk lenni egymással?

A tagok aztán azt az utasítást kapták, hogy nyissák szét lassan az öklüket. Megható volt figyelni, amint az öklök egész körben kezekké lesznek. Enyhülés... A nyitott kezek tenyerei sokféle dolgot elfogadhatnak: pár csepp vizet a patakból, néhány kenyérmorzsát, ajándékot a baráttól. Ellenben a nyitott kezek nyilván inkább sebezhetőek, mint az összecsukott öklök.

És még egy utolsó feladatot kellett végrehajtani végül a csoportban: egymásnak kezet nyújtani, egymással kezet fogni. A nyitott kezek önmagukat kínáló kezek. Általuk ajándékozni tudjuk önmagunkat: kezet fogni egy szegénnyel, megveregetni a vállat, barátságunkat kifejezni.

Néha pár pillanatig tartani is szoktuk kezünkben társunk kezét, hogy éreztessük vele: osztozunk örömében vagy bánatában.

 

KÉRDÉSEK

Mikor élek összecsukott ököllel, saját előnyömet keresve?

Mikor szoktam tapasztalni az ajándékozó kéznek, a kezet fogó kéznek a végtelen örömét?

Kinek kellene leginkább kezet nyújtanom?

 

IMA

Uram, gyakran megállok kezemmel ott, ahol ez hasznot hoz nekem.

Kezem néha összecsukott ököllé válik. Uram, nyisd ki kezemet.

Formálj belőlem kinyújtott kezet a szegények és a barátok felé.

Kulcsolj inkább hozzá engem a világhoz, kezet a kézbe, a lélek és a szív egységébe.

 

15. HA A SZEMED, A LÁBAD VAGY A KEZED MEGBOTRÁNKOZTAT TÉGED ...

Ha kezed vagy lábad botrányt okoz, vágd le és dobd el! Jobb csonkán vagy sántán bemenned az életre, mint két kézzel, két lábbal az örök tűzre kerülnöd. Ha szemed okoz botrányt, vájd ki és dobd el, mert jobb, ha egy szemmel mész be az életre, mint ha két szemmel a pokol tüzére vetnek. (Mt 18,8-9)

Az időnk nagy részében igen pontosan használjuk a testünk tagjait. A szemünk az ablakunk, amin keresztül a világot nézzük. A kezeink felemelnek, megmozdítanak dolgokat. A lábaink vezetnek el a többiekhez.

Néha mégis kevésbé jól használjuk a végtagjainkat és szerveinket. Jézus azt mondja, hogy ilyenkor megbotránkoztatnak minket és a többieket. A botránnyal keménnyé tesszük a magunk és mások életét. Az ember élete már így is elég nehéz. Tehát miért nehezítsük vagy keményítsük még jobban?

Jézus azt javasolja, hogy a végtagjaink ne váljanak botrány forrásává, ne tegyék életünket még keményebbé. Keleten Jézus korában erős képeket használtak, hogy kifejezzék, amit mondani akartak. Jézus azt mondja: „Ha a kezed vagy a lábad megbotránkoztat téged (botrány forrásává válik), vágd le azt, és dobd el magadtól". Jézus nagyobb súlyt ad a szavainak, ezeket nyilvánvalóan nem kell szó szerint érteni, de komolyan kell venni. Azzal, amink van, a kezünkkel, lábunkkal, szemünkkel nem szabad meggondolatlanul cselekednünk.

Egy fiatalok közötti beszélgetés során az egyikük elmesélte, hogy nem akart bizonyos tévéprogramokat nézni. Nemcsak mert az emberi szexualitás el van torzítva bennük, de azért sem, mert a profitot, a nyereséget és az élet materialista szemléletét úgy ábrázolják, mint a világ legtermészetesebb dolgát. Egy fiatal lány elmagyarázta, hogy eltávolodott egy csoport barátjától, akiknél a drog természetes dologgá vált. Egy másik fiatal mesélte, hogy nem találkozik többet bizonyos barátaival, nem azért, mert „rossz" dolgok történnek közöttük, hanem mert sok pénzt költenek olyankor, amikor mások szükséget szenvednek.

Ezek a fiatalok bizonyos értelemben „üzemen kívül helyezték" a szemüket, lábukat, és még a kezüket is (hogy ne nyomja meg a tévé gombját). Nem jó vakmerőnek, meggondolatlannak lenni, mert akkor a szív és a képzelőerő megtörik, és elveszítjük a saját igazságunkat.

 

KÉRDÉSEK

Mikor és hogyan meggondolatlan a kezem, lábam, szemem? Mikor, hogyan kellene őket „üzemen kívül helyezni", másképp használni?

 

IMA

A szemem olyan sok mindent kell nézzen,

a lábaim már olyan nagyon fáradtak,

és már úgy tele vannak a kezeim!

Miért kellene meggondolatlannak lennem,

és miért kellene megnehezítenem az életem?

Uram, tisztítsd meg a tekintetem,

igazíts engem a te békéd ösvényére,

tedd lehetővé, hogy a kezem építeni tudjon egy jobb világot.

(Forrás: Paul Schruers: Chrétien de la tete aux pieds. Nouvelle Cité 1996; A szövegek fordításában segített: Magos Orsolya és Szakács Amália; Az illusztrációkat készítette: Hegedűs Erzsébet)

 

Fülöp László

Fiatalok imája

 

Kérdések kavarognak bennem. Ezeket hozom most eléd, Isten, akit meg akarok ismerni. Keveset tudok rólad, mégis vágyom arra, hogy meghallgass. Meg akarom ismerni a rólam alkotott képet. Tudni akarom, miért teremtettél, miért élek?

Mi az, amit rólam tudsz? Ismersz engem?

Tudod, ki vagyok? Ismered az életemet, a gondolataimat, az érzéseimet? Azt is tudod, mikor vagyok boldog vagy szomorú? Ott voltál a születésem pillanatában? Akkor is, amikor magányos vagyok, amikor azt érzem, senki sem szeret őszintén?

Mindent tudsz rólam? A jövőmet is? Bízhatom benned? Abban, hogy szeretsz és elfogadsz olyannak, amilyen vagyok?

Vágyom arra, hogy megismerjelek, hogy érezzelek, hogy beszélgessek veled. Hol talállak meg? Hogyan szólítsalak?

Gyermekem...

Lehet, hogy te nem ismersz engem, de én mindent tudok rólad... Zsolt 139,1

Azt is tudom, hogy pontosan mikor ülsz le, és mikor állsz fel. Zsolt 139,2

Minden utadat jól ismerem. Zsolt 139,3

Még a hajszálaidat is mind számon tartom. Mt 10,29-31

Mert képmásomra teremtettelek téged. Ter 1,27

Anélkül, hogy tudnád, bennem élsz, mozogsz, létezel. ApCsel 17,28

Az én nemzetségem vagy. ApCsel 17,28

Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek. Jer 1,4-5 Kiválasztottalak magamnak a teremtés kezdetén. Ef 1,11-12 Nem véletlen születtél, életed minden napja megíratott az én könyvemben. Zsolt 139,16

Én határoztam el születésed pontos idejét, és azt is, hol fogsz élni. ApCsel 17,26

Csodálatosan teremtettelek meg. Zsolt 139,14

Én formáltalak anyád méhében. Zsolt 139,13 Én hoztalak a világra születésed napján. Zsolt 71,6 Hamisan képviseltek azok, akik nem ismernek engem. Jn 8,41-44 Nem zárkóztam el tőled és nem vagyok haragtartó, hanem teljes szeretettel tekintek rád... 1Jn 4,16

Vágyom arra, hogy szeretetemmel elhalmozzalak. 1Jn 3,1 Csupán azért, mert a gyermekem vagy és én Atyád vagyok. 1Jn 3,1 Többet adok neked, mint valaha földi apádtól kaphatnál. Mt 7,11 Mert én vagyok a tökéletes apa. Mt 5,48

Minden jó ajándék számodra, amelyet elfogadsz, az én kezemből ered. Jak 1,17

Mert gondoskodom rólad és megadok mindent, amire szükséged van. Mt 6,31-33

A jövődre vonatkozó terveim mindig reménnyel vannak teli. Jer 29,11

Mert örök szeretettel szeretlek téged. Jer 31,3 Annyiszor gondolok rád, mint ahány homokszem van a tengerparton. Zsolt 139,17-18

Örvendek neked hangosan énekelve. Szof 3,17 Sohasem unok bele abba, hogy jót tegyek veled. Jer 32,40 Mert az én kincsem vagy. Kiv 19,5

Teljes szívemmel és lelkemmel vágyom arra, hogy örök életet adjak neked. Jer 32,41

Hatalmas és csodálatos dolgokat akarok mutatni neked. Jer 33,3 Megtalálsz, ha teljes szíveddel keresel engem. Törv 4,29 Gyönyörködj bennem és megadom szíved kérését. Zsolt 37,4 Hiszen a jónak akarása is az én ajándékom benned. Fil 2,13 Mindent megteszek érted, sokkal bőségesebben, mint ahogy azt el tudnád képzelni. Ef 3,20

Én vagyok a leghűségesebb bátorítód. 2Tessz 2,16-17 Atyád vagyok, aki minden nyomorúságodban megvígasztal. 2Kor 1,3-4

Ha a szíved összetört, akkor közel vagyok hozzád. Zsolt 34,19 Mint ahogy a pásztor karjára veszi a bárányát, aképpen hordozlak szívemen téged. Iz 40,11

Egy nap minden könnyet letörlök a szemedről. Jel 21,3-4 És megszabadítlak földi fájdalmaidtól. Jel 21,3-4

Atyád vagyok, és fiamként szeretlek, mint ahogyan Jézust szeretem. Jn 17,23

Mert Jézusban láthatod, hogy mennyire szeretlek. Jn 17,26 Ő az én tökéletes képmásom. Zsid 1,3

Azért küldtem el fiamat, hogy bebizonyítsa, veled vagyok és nem ellened. Róm 8,31

És elmondja, hogy nem rovom fel vétkeidet. 2Kor 5,18-19 Jézus azért halt meg, hogy egymással megbékélhessünk. 2Kor 5,18-19

Az ő halála volt a szeretetemnek legmélyebb kifejezése. 1Jn 4,10 Feladtam mindent, amit szerettem, azért hogy megnyerjem a te szeretetedet. Róm 8,32

Ha befogadod fiamat, Jézust, úgy engem fogadsz be. 1Jn 2,23 És soha, semmi nem választhat el téged az én szeretetemtől. Róm 8,38-39

Gyere haza, és a legnagyobb ünnepséget rendezem a tiszteletedre, amelyet a mennyország valaha is látott. Lk 15,7

Én mindig Atya voltam, és mindig Atya leszek. Ef 3,14-15

Az én kérdésem ez: akarsz-e az én a gyermekem lenni?. Jn 1,12-13

Várok rád. Lk 15,11-32

Szeretettel édesatyád, a mindenható Isten

 

Balla Imre

Ifjúsági imaóra

 

ELŐKÉSZÜLET

Az ima terét úgy kell berendezni, hogy minden résztvevő egy Krisztus-kép vagy feszület felé fordulva foglaljon helyet. A teret lehet gyertyákkal és színes kendőkkel díszíteni, de a cél az, hogy a figyelmet egy megadott pontra tudjuk irányítani.

Az ima idejének az előkészítése: fontos a fiatalokkal közölni, hogy milyen az időbeosztása az együttlétnek: bemelegítés 15 perc; meditációs idő 30 perc; feldolgozó és megbeszélő kör 30 perc; záró kör 15 perc.

 

BEMELEGÍTÉS

Bármilyen Taizé-ének többszöri ismétlésével kezdjük. (pl. Bizakodjatok, jó az Úr, jósága éltet. Bizakodjatok, jó az Úr, alleluja.)

Keresztvetés és megérkezés az imába. A vezető kérdésekkel segíti a megérkezést: Mi foglalkoztat most? Milyen érzéseket élek meg? Mire vágyom? Mire lenne a legnagyobb szükségem? Tudatosítjuk, hogy Isten jelenlétében vagyunk, aki örök szeretetének fényével vesz körül! Isten megnyitott, áldó kezébe simulhatok! Odaadhatom vágyaimat, kéréseimet, a múltamat, a jelenemet, a jövőmet! Megérezhetem, hogy magához ölel engem!

Megismételjük néhányszor a kezdő éneket.

 

MEDITÁCIÓ

Felolvassuk a karióti Júdás történetét (Jn 18,1-9; Lk 22,47-53; Mt 27, 3-10), majd szüneteket és csendet tartva a mondatok között vezetjük a szemlélődő imát! Nagyon fontos, hogy megtartsuk a csendet, hogy legyen ideje a szemlélődőnek rezonálni a hallottakra!

„Barátom! Mi végre jöttél? Mint valami rabló ellen, úgy vonultatok ki!"

Képzeld magad Júdás helyzetébe. Mit érzel Jézus szavai nyomán? Szé-gyelled magad? Sajnálod, amit tettél? Jó lenne valahogy visszacsinálni? Valahogy eltűnni innen? A sötétben elsompolyogni? Vagy leborulni elé?

„Barátom! Hát nem voltál mindig bizalmamnak az élvezője? Nem ettél a kenyérből és a halakból? Nem ittál a borból a kánai menyegzőn? Nem együtt vészeltük át a viharokat, nem láttad a csodákat, a gyógyulásokat, a vihar lecsendesítését, holtak föltámadását? Mi okozza ezt az ellenséges érzületet benned?"

Az, hogy Messiásnak hirdeted magad, és ugyanakkor megmosod a lábunkat. És nem szervezel puccsot Heródes ellen, és nem vagy a „seregek Ura". Boldognak nevezed az üldözöttet és a szenvedőt. Ez őrültség! Nem tudom ezt az ellentmondásosságot elfogadni!

Megkönnyebbültél, hogy jól beolvastál Jézusnak? Kiadtad a mérgedet, ami három éve gyűlik benned, látva, hogy Jézus nem a te elvárásaid szerint működik? Forr még benned a düh?

El kell pusztítani téged, mert romlásba döntöd a zsidó nemzetet. Nem vagy Messiás! Rongyos csavargó vagy, hibbant képzelődő! A szegényeket tartod boldognak. Összezavarod az embereket. Elegem van belőled! Pusztulj!

Mit érzel Júdás bőrében? Így láthattad Jézus működését? Azért árultad el? A megsemmisítését tervezted? Csalódtál benne? Vagy olyan érzésed van, hogy talán mégsem volt helyes a tetted? Hogy jobban át kellett volna ezt gondolni? Lehet, hogy nem láttad elég világosan az ő szerepét? Még várni kellett volna, mi lesz a vége? Hátha minden jóra fordult volna? Ha valóban Messiás, tudnia kellett volna a te ellenséges tevékenységedről? Vagy tudott róla, és hagyta? Szüksége volt rád? A te árulásodra? Tudta, amikor meghívott tanítványának, hogy te el fogod árulni? Mégis bevett a csapatba? És mégis szeretett téged?

És mi juttatott az öngyilkosságig? Nem bíztál az Atya bocsánatában? Az irgalmában? Nem akartál bűnbánó Magdolna lenni? Megszégyenítő volna neked megalázkodnod a tanítványok előtt? Tovább játszani a nem hiteles szerepedet? Elég volt? Vagy nem láttál már semmi kiutat? Elvesztetted a reményt? A hitedet?

Barátom - szól Jézus. Én téged mindezek ellenére szeretlek! A legnagyobb botlásod és bűnöd ellenére is szeretlek, várlak! Gyere hozzám...

Csend, majd lezárjuk a már énekelt Taizé-énekkel az imát. A fiatalok megmozdulhatnak, esetleg körbe rendezzük az ülőhelyeket.

A szemlélődő ima befejezése után sorban megosztjuk az élményeket; Jézus válaszait; érzéseit; a résztvevők érzéseit; belső megmozdulásokat; ami a résztvevők és Jézus között történt az ima alatt; a felmerült kérdéseket. Megfogalmazzuk az ima egyéni üzeneteit! Pozitív visszajelzéseket is adhatunk egymás megosztására...

ZÁRÓ KÖR

Ismét a kereszt vagy szentkép felé fordulunk, mint az elején. Egyenként megköszönjük a felismeréseinket, megéléseinket, imaélményünket hangosan úgy, hogy egy égő gyertyát adunk körbe a résztvevőknek. A végén közösen elmondjuk a Miatyánkot, majd az ismert Taizé-éneket énekeljük 5-6-szor. Keresztvetéssel zárjuk le az imaalkalmat.

 

Fülöp László

Szentségimádás

 

Hogyan legyünk jelen az Oltáriszentség előtt?

Fontos szem előtt tartani az alábbi gondolatokat, amikor szentségimá-dásra készülünk:

• Az Atyánál jobban senki nem szeret bennünket. Mi az Atya gyermekei vagyunk. Az Atyának pedig van mondanivalója szeretett gyermekei számára.

• Nemcsak nekünk, a gyerekeknek kell beszélni, és elmondani mindent a mennyei Atyának, hanem fordítva is működnie kell: le kell csendesíteni a szívünket, hogy meghalljuk szerető Istenünk hangját, az ő véleményét a gondolatainkkal, problémáinkkal kapcsolatosan.

• A szentségimádáshoz szükség van részünkről semmittevésre, vágyra, időre, csendre és jelenlétre. Meg kell tanulnunk lecsendesíteni a szívünket Isten jelenlétében annyira, hogy hallhatóvá váljon a szeretet hangja. Ez nem könnyű feladat. Igazi párbeszéd akkor születik meg, ha meghallgatjuk és meghalljuk a másikat. Ekkor tudjuk befogadni őt.

Mire hív Jézus a szentségimádásban?

1.Beszélgetésre

Olyan beszélgetésre, amiben fontos Jézus véleménye, válasza.

2. Szolgálatra

Nemcsak önmagunk miatt megyünk szentségimádásra, nemcsak a Jézussal való személyes találkozás ajándékáért, hanem másokért is. Egy testnek vagyunk a tagjai, és minél jobban átjárja a tagokat Isten szeretete, annál inkább akarnak segíteni, szolgálni másokért és másoknak. Ezért a szentségimádás szolgálat is. Ugyanazt tesszük, amit azok, akik az evangéliumi történetben leengedték a tetőn keresztül Jézus elé béna társukat. Mi is közbenjárunk másokért, csendben odavisszük Jézus elé azokat, akik szükséget szenvednek, akiket a szívünkbe zártunk. Megvalljuk Istennek, hogy nem tudjuk megoldani az életüket, és még azt sem tudjuk, mire volna igazán szükségük. Nem tehetünk jobbat, minthogy az ő szeretetébe helyezzük őket.

Előkészületek

Kidíszíthetjük az oltárt vagy azt a helyet, ahová az Oltáriszentség kerül virágokkal, gyertyákkal, különböző színű anyagokkal. Figyeljünk arra, hogy az Oltáriszentségnek ne a földön készítsük elő a helyet, legalább szemmagasságban kell lennie. A lényeg Jézuson van és nem a díszítésen.

Köszöntjük Jézust: keresztvetés, szabad ima.(5 perc)

Ének, dicsőítés (15 perc): Itt vagyok most, jó Uram., Az Ür van itt., Csendben állok, jelenlétedben.

Az énekek után rövid csendet tartunk, amelyben próbálunk Istenre hangolódni, meghallani a hangját akár a dalok szövegei által.

Ima

Végiggondolni is alig merem, mennyire szeretsz . lemondtál mindarról, ami egyenlővé tett az Istennel, hogy egészen eggyé válhass velem . és ember lettél, mint én, aztán elmondtad és elém élted a boldog élet útját: megmutattad, hogy szentháromságos élet élhető a földön is. Szenvedéseddel, haláloddal lehetővé tetted, hogy valóban isteni életet élhessek. És még ez sem volt elég . még ennél is jobban szerettél. Azt mondtad: nemcsak az utat mutatom meg neked, nemcsak képessé teszlek az isteni életre, de életed minden napján veled leszek, egészen veled maradok. Nem tudok válaszolni a szeretetedre, itt most üres, kevés minden szó. Csak igyekszem kitárni a szívemet, hogy ami ott van, minden a tiéd legyen. Először is magamat akarom neked adni, úgy, ahogy vagyok, úgy, amilyennek te látsz: gyöngének, gyarlónak, a nagy elhatározások és újrakezdések után is mindig újra elesőnek. S megint megdöbbentesz: így is kellek neked! Te el tudod fogadni, szeretettel tudod elfogadni azt a semmit, aki vagyok. Nem tartod értelmetlennek, hogy az életedet add értem. És velem együtt elfogadsz mindent, ami a szívemben van. Egy lettél velem, a gondjaim most már a te gondjaid, a fájdalmaim a te fájdalmaid. Nincs mit kérnem: te az enyém vagy, én pedig mindenestül a tiéd. Sorolnám azokat, akiket különösen a szeretetedbe akarok ajánlani, azokat, akik valamiért nehéz helyzetben vannak, azokat, akiket nagyon szeretek. De ahogy mondom a nevüket, már tudom, te is a szívedben hordozod őket. Mégis újra és újra neked adom azokat, akik nekem kedvesek. És most ezekben az egészen veled töltött percekben már biztos vagyok benne, hogy ez a legtöbb, amit bárkiért tehetek. Most nincs bennem aggódás, problémázgatás, félelem, gond: neked adtam ezeket is. Már nincs bennem más, csak öröm és hála, hogy a világ legnagyobb kincse, te, az enyém lettél és így bekapcsoltál abba a szeretetközösségbe, amellyel te és az Atya szeretitek egymást a Szentlélekben. Befogadtál, bekapcsoltál, valósággal belesodortál a Szentháromság életébe. Az embert magába ölelte az Isten. Ezt a mindent felülmúló csodát már nem lehet szavakba önteni. Most már nincs mit szólni, itt már nincs más, csak a csend. De már a csend is te vagy.

Csend... (10perc)

Ének: Meggyógyítod, aki szenved.

Elmélkedés

Szabadon beszélgess Jézussal az életedről! Hagyd, hogy ő is válaszolni tudjon a csendben! (20 perc)

Arra hívlak, ma egyszerűen beszélj velem, ahogy legjobb barátoddal beszélnél.

Kérned kell tőlem valamit valaki számára?

Mondd meg nekem a nevét, és mondd meg, mit akarsz, hogy most megtegyek számára.

Kérj, sokat ne habozzál kérni! Beszélj nekem egyszerűen és őszintén azokról a szegényekről, akiket vigasztalni akarsz, a betegekről, akiket szenvedni látsz, az eltévelyedőkről, akiknek forrón kívánod, hogy visszatérjenek a helyes útra.

Szóljál érettük legalább egy szót.

És a magad számára, magadnak nem kívánsz valamilyen kegyelmet?

Ha akarod, készíts nekem egy listát azokról a dolgokról, amikre szükséged van, és gyere, olvasd fel itt, előttem.

Mondd meg nyíltan, hogyha talán büszke, önző, állhatatlan, hanyag vagy . és kérj arra, hogy segítsek a kisebb vagy nagyobb erőfeszítésednél, amivel le akarod ezeket a rossz tulajdonságaidat győzni.

Ne szégyelld magad! Számos igaz van, sok szent itt, a mennyben, akiknek pont ugyanezek voltak a hibái. De ők alázatosan kértek . és lassanként megszabadultak hibáiktól.

És azért se habozz, hogy egészséged és munkáid vagy tanulmányaid szerencsés kimeneteléért kérjél engem.

Mindezeket meg tudom neked adni és meg is adom.

És azt kívánom, hogy kérd tőlem ezeket, ameddig ezek nem szentté válásod ellen hatnak, hanem inkább kedveznek annak és támogatják.

Mire van éppen ma szükséged? Mit tehetek érted? Ha tudnád, menynyire vágyom rá, hogy segíthessek neked!

Éppen egy tervet hordozol magaddal?

Meséld el nekem!

Mi foglalkoztat éppen?

Mit gondolsz te róla?

Mit kívánsz te? Mit tehetek bátyádért, nővéredért, barátaidért, családodért, feletteseidért? Mit szeretnél tenni értük?

És ami engem illet: nem vágysz rá, hogy engem dicsőítsenek?

Nem akarod, hogy képes legyél barátaidnak valami jót tenni, akiket te talán nagyon szeretsz, de akik talán úgy élnek, hogy nem gondolnak rám?

Mondd, mi az, ami éppen ma különösen felkeltette a figyelmedet?

Mi ma a legforróbb kívánságod?

Milyen eszközök állnak a rendelkezésedre, hogy elérjed? Mondd meg nekem, ha egy terved nem sikerült, és én feltárom neked sikertelenséged okait. Nem akarsz megnyerni engem a magad számára?

Én ura vagyok a szíveknek, és szelíd erőszakkal odaterelem őket, ahova én akarom, anélkül, hogy a szabadságukat csorbítanám.

Talán szomorú vagy rosszkedvű vagy?

Meséld el nekem részletesen, hogy mi tesz szomorúvá. Ki sértett meg téged?

Ki bántotta meg önszereteted?

Ki vetett meg? Mindent mondj el nekem, és akkor nemsokára ott tartasz, hogy azt mondod nekem, hogy az én példámra mindent megbocsátasz, mindent elfelejtesz. Jutalomként megkapod vigasztaló áldásomat.

Talán félsz? Lelkedben azt a szomorúságot érzed, melynek ugyan nincs oka, mégis megszakad tőle a szíved? Vesd gondviselésem karjába magad! Hiszen én veled, melletted vagyok. Mindent látok, mindent hallok, és egyetlen pillanatig sem engedlek el szemem elől.

Ellenszenvet tapasztalsz irányodban olyan emberek részéről, akik korábban kedveltek, akik most elfeledkeztek rólad, és eltávolodnak tőled, anélkül, hogy te erre a legkisebb okot adtad volna?

Könyörögj érettük, és én visszahozom őket az oldaladra, feltéve, hogy nem jelentenek akadályt üdvösséged számára.

És nincs valami örömed, amit közölhetnél velem?

Miért nem osztod meg velem örömödet, holott barátod vagyok? Meséld el nekem, mi vigasztalta meg szívedet és mi csalt mosolyt az ajkadra a nálam tett utolsó látogatásod óta.

Talán kellemes meglepetéseket éltél át, talán szerencsés híreket kaptál, egy levelet, a rokonszenv egy jelét, talán sikerült végre áthidalnod egy nehézséget, kikerültél egy kilátástalan helyzetből. Ez mind az én művem. Mondd egyszerűen: köszönöm, Uram!

Befejező ima:

Saját szavaimmal hálát adok Jézusnak az együtt töltött időért és kérem a segítségét, hogy magammal tudjam vinni a hétköznapokba: az iskolába, a munkahelyemre.

Befejező ének:

Megragadtál... (5 perc)

(Az énekeket az Áldom az Urat című könyvből választottuk.)

 

Bűnbánati keresztút - fiataloknak

 

1. JÉZUST HALÁLRA ÍTÉLIK

Olyan könnyen ítélkezünk mások felett, olyan könnyű véleményt formálni valakiről, anélkül, hogy különösebben törekedtem volna megismerni őt. Olyan könnyű magam körül kialakítani egy kört, akikkel jól elvagyok, és minden többi embert kiszorítani életemből. Pedig azzal, hogy mást nem engedek be magunk közzé, éppen halálra ítélem őt. Mert megvonom tőle az élni akarást, megvonom tőle a mi, az én támogatásomat, hogy élni tudjon. Pilátus csak egy ember volt a többi közül, mégis egyetlen döntéssel megváltoztathatott volna mindent, de nem tette, mert félt kiállni, félt azt mondani, hogy NEM, félt önmagától és félt attól, amit mások mondanak.

Vajon a félelemtől, a nyitottság hiányától, a skatulyázásoktól én hányszor ítéltem halálra mást? Vajon hányszor tettem kárt mások becsületében, úgy, hogy azokon szórakoztam, akik nem tartoznak a „barátaim" közzé? Vajon hányszor öltem így embert?

2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET

Ez egy olyan állomás, ahol el kell gondolkozzál azon, hogy mit is jelent, ha kerülöd, ami rád vár és ami a tied. Valahányszor kibújsz saját kötelességeid alól, mindig egy kereszttől menekülsz el. De nézz Jézusra és gondolkozz el azon, hogy neki nem lett volna muszáj meghalni, neki nem lett volna muszáj a keresztet vállra venni. De megtette. Azért, mert meg akarta mutatni neked, hogy nem szabad elmenekülnöd attól, amit neked kell megtenned. Sőt! Merj továbblépni. Merj a magad terhei mellett még pluszt vállalni, olyat, amire nem kötelez senki, de meg tudod tenni - szeretetből.

Gondolkodj el, hogy hányszor vétettél a jó elmulasztásával, hányszor vétettél azzal, hogy kibújtál saját kötelességeid elvégzése alól?

3. JÉZUS HARMADSZOR ESIK EL A KERESZTTEL

Hogy meg tud törni az emberi gonoszság egy embert. Súlyos lehetett a kereszt, de még súlyosabb a magára maradottság, a kigúnyolt személyiség. A sok hazugság, a sok becsmérlés végül is oda vezetett, hogy Jézusnak teljesen felemésztődött a fizikai ereje. Ezért esett el a kereszttel. El sem tudod képzelni, hogy a kis viccelődések a másikkal néha milyen mély sebet tudnak ejteni. El sem tudod képzelni, hogy apró hazugságaid (amiket sokszor magad megnyugtatására hajlamos vagy kegyes hazugságnak nevezni) hova vezethetnek. És egyszer csak látod, hogy testvéred elesett, de még csak meg sem fordul a fejedben, hogy ezek az aprónak hitt dolgok voltak azok, amelyek elvették erejét, és amelyek miatt elesett.

És mit teszel? Még jobban élcelődsz, még jobban a gúny tárgyává teszed őt. Gondolkozz el, hogy ilyen jellegű magatartásoddal hányszor aláztál meg másokat! Kérj most bocsánatot (ha csak gondolatban is), mert még nem késő. Tedd jóvá, amit tettél!

4. JÉZUS ÉDESANYJÁVAL TALÁLKOZIK

Talán gyerekkorodban fel sem merült benned, hogy másképpen is lehet valamit tenni, mint ahogy szüleid mondták. Most pedig úgy érzed, hogy semmit sem lehet úgy tenni, ahogy ők gondolják. Különös állapot ez, de vajon mi változott meg? Semmi. Csak annyi, hogy felnőttél. - Kezdj el a magad ura lenni. De ettől még nem kell szégyellned szüleidet, nem kell úgy viselkedned, mintha sosem ismerted volna azelőtt őket. Nézd! Jézus 33 éves korában sem szégyellte a találkozást édesanyjával. Átérezte, hogy van a tömegből valaki, egy asszony, aki nem azért sír, mert fuccsba ment egy messiási álom, hanem azért, mert fiát látja szenvedni. Érezte, hogy ő 33 évesen is az a gyermek maradt anyja számára, akit valamikor Betlehemben megszült, és akit Názáretben felnevelt.

Vajon számodra megmaradt ez a különös kapcsolat édesanyáddal, édesapáddal, vagy már régóta tehernek érzed őket? Ne felejtsd! Akkor váltál igazán felnőtté, ha el tudod fogadni, hogy szüleid, amíg élnek, aggódnak érted és szeretnek téged, ha te magad is tudod őket tisztelni és szeretni.

5. CIRENEI SIMON SEGÍT JÉZUSNAK VINNI A KERESZTET

Ki az, aki a nehézséget, a keresztet kívánná mástól? Aki azt mondja, de jó neki, mert keresztje van? Bizony sokkal könnyebb olyan dolgokat megkívánni, amiről úgy gondoljuk, hogy attól boldogabbak leszünk. Amit, úgy érzünk, ha nekünk lenne meg, akkor sokkalta jobb lenne az életünk. Pedig a 10. parancs így szól: mások tulajdonát ne kívánd! Cirenei Simon is, ha valamit kívánhatott volna, amit Jézus birtokolt, akkor valószínűleg olyat kért volna, hogy halottakat támaszthasson fel, betegeket gyógyíthasson meg, de talán azzal is megelégedett volna, ha a vizet borrá tudta volna változtatni. De mindezek helyett csak a keresztjét kaphatta meg. És mi történt? A világon mindenhol ismerik az ő nevét, mégpedig úgy, hogy ő az egyedüli ember, aki Jézuson segített. Micsoda kitüntetés! Pedig már akkor megkapta szolgálataiért az ajándékot: boldog lehetett.

Napjainkban gyakran pontosan a fordítottja történik, mert aki másnak a tulajdonát kívánja, boldogság helyett boldogtalan lesz egész élete folyamán.

6. VERONIKA LETÖRLI JÉZUS ARCÁT

Milyen csodálatraméltó az az asszony, aki látva, hogy Jézustól mindent elvettek, ő adni készült. Látta a megcsúfolt Jézust, látta a kisemmizett Isten-embert, és nemcsak látta, hanem meglátta azt a szerencsétlennek tűnő Jézust, akitől mindent elloptak a gonosz emberek. És ekkor ő volt az, aki adni készült. Nagy bátorság volt tőle, hogy átverte magát a tömegen, de még nagyobb bátorsága volt, hogy adni tudott, úgy, hogy nem is remélt viszonzásban. De mert így cselekedett, Jézus megjutalmazta azzal, amit adhatott neki a kisemmizettségében. Testvér! Most Veronika személye hassa át lelkedet, és bánd meg, ha valaha valamit is loptál: tulajdont, becsületet.

Tanuld meg tőle az önzetlenséget, tanuld meg, hogy bár nehezebb adni, mint elvenni, mégis nemesebb cselekedet. És meglásd a csodát, te is meg fogod látni Jézus arcát, nem most, hanem majd valamikor, de nem is zsebkendőbe nyomva, hanem színről-színre.

7. JÉZUS MÁSODSZOR ESIK EL A KERESZTTEL

Vannak az életben csúnya esések. Vannak olyan pillanatok, amikor úgy érzed, most mindenki rajtad röhög. Nem baj. Ne legyen baj! Ne érezd fontosnak ilyenkor azt, amit más gondol vagy mond rólad. Inkább azt érezd fontosnak, amit Isten gondol rólad. Ne az embereket bálványozd, hanem az Istent imádd. Fontosak az emberek, fontos, hogy érezd, tartozol valahova, de még fontosabb az Isten. Ne váljanak a kapcsolataid bálvány-nyá! Akkor tudod igazából lemérni, hogy mennyire vagy rabja az emberi kapcsolatoknak, ha megtapasztalod Jézussal együtt, hogy milyen leesni, milyen a földön lenni.

Tedd fel a kérdést magadnak, hogy hányszor mulasztottad el, hogy csak Istennek szolgálj, és ne az embereknek? Hányszor esett meg, hogy az embert imádtad és nem az egyedüli Istent? Mikor az emberi kapcsolataidat imádod, ha leesel, nem tudsz felállni többé, mindaddig, amíg vissza nem térsz Istenhez. Akkor lesz erőd a felálláshoz, mert tudod, hogy az ő fia is elesett, és felállt.

8. JÉZUS SZÓL A SÍRÓ ASSZONYOKHOZ

Különös, hogy amikor az emberi szívek megkeményedni látszottak, az asszonyi szívek annál lágyabbak lettek. De milyen furcsa Jézus rendreutasítása - nem is vártuk volna tőle ezeket a szavakat -: „Magatokat és fiaitokat sirassátok", mintha azt akarná mondani, hogy családotokra legyen gondotok. És mennyire igaza van Jézusnak, hiszen a földi életben a legszentebb dolog a család.

Éppen ezért te is tartsd tiszteletben magad és mások családi életét. Ne kívánd tehát mások házastársát! Csodáld meg szépségét, kedvességét, esetleg bátorságát, erősségét, de ne feledd, a család szent. Te is megtalálod majd az igazi párodat, ha azt igazán Istentől kéred, neked is lehet boldog és szent családi életed. De erre már most kell készülnöd. És ha majd oda kerül a sor, a magad családjával foglald le magad, igyekezz majd házasságodat az egyház törvényei szerint kötni, igyekezz gyermekeidet katolikus módon nevelni. Akkor majd átadhatod magadat teljesen házastársadnak és gyermekeidnek. Erre akar megtanítani most Jézus.

9. JÉZUS HARMADSZOR ESIK EL A KERESZTTEL

Könnyű szemlélőnek lenni, de vajon milyen lehetett annak, aki már harmadjára is elesik? Ráadásul milyen lehetett úgy elesni, hogy közben tudta azt, hogy ez az esés mások helyett van, és olyanok helyett is, akik nem fogják megbecsülni az ebből az esésből forrásozó ajándékot. Gondolkozz el azon kicsit, hogy Jézus a te bűneid súlyától zuhant a porba.

Ha át tudod ezt érezni, nem fogsz zúgolódni, hogy már ismét gyónnod kell, hanem megköszönöd Jézusnak, hogy ilyen szentséget rendelt számodra. Ha át tudod érezni ezt az esést, akkor csekélységnek fogod érezni azt az egyházi parancsot, hogy évente legalább egyszer gyónjál. Ha átérzed ezt, akkor nem lesz nehéz bűnbánatot tartanod. Figyeld csak őt, és nézd, hogy mit tett. Jézus harmadszor is felállt, neked is fel kell állnod a bűneidből! Jézus tovább ment, neked is tovább kell menned! Jézusnak fontos volt a lelked, legyen neked is az!

10. JÉZUST MEGFOSZTJÁK RUHÁITÓL

Szörnyű a lemeztelenített tested látványa annak, akiben van egy kis szemérem. Te tudod, Jézusom, hogy nekünk is fáj, hogy téged ilyen helyzetbe sodortunk. Mert tudjuk, hogy ez a mi paráznaságaink miatt történt így. De te tudod, hogy mennyit küzdök fiatalkori szexuális vágyaimmal. Egyszerűen nem találom azok igazi helyét. Te is tudod, hogy igyekszem küzdeni az ilyen jellegű kísértéseim ellen, de azt is tudod, hogy éppen ez az a terület, ahol olyan gyenge vagyok, és ez az a hely, ahol nem kell sokat fűznie a kísértőnek, mert e szörnyű bűn utána bármennyire is bánom azt, ismételt kísértéseibe hamar beleegyezem. Egy film már ki tud zökkenteni, egy furcsa szó már elindítja a fantáziámat, mely végeláthatatlan szennyet hoz magával, egy kép, melyet ki tudja, mikor és hol láttam, sokszor szinte megfogható valóságban jelenik meg előttem és kísért.

De mit tegyek, Uram, ha oly gyöngének érzem magam? Itt, ennél az állomásnál értem meg igazából, hogy ezek a vágyaim jók, csak akkor válnak rosszakká, ha rosszul kezelem őket. Lemeztelenített szent tested képe álljon elém minden egyes kísértés alkalmával, hogy mielőtt bűnt követnék el, jusson eszembe az a jó elhatározás, amit most hoztam meg: hogy téged paráznaságommal megbántani többé nem akarlak!

11. JÉZUST A KERESZTRE SZEGEZIK

Tudom, Jézusom, hogy tulajdonképpen az összes bűnöm az, amely a keresztfához szegez téged, de ennél az állomásnál mégis leginkább azért a számtalan alkalomért kérek bocsánatot tőled, amikor nevedet, illetve Atyánk nevét hiába vettem. Tudom, hogy neked ez nagyon fontos, hiszen az Atya mindjárt a második parancsban írta elő számomra, hogy: Isten nevét hiába ne vedd!, de sokszor elég egy csodálkozás, elég egy meglepő dolog, hogy nevedet hiába vegyem. Elég egy dühödt pillanat és máris olyat mondok, amiben ott van a te, illetve az Atya neve. Sokszor csak egy rossz szokásról van szó, amely már oly úrrá lett rajtam, hogy észre sem veszem. De sajnos néha az is megtörtént, hogy imponálni akartam a társaim előtt és ezért vettem számra a te, illetve az Atya nevét.

Ezért kérek most bocsánatot, és ezért is ajánlom fel engesztelésül ezt a keresztutat: mindazért a számtalan pillanatért, amikor Isten nevét hiába vettem. Ígérem, hogy amikor ezentúl elmegyek egy feszület előtt, és látom a fára szegezett tested, áldani fogom nevedet. Újbóli és újbóli bocsánatkéréssel fordulok majd feléd, hogy megbocsásd nekem ezt a vétkemet.

12. JÉZUS MEGHAL A KERESZTEN

Péntek volt, amikor mindez történt. Keresztutadat végigjárva és szenvedésedet átérezve legszívesebben azt az ígéretet tenném, hogy ezentúl minden pénteken bűnbánati napot tartok. Azt ígérném meg, hogy ezentúl minden pénteken valami áldozatot hozok érted, akár az egyházi böjti fegyelmet megtartva, akár valami más, számomra fontos dologról lemondva. De miért éppen pénteken haltál meg? Ha mondjuk hétfőn vagy bármely más napon, akkor talán meg tudnám hozni ezt az áldozatot, de pénteken nehéz, mert éppen a péntek az, amikor egy kicsit hátrahagyva a hét fáradalmait ki tudok rúgni a hámból, péntek az, ami a legalkalmasabb a szórakozásra, péntek az, amikor a legjobban el tudok lazulni. Gyenge vagyok ilyen áldozatra. Te is látod, hogy nehezen barátkozom meg a pénteki nappal, illetve a böjti fegyelmek gondolatával. Életidegennek érzem.

Uram, szeretném valami módon hálámat kifejezni, hogy meghaltál értem a kereszten. De mivel jobb ötletem nincsen, ígérem, hogy ezentúl köny-nyebb szívvel tartom meg a böjti fegyelmeket, bocsáss meg, hogy eddig oly könnyen elsiklottam e dolgok fölött. Ugyanakkor köszönöm neked, hogy megértetted ezt velem.

13. JÉZUS TESTÉT LEVESZIK A KERESZTRŐL

Jézusom, rövid ideig függtél a kereszten, de ez volt az a kereszt, amely annyi szenvedést tartogatott számodra, melyen végül is meghaltál. Az értünk vállalt szenvedésbe haltál bele. Most, amikor leveszik testedet e keresztről, örökké búcsút mondasz neki. Többet nem kell meghalnod értünk, többet nem kell felvenned kereszted és értünk hordoznod. Mint ahogy szent tested elvált a kereszttől, én is úgy szeretnék elválni a bűntől. Rövid ideig tart fogva, de e rövid idő is éppen az én halálomat jelenti. Mert a bűn nem mást, mint a halált adja. Erőt veszek magamon, Uram, és ha kegyelmeddel támogatsz, megtérek hozzád. Mert ahogy téged is emberek szedtek le a halált hozó keresztről, én magam sem tudok megszabadulni a bűn bilincsétől.

Te vagy, aki elszakítasz attól. Többet én sem akarok meghalni, többet én sem akarok bűnt elkövetni. A bánat övez, amikor keresztutadat járom. Bocsáss meg nekem, és adj erőt a hozzád téréshez. Szánakozom mindazon, amivel megbántottalak, akár téged, akár embertársamat. Bocsáss meg, ha vétettem a főparancsolat ellen, amikor nem tudtalak téged, Istenemet, teljes szívemből, teljes elmémből és minden erőmből szeretni, és mikor nem tudtam felebarátomat úgy szeretni, mint önmagamat.

14. JÉZUST SÍRBA TESZIK

A hosszú, megpróbáltatásokkal teli út után, íme, sírba helyeznek, hogy megpihenj. Zajos, rohanó világunkban egyre jobban átvesszük apáinktól azt az eszmét, hogy: majd a sírban pihenni fogok. Pedig, Uram, te a vasárnapot és ünnepnapokat arra adtad, hogy az ember ezeken a napokon megpihenhessen. Azért adtad, hogy lelki és testi felfrissüléseink legyenek ezek a napok. Azért adtad ezeket a napokat, hogy azokat megszenteljük. Sokszor a péntek, illetve a szombat olyan gyorsan kicsúszik a kezünk közül, hogy vasárnap már nem marad idő mindenre. Gyakran alvással telik el a délelőtt, és akkor kimarad a szentmise, gyakran délután igyekszünk másnapra valamelyest felkészülni, az el nem végzett szellemi munkát (a tanulást) ilyenkor akarjuk megoldani. Rá kell ébrednem, hogy az ünnep igazi eszméje kihalt az én vasárnapjaimból. Néha-néha, amikor sikerül elmennem szentmisére, többnyire a templomból kijövet nemhogy feltöltődve érezném magam, hanem üresnek és kietlennek, mert mindezidáig nem éreztem át a vasárnap szellemét.

Nem a gyermekkori hitet kérem vissza, Uram, csak azt szeretném, ha megtanulhatnám tőled az ünnep igazi értékét. Bocsáss meg nekem, ha eddig helytelenül éltem életem.

(Forrás: http://www.plebania.net/img/hittanterem/1759/0_B%C5%B1nb%C3%A1nati%20kereszt%C3%BAt.doc)

 

Ilyés Zsolt

Lelkitükör fiataloknak

 

Mielőtt nekifognál az életed megvizsgálásának, gondolj arra, hogy menynyire szeret téged Isten, elfogad úgy, ahogy vagy, bűneiddel együtt, de szeretne neked egy szebb, jobb életet (s a körülötted élőknek is). A bűneid akadályoznak ebben, ezért hív Isten téged, hogy szeress jobban, törekedj a jóra és kerüld a bűnt. Isten jól ismeri minden bűnünket, de csak akkor tud segíteni, ha beismerjük, bocsánatot kérünk, megbánjuk.

Még mielőtt nekifognál, imádkozz! Kérd a Szentlélek segítségét, hogy felismerd bűneidet, és kérd a kegyelmet, hogy igazán meg tudd bánni azokat, s adjon vágyat a változásra, a szentebb életre.

Csak ezek végiggondolása után érdemes nekifogni az alábbi kérdéseknek.

 

KAPCSOLATOM ISTENNEL

Mennyire szilárd a hitem Isten létezésében? Vagy vannak kételyeim? Keresem-e Isten jelenlétét, a vele való találkozást mindennapjaimban? Vagy csak ritkán? Vagy egyáltalán nem?

Mindent Istennel akarok csinálni, vagy Isten csak néha jut eszembe, amikor bajban vagyok, amikor nagy szükségem van rá?

Isten-e a legfontosabb életemben?

Szoktam-e olvasni a Szentírást, hogy Istent jobban megismerjem?

Imádkozom-e minden nap? Reggel is, este is? Étkezések előtt és után? Tanuláskor?

Szoktam-e hálát adni Istennek minden nap? Vagy csak néha egy-egy odadobott szóval? Szoktad-e háládat Isten iránt kifejezni azzal, hogy örömet szerzel neki jócselekedettel, felajánlott szenvedéssel/nehézséggel, engedelmességgel, szorgalmas munkával?

Szoktam-e másokért is imádkozni, vagy csak magamért?

Keresem-e Isten akaratát az életemben, döntéseimben?

Figyelek-e a Szentlélek sugallataira? Hallgatok-e ezekre vagy elutasítom?

Tisztelettel beszélek-e mindig Istenről? Tisztelettel ejtem-e ki mindig a nevét? Szoktam-e káromkodni? És csúnyán beszélni?

Elfogadom-e hitem igazságait, vagy van, ami ellen lázadok, amit elutasítok? Beszéltem-e saját hitem vagy egyházam ellen? Igyekszem-e hitemet növelni?

Vagyok-e babonás (lekopogás, 13-as szám, fekete macska, horoszkóp, stb.)?

Megszentelem-e a vasárnapot azzal, hogy egy órát Istennek adok a szentmisével? Szoktam-e hiányozni szentmisékről? Igyekszem-e odafigyelni a szentmisén, vagy elég, hogy épp csak ott vagyok? Szoktam-e másokat zavarni a szentmisén? Bekapcsolódom-e a szentmisébe (éneklés, imádkozás), vagy csak hallgatok? Szentmisén szoktam-e áldozni, vagy elhanyagolom, nem tartom fontosnak?

Komolyan törekszem-e arra, hogy vasárnap ne „dolgozzam", vagyis ne vasárnapra hagyjam a tanulást, munkát, ha máskor is elvégezhetem?

Szoktam-e rendszeresen gyónni, vagy elhanyagolom?

 

KAPCSOLATOM EMBERTÁRSAIMMAL

Szülők, család:

Tisztelettel beszélsz-e szüleiddel, szüleidről? És testvéreiddel?

Engedelmeskedsz-e nekik?

Szoktál-e feleselni, durván vagy csúnyán beszélni velük? És testvéreiddel?

Szoktál-e köszönetet mondani nekik? És testvéreidnek?

Szoktál-e imádkozni értük? És testvéreidért?

Kiveszed-e részedet a család feladataiból: kerti munka, tüzelés, takarítás, asztalterítés, mosogatás, stb.

Szívesen segítesz, vagy csak ha már nagyon muszáj?

Szoktál-e örömet szerezni, önként segíteni?

Szoktál-e hazudni? Szüleidnek, iskolában, barátoknak, bárkinek.

Szoktál-e tudatosan bosszantani valakit (testvér, osztálytárs, barát, akárki)?

Szoktál-e csúfolkodni, gúnyolódni?

Lenézel-e másokat? Szoktál-e irigykedni?

Sokszor vagyok-e elégedetlen (étellel, szüleimmel, tanárokkal, másokkal vagy önmagammal, azzal, amim van, stb.)?

Tettél-e másnak tudatosan rosszat?

Szoktál-e bocsánatot kérni, ha valakinek rosszat tettél, valakit megbántottál?

Ha kárt okoztál valakinek, tetted-e jóvá? Loptál-e? Tettél-e kárt más tulajdonában vagy a köztulajdonban?

Szívesen megosztod-e másokkal azt, amid van (étel, édesség, tárgyak), vagy nem szívesen, vagy egyáltalán nem?

Rágalmaztál-e (vagyis fogtál-e rá valakire valami rosszat úgy, hogy te sem voltál biztos, hogy ő tette - mert pl. nem láttad)? Beszélted-e ki más hibáját fölöslegesen (pletyka, megszólás)? Szoktál-e elítélni másokat tetteik miatt? Árultad-e el más titkát, amit rád bízott?

Csaptál-e be valakit?

Verekedtél-e? Okoztál-e másnak fizikai vagy lelki fájdalmat?

Szoktam-e haragot tartani napokig, hónapig (vagyis amikor nem akarok megbocsátani)? Szokott-e lenni bennem bosszúvágy (hogy szenvedjen a másik is; vagy hogy visszaadjam a sértést, bántást)? Kértem-e Istent, hogy tegyen valakinek rosszat, büntesse meg, verje meg?

Szoktam-e erkölcstelen filmeket, képeket nézni? Vétettem-e a testi tisztaság ellen egyedül vagy mással? Egyszer, néha vagy sokszor? Beszélek-e a szexualitásról, fiúkról/lányokról tiszteletlenül, gúnyosan, tisztelettel viszonyulok-e ehhez a témához és a másik nemhez?

Szoktam-e önként segíteni, jót tenni másoknak, örömet szerezni, amikor van rá lehetőségem? Utasítottam-e vissza a segítséget, amikor pedig segíthettem volna és talán még kérték is?

Szoktál-e erőszakos lenni: hogy az legyen, amit te akarsz; hogy csak a te véleményed lehet az egyetlen jó vélemény?

Tiszteled-e mások véleményét, akaratát, nemzetiségét, vallását?

Betartod-e szavadat, ha valakinek valamit mondasz, ígérsz?

Szoktál-e önző lenni, amikor csak magadat tartod szem előtt (nekem jó legyen, én jól érezzem magam, nekem legyen, stb.)?

 

KAPCSOLATOM ÖNMAGAMMAL

Keresem-e azt, hogy mi a hivatásom, mire vagyok képes, mikben vagyok ügyes?

Szolgálni akarok-e ezekkel másoknak, vagy a magam dicsőségére akarom használni ezeket?

Ismerem-e hibáimat, s beismerem-e másoknak is ezeket, amikor szükséges?

Lebecsülöm-e magamat (sokkal rosszabb, gyengébb, értéktelenebb vagyok, mint mások)?

Túlértékelem-e magam (sokkal jobb, ügyesebb, értékesebb vagyok, mint sokan mások)?

Elhanyagolod-e magad (tisztálkodás, öltözködés)? Vagy fordítasz-e erre túl nagy figyelmet, túl sok időt?

Hogy bánok a pénzzel? Költöm-e el haszontalan dolgokra? Hamar el-költöm, vagy ügyesen beosztom?

Feladataim, kötelességeim:

Hanyagoltam-e el tanulást, feladataimat? Szoktam-e halogatni vagy azonnal elvégzem?

Tudom-e szívesen, lelkesen végezni feladataimat, vagy csak kényszeredetten, unottan.

Lelkiismeretesen elvégzem feladataimat, vagy csak hanyagul összecsapom?

Egészségem:

Vigyázok-e egészségemre?

Alszom-e eleget, vagy túl keveset? Vagy túl sokat? Lefekszem-e időben, vagy éjszakázom?

Odafigyelek-e az étkezésre? Túl sokat, túl keveset eszem-e? És rendszeresen: vagyis reggel-délben-este, vagy főleg csak este (ami nem egészséges)? Megbecsülöm az ételt vagy könnyen eldobom, pocsékolok vagy nagyon válogatós vagyok?

Túl sok édességet vagy egészségtelen italokat fogyasztok-e (Coca Cola, engergiaitalok, kávé, stb.)?

Mozgok-e annyit, amennyi szükséges a szervezetemnek?

Cigarettázással, túl sok alkohollal vagy fogamzásgátló gyógyszerrel rombolom-e egészségemet?

Időfelhasználás:

Tudatosan beosztva használom-e fel időmet?

Vesztegetek-e el időmből sokat (napi több mint egy óra) haszontalan foglalkozásokkal: filmnézés, tévé, játékok, facebook, internet, telefon, stb.)?

Pontos vagy, vagy szoktál késni?

 

Borota Gábor

Zenés dicsőítő est

 

A zenés dicsőítő est lényege, hogy a résztvevők egy szívvel és egy lélekkel imádják Istent a dicsőítésen keresztül (ifjúsági, taizés és más alkalmas énekekkel), valamint hogy megéljék az egymásért mondott ima erejét.

 

AZ EST FELÉPÍTÉSE

1. A dicsőítő est mindig a szervezők közös imájával kezdődik, ahol leteszik a terheiket, nehézségeiket Isten elé és kérik, hogy szabadítsa fel őket minden lehúzó erőtől, nyújtson számukra védelmet a gonosztól, és hangolja őket a dicsőítésre. (Ajánlott fél óra közös ima, mielőtt a résztvevők megérkeznek.)

2. A résztvevők érkezése után: a zenészek eljátszanak 2-3 Szentlélekhívó éneket.

3. Témába vágó szentírási részt lehet felolvasni, vagy valamit a lelki irodalomból, ami az alkalom szempontjából megfelelő és nem túl hosszú.

4. Teherletétel: valaki vezeti a szabad imát, meghívja Istent, a Szűzanyát, szenteket, angyalokat, hogy vegyenek részt ezen a dicsőítésen, felajánlja a jelenlévőket és önmagát Istennek, kéri az egység kegyelmét, hogy egy szívvel és lélekkel tudjanak imádkozni. Ezután közösségileg mint az emberiség képviselői bocsánatot kérnek Istentől az emberiség bűneiért. Hangosan kimondják, hogy „bocsánatot kérünk pl. az abortusz bűnéért, bocsánatot kérünk a pletykálkodásért stb." Ajánlott, hogy ne csak az imát vezető személy fogalmazza meg a bocsánatkérést, hanem hívja meg a közösséget, hogy mindenki fogalmazza meg azt, amire a Szentlélek indítja (ez nem közgyónás!). Amikor valaki elmondott egy bocsánatkérést, azzal zárja, hogy „hallgass meg, Urunk!", erre az egész közösség feleli: „kérünk téged, hallgass meg minket!" Amikor az imát vezető személy elérkezettnek látja az időt, akkor lezárja a bocsánatkérés/teherletétel folyamatát azzal, hogy megkéri a jelenlévő papot (ha van ilyen), hogy Isten képviselőjeként áldja meg a jelenlévőket. Ha nincs pap, akkor az imát vezető személy Isten áldását kéri a közösségre.

5. Dicsőítő zene: a zenekar dicsőítő énekekkel igyekszik a közösséget Istenhez emelni. Ajánlott egy-egy éneket többször ismételni egymás után, vagy énekek bizonyos részeit többször elismételni. Az elmélyült ima a lényeg, nem az énekek változatossága.

6. Az énekek között néha lehet egy-egy szabad imát elmondani, amire a Lélek indítja a zenészeket (közben halkan pengetve a gitárt).

7. Imapárok: míg zajlik a dicsőítés, a terem egy távolabbi felében kétfős imapárok imádkozhatnak azokért, akik oda mennek imát kérni valamilyen szándékukra. Ez az ima lehet szabad vagy kötött. Ajánlott, hogy olyan emberek alkossák ezeket az imapárokat, akiknek van már ilyen téren tapasztalata. Az imakérés egy lehetőség azok számára, akik a közösségi ima mellett egy személyesebb imára is vágynak, ahol megfogalmazhatják azokat a kéréseiket Isten felé, amiket a nagyobb közösségben nem tudnak vagy nem mernek. Ugyanakkor annak erejét és szépségét is megélhetik, hogy két személy kifejezetten értük imádkozik, szeretetből, megélve ezzel az együvé tartozást Krisztusban. Az imapárok kialakítása lehetőség, nem kötelező eleme a dicsőítő estnek.

8. Dicsőítés lezárása: a zenészek a közösség nevében hálát adnak Istennek a kapott kegyelmekért, hogy közösen együtt imádkozhattak.

Ajánlott időtartam: másfél óra.

 

Imaest a tiszta szerelemért

(Összeállította: Fülöp László)

 

Szentségkitétel - ének

Csönd

Vezetett meditáció (l. külön dokumentum)

Ének

 

I. Elmélkedés

A. „Hogy őrzi meg tisztán útját az ifjú? Ügy, hogy megtartja igéidet.

Teljes szívemből kereslek téged, ne engedd, hogy parancsaidtól eltérjek. Szívembe rejtem igéidet, hogy ne vétkezzem ellened." (Zsolt 119,9-11)

B. „Milyen jó az Isten az igazakhoz, azokhoz, akik tiszta szívűek! Az én lábam mégis majdnem megingott,

majdnem megtántorodott lépése." (Zsolt 73,1-2)

A. „Mert keserűség fogta el szívemet, fájdalom hasogatta vesémet; Esztelen voltam és értelmetlen, oktalanként viselkedtem előtted. De én bármikor veled maradok, mert te megfogtad jobbomat. Tanácsoddal vezetsz, s aztán dicsőségre emelsz." (vö. Zsolt 73,21-24)

Ének

 

II. Elmélkedés

(Hangszeres háttérrel)

A. „Hisz te vagy az én reménységem, Uram; Te vagy, Uram, ifjúkorom óta bizodalmam.

Születésem óta rád támaszkodom, anyám méhétől te vagy oltalmazóm; Szüntelenül rólad szól dicséretem.

Szinte csodája lettem sokaknak, mert te erős segítőm vagy. (Zsolt 70,5-7)

B. „Tisztíts meg titkos bűneimtől, és a kevélységtől mentsd meg szolgádat, ne uralkodjék rajtam.

Akkor szeplőtelen leszek, s a nagy vétkektől tiszta maradok. Hadd legyen kedves előtted szám beszéde, és szívem elmélkedése mindenkor.

Uram, én segítőm, én üdvözítőm." (Zsolt 19,13b-15)

Ének

Csönd

 

III. Elmélkedés

A. „Én Istenem! - Szeplőtelen az ő útja, tűzben próbált az Ür szava, Oltalmazója ő minden benne bízónak.

Valóban, ki Isten az Üron kívül? Ki kőszikla a mi Istenünkön kívül? Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és szeplőtelenné tette utamat. (Zsolt 18,31-33)

B. „Emlékezzél meg, Uram, könyörületedről, és irgalmadról, hisz azok öröktől valók! Ifjúkorom bűneire s botlásaira ne gondolj vissza;

Irgalmad szerint emlékezzél meg rólam, hiszen te jó vagy, én Uram!" (Zsolt 25,6-7)

Ének

 

IV. Elmélkedés

(Hangszeres hátérrel)

A. „Te azt parancsoltad, hogy rendeleteidet gondosan meg kell tartani. Bár arra irányulnának útjaim, hogy megtartsam törvényedet! Akkor nem szégyenülök meg, ha ügyelek minden parancsodra. Tiszta szívből hálát adok neked, hogy megismertem igazságos végzéseidet.

Megtartom rendeléseidet, ne hagyj el engem sohasem!" (Zsolt 119,4-8)

B. „Szeretlek Uram, én erősségem!

Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm; Én Istenem, segítségem, akiben reménykedem, oltalmazóm, üdvösségem szarva, aki fölemelsz engem.

Dicsérem és segítségül hívom az Urat, És megszabadulok ellenségeimtől." (Zsolt 18,2b-4)

Ének

Csönd

Ének

 

V. ELMÉLKEDÉS

(Hangszeres hátérrel)

„Szememet a hegyekre emelem: honnan jön segítségem?

Az Ür ad nekem segítséget, aki az eget és a földet alkotta.

Ne engedje meginogni lábadat, és ne szunnyadjon, aki téged őriz!

Bizony nem szunnyad, és nem alszik, aki Izraelt őrzi.

Az Ür a te őrződ, az Ür oltalmaz téged, ő áll jobbod felől.

Nem árt neked nappal a nap, sem éjszaka a hold.

Megőriz téged az Ür minden bajtól, megőrzi az Ür lelkedet,

megőrzi az Ür jártadat-keltedet

most és mindörökké." (Zsolt 121)

Ének (uaz, mint az elmélkedés elején, keretezze ezt a záró zsoltárt)

Szentségbetétel - ének

Dicsőítés

Zárás keresztvetéssel

 

Vezetett meditáció

(Összeállította: Fülöp László)

 

Fiatal: Uram, ismered az életemet? Ismersz te engem?

(kis csönd)

Atya: Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek; mielőtt

megszülettél volna, fölszenteltelek.. .(Jer 1,5)

Puha kötelékekkel vonzottalak, a szeretet kötelékeivel. (Oz 11,4a)

Fiatal: Biztos, hogy rólam beszélsz? Honnan ismersz engem?

(kis csönd)

Atya: Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek; mielőtt megszülettél volna, fölszenteltelek.. .(Jer 1,5)

Olyan voltam hozzád, mint aki arcához emeli a csecsemőt.. .(Oz11, 4b)

Fiatal: Azt mondod, hogy régtől fogva ismersz engem? Emlékszel arra, amikor születtem?

(kis csönd)

Atya: Megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony?. Nézd, a tenyeremre rajzoltalak; falaid szemem előtt vannak szüntelen. (Iz 49,15-16)

Fiatal: Uram, én olyan nehezen hiszem el, hogy te így szeretsz engem.

(kis csönd)

Atya: Ne félj, mert megváltottalak; neveden szólítottalak: az enyém vagy. (Iz 43,1)

Drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek (Iz 43,4) (kis csönd)

Mielőtt te voltál, én akartam, hogy legyél. Veled vagyok, amióta megfogantál.

Saját képmásomra teremtettelek.

Neked ajándékoztam minden erőmet.

Beléd leheltem Lelkemet.

Rád terítettem szeretetem palástját.

Veled vagyok, amióta érzel és észlelsz.

Veled vagyok, amióta mozogsz.

Veled vagyok, amióta hallasz és beszélsz.

Veled örülök, amikor nevetsz.

Gyönyörködöm benned és gondoskodom rólad.

Mindent neked adtam, ami az élethez szükséges,

Szüleidet, nevelőidet, akik megtanítottak, hogy mi a jó és mi a rossz,

Testvéreket, barátokat, akikkel együtt fedezhetted fel a teremtett világ sok szépségét.

Adtam neked közösséget, akikkel együtt megtanultál a hit útján járni, az egyházat, melyen keresztül elhalmozlak kegyelmeim gazdagságával a szentségek által.

Neked adtam a Fiamat, aki megváltott téged a haláltól. (nagyobb csönd)

Fiatal: Uram! Ha velem vagy mindig, hogyan lehet, hogy néha mégis any-nyira egyedül érzem magam? Miért nem éreztem szeretetedet a magamra maradottságom idején, amikor csúfoltak, amikor sírtam?

Atya: Nem hagytalak el, amikor egyedül érezted magad.

Figyelek rád, ha senki sem beszél veled és nem figyel rád.

Erőssé teszlek akkor, amikor félsz.

Veled vagyok akkor is, ha mindenki elhagyott.

Meggyógyítalak, ha bántottak vagy kínoztak.

Veled vagyok, megszabadítalak és csillapítom fájdalmaidat.

Javadra fordítok minden rosszat, ami csak veled történt.

(nagyobb csönd)

Fiatal: És miért van az, hogy mégsem elég nekem a te szereteted, hogy folyton keresem azt az embert, aki engem úgy szeret, olyannak fogad el, amilyen vagyok?

(kis csönd)

Atya: Mert arra teremtettelek, hogy szeress! Minden embert arra teremtettem, hogy szeretetben éljen. Ezért van, hogy „a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz". Mert a saját képmásomra teremtettelek.

(nagyobb csönd)

Fiatal: Uram, elhiszem, hogy te gyermekedként szeretsz, de én nem tudom magam mégsem elfogadni. Ismered minden tisztátalan gondolatomat, szavamat, cselekedetemet. Te hogyan tudsz engem ezek ellenére szeretni?

(kis csönd)

Atya: .örök szeretettel szerettelek, azért megőriztem irántad irgalmasságomat. (Jer 31,3)

Mit gondolsz? Ha egy embernek száz juha van és egy eltéved közülük, nem hagyja ott a hegyen a kilencvenkilencet, és nem megy el, hogy megkeresse az egy elveszettet? Ha aztán sikerül neki megtalálnia, bizony mondom nektek, annak jobban örül, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesz-szen gyermekei közül. (Mt 19,12-14)

Fiatal: Hálát adok, Uram, hogy megbocsátod minden bűnömet, és kérlek, tedd meg, hogy ha újra vádolom magam, elhiggyem, hogy te nem emlékezel rájuk többé!

(kis csönd)

Atya: Én magam vagyok az, aki ezeket mind eltörlöm, és bűneidre nem emlékezem többé. (Iz 43,25)

Mert drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek. (Iz 43,4)

(kis csönd)

Fiatal: Mit adhatnék neked, Atyám - viszonzásul a te végtelen szeretetedért?

(kis csönd)

Atya: Szeress úgy, mint a Fiam, önzetlenül, ajándékozón, hűségesen, tisztán.

Örök szeretettel szerettelek benneteket, és arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megadok nektek, amit kértek tőlem. (Jn 15,16 után szabadon)

(nagyobb csönd) LEZÁRÁS:

Ketten visszhangozva: Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt; tőle származik minden közösség az égben és a földön. Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy Lelke által megerősödjetek benső emberré, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. Akkor majd fel tudjátok fogni az összes szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység, megismeritek Krisztusnak minden értelmet meghaladó szeretetét, és beteltek az Isten egész teljességével. Annak pedig, aki bennünk működő erővel mindent megtehet azon felül is, amit mi kérünk vagy megértünk, legyen dicsőség az egyházban és Jézus Krisztusban minden nemzedéken át, örökkön-örökké! Amen. (Ef 3,14-21)

 

Borota Gábor

Önismereti csoporttalálkozó

 

Ajánlott időtartam: másfél óra
Résztvevők száma: legtöbb 16 fő

 

A CSOPORTTALÁLKOZÓ MENETE

Ha már ismerik egymást a résztvevők:

1. Bejelentkező kör: mindenki elmondja, hogy van most, milyen érzésekkel jött a találkozóra (röviden, többféle módszert is lehet használni: ha folyó lennél, milyen lennél; ha most szín lennél, milyen szín lennél stb.)

2. Bevezető (jégtörő) játék

Ha első találkozóról van szó:

1. Rövid bemutatkozó kör: mindenki elmondja, hogy hívják, hogyan lehet szólítani

2. Bevezető (jégtörő) játék

3. Csoportszabályok közös megbeszélése: a csoportvezető felkéri a résztvevőket, hogy közösen alkossák meg a csoport szabályait, amelyek az együttműködésüket meghatározzák (titoktartás, egymás meghallgatása stb.)

4. Rövid elméleti felvezető: az adott témáról 15 percet beszélni (ez lehet a csoportvezető, vagy felkérheti alkalmanként a csoporttagokat, hogy készüljenek egy-egy témával, amit előre közösen kiválasztanak).

5. Egyéni munka: a résztvevők átgondolják, hogy az adott téma a személyes életükben hogyan van jelen, milyen nehézséget okoz, vagy mitől működik jól (például konfliktuskezelő módszerek esetén felülvizsgálja, hogy ő milyeneket használ, azok mennyire hatékonyak). Az egyéni munka módszere szinte bármi lehet, ami alkalmas arra, hogy megjelenítse, ami a személy lelkében az adott témával kapcsolatban megmozdul. Lehet rajzoltatás, gyurmázás, imaginációs gyakorlat, kártyák/képek kiválasztásán keresztül elmondani, stb.

6. Megosztás plénumban: mindenki bemutatja az egyéni munkájának az eredményét, arról beszélgetnek. Lehet kérdéseket feltenni egymásnak, pontosítást kérni az elhangzottakkal kapcsolatban.

7. Lezáró kör: ki mit visz el magával a tevékenységből, mi ragadta meg a figyelmét, mit tart fontosnak kiemelni abból, amit megélt.

FONTOS! A beszélgetés során a résztvevők tartózkodjanak a tanácsadástól, egymás véleményének minősítésétől, a vitatkozástól. Az együttlétek vezérmotívuma a meghallgatás, akkor is, ha nem értenek feltétlenül egyet. Bátorítani kell a résztvevőket, hogy a megosztáskor egyes szám első személyben beszéljenek, kerüljék az általánosító („az emberek", „mások", stb.) és abszolutizáló („mindenki ilyen", „mindig így történik") kijelentéseket.

 

FIATALOK A HIT ÚTJÁN

Ifjúsági tematikus vasárnapok programtervei

 

Bevezetés

Az ifjúság évének célja a fiatalok hitre való vezetése, és az abban való megerősítés; az evangélium alapú döntéshozásban való segítségnyújtás (életállapot és pályaválasztás tekintetében); a közösségiség szellemének az elmélyítése (aktív bekapcsolódás a közösségbe); a hivatástisztázás és a hivatás elmélyítésének a szolgálata. Ezeknek a célkitűzéseknek a fényében a főpásztor négy kiemelkedő fontosságú vasárnapot jelölt ki, és szentelt az ifjúságnak:

• 2017. december 10.: adventi ifjúsági lelkinap;

• 2018. február 11.: az ifjúság vasárnapja;

• 2018. április 22.: papi hivatások vasárnapja;

• 2018. szeptember 9.: iskolakezdés vasárnapja;

A fent nevezett vasárnapok mindegyike tematikus vasárnap, amelyeken lehetőségünk van a közösség figyelmét és ünneplését az ifjúságra irányítani. A vasárnapi szentmisék keretein túl a közösség bevonásával keressük a fiatalokkal való gyümölcsöző együttlét módozatait. Ehhez jelenthetnek segítséget az alábbiakban közölt programtervezetek.

 

Balla Imre

Adventi ifjúsági vasárnap

 

Célja, hogy a helyi közösség egészét bekapcsolja az ifjúság pasztorális évének a megélésébe. Ezen a vasárnapon ajánljuk, hogy a liturgia keretében nagyobb hangsúlyt kapjanak a fiatalok. Ennek érdekében az ő vezetésükkel és részvételükkel kellene az adventi gyertyagyújtás eseményét megünnepelni (szerkezete megtalálható az erdélyi preorátorban). A szentmisében biztosítsunk tevékeny szerepet az ifjúságnak! A szentmise után a lehetőségekhez igazodva a fiatalok vezetésével kellene a Szállást keres a szent család imát a templomi közösséggel elvégezni. A közös ünnepi alkalmat zárhatja egy szerény agapé.

Ha hosszabb alkalmat terveznek, akkor a fiatalok közösen megnézik Nick Vujicic Kéz nélkül, láb nélkül című tanúságtevő filmet (megtalálható a youtube.com videomegosztó portálon); végül megbeszélik és kiértékelik a napot.

Mellékelten csatolunk egy használható gyertyagyújtási szertartás mintát!

GYERTYAGYÜJTÁSI SZERTARTÁS ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJÁN

Bevezetés:

1. Felolvasó:

A kezdődő advent a karácsonyi előkészület ideje. Az elkövetkezendő hetek egy sajátos lelki út végigjárására hívnak, mely egyre közelebb vezet bennünket az ünnep lényegéhez, belső tartalmához. Ezen az úton kísérnek el az egyház szertartásai, énekei és jelképei, a lépéseket azonban már kinek-kinek saját magának kell megtennie. Zsoltárrészlet:

Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok rád szomjazik a lelkem, utánad sóvárog a testem, puszta, úttalan, kiaszott vidéken. Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen,

és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet!

Hisz irgalmad jobb, mint az élet, ajkam téged dicsér.

2. Felolvasó:

Emberi életünk elemi erejű mozgatója a szabadság és a szeretet utáni vágy, mely ott munkálkodik nyugtalan kereséseinkben, feszült várakozásainkban. Advent első vasárnapja ezt a vágyat éppen nem fékezni, hanem továbbfokozni, kiteljesíteni kívánja. Azt ígéri, hogy a Krisztusban emberré lett Isten képes széttörni világunk zártságát, és új, végtelen lehetőségeket nyit számunkra. Várakozásunk immár Krisztusra irányuló várakozás, aki virrasztani hívott minket - az első gyertya lángja ezt jelképezi. Tartsuk hát ébren szívünkben a mindennapok világán túllépő kérdéseinket, kéréseinket, hogy bennük és általuk megnyíljunk a Krisztussal való találkozásra.

Ének + gyertyagyújtás

Könyörögjünk:

Urunk és Istenünk, segíts minket, hogy élő hitben való várakozással készüljünk fiad, Jézus Krisztus eljövetelére. Amikor pedig eljön és kopogtat, ébren találjon minket, akik imádsággal virrasztunk és ujjongva zengjük dicséretét. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki veled él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

Áldás:

A mindenható és irgalmas Isten, akinek egyszülött Fiáról hittel valljátok, hogy eljött közénk, és várjátok, hogy újra eljön az idők végén, szenteljen meg titeket eljövetelének fényességével, és árassza reátok gazdagon áldását! Ámen.

Adja meg nektek, hogy a földi küzdelmei között állhatatosak maradjatok a hitben, ápoljátok magatokban az örvendező reménységet, és gyakoroljátok a szeretet műveit! Ámen.

Ti, akik most Megváltónk eljövetelének és földi születésének szívből örvendeztek, dicsőséges második eljövetele idején nyerjétek el tőle az örök bőséges jutalmát! Ámen.

És a mindenható Istennek: az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek áldása szálljon le rátok és maradjon veletek mindörökké! Ámen.

 

Balla Imre

Az ifjúság vasárnapja (farsang vége)

 

Farsang utolsó vasárnapja van. Az önfeledt játékosság és vidámság időszaka a farsang. Kiváló alkalom, hogy a farsangi hagyományokhoz kapcsolódva a fiatalok figyelmét a szentek felé fordítsuk. Kérjük meg a fiatalokat, hogy azonosulva egyik-másik szenttel öltözzenek be a kiválasztott szent szerepébe. Ezen a vasárnapon lehet a szentmisét követően egy „szentek farsangi bálját" szervezni. Erre az eseményre időben elkezdenek készülni a fiatalok. Minden beöltözött fiatal bemutatkozik és elmondja, hogy miben tűnt ki az adott szent, miért példakép számára, amiért tiszteletet érdemel. Célja, hogy felkeltse az érdeklődést a szentek által megmutatott eszmények felé a fiatalokban. A templomi közösséggel megválaszthatjuk a legjobban sikerült bemutatkozást, amelyet díjazhatunk.

Kis Szent Teréz a fiatalok védőszentje is, ezért választható lehetőségként ezen a vasárnapon a fiatalok bemutathatnák az alábbi kétjelenetes színdarabot a templomi közösség előtt. Vidám együttléttel lehet a vasárnapot befejezni.

Ezen a napon van az egyházmegyében az ifjúsági pasztoráció javára történő gyűjtés.

JELENETEK SZENT TERÉZ ÉLETÉBŐL1

 

I. jelenet

Terézke, Celina és barátnőik a pázsiton játszanak, közben éneklik az „Anyámnak, az Egyháznak szívében szeretet leszek" c. éneket, néhányszor megismételve.

Teréz: Jaj, de kifáradtunk már. Üljünk le egy kicsit!

Kató: Terézke, mesélj nekünk valamit!

Vera: Valamit a jó Istenről!

Gizi: A jó Istenről nem lehet mesélni, csak igazat mondani.

Teréz: Igaz, igaz. Celina, te idősebb vagy, mondj nekünk valamit!

Celina: A hittanórán sok szépet tanultunk, de te, Terézkém, szeretsz a jó Istenről beszélni, mondd csak el.

Teréz: (Fölveszi a rongylabdát, amivel az előbb játszottak) Én is ilyen rongylabda szeretnék lenni a kis Jézus kezében.

Kató: Hogy gondolsz te ilyet, Terézke?

Teréz: Ügy, ahogyan ez a csúnya kis labda a mi kedvenc játékunk. Én is ilyen kedvence vagyok Jézusnak. Ha megölel, örülök neki, ha játszik velem, rugdos, úgy is jó. Ha sarokban hagy, úgy is jó nekem. Ha belenéz, mi van a kis rongylabdában, hát akkor is szeretem.

Vera: Hát te igazi kis labdája vagy a kis Jézusnak.

Gizi: Mi is lehetnénk Jézus kedvenc labdái, de hogyan?

Celina: Mondd, Terézke, mikor vagyunk mi is ilyen kedvenc játékai Jézusnak?

Teréz: Azt hiszem, akkor, ha bármit megteszünk Jézus iránti szeretetből. Ha nehéz, ha fáj valami, Jézus most így szeret és nem jajgatunk.

Kató: Attól függ, milyen kedve van Jézusnak az ő labdájával!?

Vera: Ezt én ugyan nem bírnám ki, ez Teréznek való.

Gizi: Ha Teréz tudja szeretni Jézust, mi is szeretjük őt, nem nehéz az.

Ének: Magasztalja lelkem az én Uramat, örvendezve élek szárnyai alatt...

Az üres színre jönnek Anyu és Teréz testvérei: Mária, Paola és Leona.

Anyu: Olyan jó itt a friss levegőn, így jobban érzem magamat.

Mária: Anyu, én úgy látom, te beteg vagy.

Leona: Már alig eszel, olyan erőtlen, gyenge vagy, mi baj van?

Paola: Az este hallottam, ahogy csendben beszélgettek apuval, azt, hogy nincs mentség, semmi kilátás a gyógyulásra.

Mária: Ugye, meggyógyulsz, mi lesz velünk anyu nélkül!

Paola: Egész éjjel csak ezen járt az eszem, imádkoztam, hogy meggyógyuljál.

Leona: Én meg azért sírtam, imádkoztam, hogy ha nincs segítség, akkor legyen erőnk elfogadni a jó Isten terveit, belenyugodni akaratába.

Anyu: Ti már nagyobbak vagytok, de mi lesz a két kicsivel, Celinával és Terézkével?!

Paola: Anyu, mi megígérjük, hogy nagyon vigyázunk majd egymásra.

Mária: Én a két kicsire vigyázok, nevelem őket.

Leona: Én meg a tanulásban segítek nekik.

Anyu: Hát akkor nyugodtan halhatok meg, majd Jézusnál találkozunk.

Lányok: (sírnak) Anyu, ne hagyj itt minket...

Anyu: Mondom, hogy találkozunk, csak jók legyetek, szeressétek Jézust.

Mária: Nagyon jók leszünk. Paola szerzetes nővér akar lenni, meg Leona is. Én akkor is vigyázok a két kicsire, és aztán elmegyek.

Anyu: Imádkozom értetek az égben, hogy teljesüljön vágyatok. Jó tisztelendő nővér legyen belőletek. (megöleli őket)

Teréz: (Jön szégyenlősen, félve) Anyu, én ma rossz voltam, mérgemben meglöktem Celinát, és elesett. Anyu, bocsáss meg, jó leszek.

Anyu: Megbocsátok, kislányom, de jó legyél, mert a rosszak nem jutnak a mennyországba. (megöleli kislányát)

Mária, Paola, Leona: (Távozóban mondják): Anyu, mi megyünk vacsorát készíteni!

Teréz: Anyám, úgy szeretném, ha meghalnál, az égből néznél rám.

Anyu: Kislányom, hogy mondhatsz ilyet, ki nevel fel tégedet?

Teréz: Hisz te mondtad, aki jó, az a mennybe jut. Te jó vagy, és te a mennybe felhúznál engem is, anyucikám.

Anyu: Jónak kell lenned, Jézust és testvéreidet nagyon szeretned.

Teréz: Na, már kitaláltam egyet! Én Jézushoz liften fogok felmenni a mennybe, mert egyedül nagyon gyenge kis Terézke vagyok.

Mária: Jöjjetek vacsorázni, aztán apu várja Terézkét sétára.

Anyu: Menjünk! Vigyázz, Teréz, a lábad alá nézz, ne a gödörbe lépj! Hová nézel?

Teréz: Igen, de fel kell néznem a csillagos égre, mert ott van a nevem fölírva: egy nagy T betű. Jézus vár, a mennyben már be vagyok írva.

Anyu: Jól van, kislányom, én elmegyek a mennybe nemsokára, téged is várlak.

Teréz: Anyu, te olyan jó vagy, nagyon szeretlek téged és minden testvéremet, meg apucit is.

(Elmennek a színről)

 

II. jelenet

Teréz a Mária-szobor előtt térdelve imádkozik.

Teréz: Szűzanyám, te vagy az én második édesanyám. Téged választottalak égi anyámnak, amióta meghalt édesanyám. Bízom a te anyai szeretetedben, add, hogy mind jobban szeressem Jézusom és veled találkozzam majd Jézusnál. Amen. (Tovább csendben)

Keresztanya, Viktória jön be, csendben beszélgetnek.

Viktória: Ez a Teréz egész nap csak imádkozik.

Keresztanya: Hagyjad csak nyugodtan, olyan érzékeny, amióta meghalt az anyja, pedig már néhány év elmúlt azóta. Majd megváltozik.

Teréz: (feláll) Csókolom, keresztanya, szia, Viktória. (Megöleli őket)

Keresztanya: Nézd, mit hoztunk neked és Celinának. Űrnapjára új ruhát kapsz.

Teréz: Jaj, de jó lesz! Lesz szép virágszóró kosaram is.

Viktória: Lesz, én majd gyűjtök rózsaszirmokat neked.

Teréz: Sokat kell ám gyűjteni, mert én minden szirmot az Oltáriszentség elé röpítek. Hadd örüljön Jézus az én szeretetemnek is!

Keresztanya: Miért akarod még jobban kimutatni Jézus iránti szeretetedet? Hát nem eléggé szereted őt így is?

Teréz: Ó, nem, Jézust sohasem lehet eléggé szeretni. Törekszem, hogy mások helyett is szeressem.

Viktória: Igaz, vannak, akik káromkodnak, nem tisztelik az Oltári-szentséget.

Teréz: Igen, ezekre gondoltam és még sok-sok bűnösre is.

Keresztanya: Nem tudom, mi lesz Terézből, nagyon szereti a lelki dolgokat.

Viktória: Olyan, mint amilyenek nővérei voltak, Paola és Leona, mielőtt zárdába léptek volna. Lehet, hogy őt is meghívja a jó Isten.

Mária: (bejön) Levelet küldött Paola a zárdából, nézze csak, keresztanya.

Keresztanya: Ma estére hazajön látogatóba.

Teréz: (beszalad) Mária, igaz, hogy jön Paola?

Mária: Bizony nemsokára, gyere, készítünk finom vacsorát.

Paola: (Belép szerzetesnői ruhában) Szervusztok, lányok, húgocskáim!

Mária, Teréz: (Odamennek, megölelik egymást) Szia, Paola, nagyon vártunk!

Mária: Olyan szép vagy a szerzetesi ruhában. Engem már nagyon hív Jézus.

Paola: (Leülnek, Paola ajándékot vesz elő) Hoztam egy kis ajándékot, tessék.

Mária: Jaj, de szép ez a Szűz Mária-szobrocska, nagyon örülök neki.

Teréz: De ez meg milyen szép! Kis Jézus arca és a szenvedő Jézus arca.

Paola: Tudtam, hogy ennek nagyon örültök. Nézzük meg a többieket.

Teréz: Ne menjünk még, nekem fontos megbeszélnivalóm van.

Mária: Nekem is lenne, mert én már nagyobb vagyok, mint Terézke.

Teréz: Igaz, idősebb vagy, de nem sokkal magasabb, mint én. Nézd, Paola, ha én nővér leszek, már tudom is, milyen nevet választok. Mint ez a kis szobrocska, amit hoztál: a kis Jézusról és a szent arcról nevezett Terézke akarok lenni. Ugye, jó lesz?

Paola: Éppen szép, mert szereted a gyermek Jézust, de a szenvedő Jézust is.

Mária: Hát akkor még egy kicsit legyél türelmes a zárdába lépéssel, még fiatal vagy, nem vesznek fel, nem is tudod, milyen ott az élet.

Paola: Nyugodjatok már meg, mindkettőtöket elviszlek, csak nem egyszerre. Máriát illeti az elsőség, és azután Celinát, majd téged, Teréz.

Teréz: De soká lesz az még! Én már érzem, Jézus vár, hogy egészen neki áldozzam az életem, meg a bűnösök megtéréséért.

Mária: De föl tudsz-e majd ébredni a reggeli imára?

Paola: Meg egész nap dolgozunk és imádkozunk.

Teréz: Én éppen azt szeretem, amikor imádkozunk és dolgozunk!

Mária: Én nagyon szeretem a virágos kertet rendezni, a templomot takarítani és feldíszíteni szép virággal.

Paola: Kis Terézke mit tudna ilyen fiatalon tenni?

Teréz: Mindent. Mindent, kisebb takarítást, betegápolást. Mindent megteszek, mert Jézust szeretem.

Mária: Vajon apuci elengedi-e kis királynőjét?

Terézke: Igaz, én nagyon szeretem aput, én vagyok a kis királynője, de Jézust sokkal jobban szeretem! Ügy hiszem, annyira, mint te, Paolám.

Paola: Ügy, mint én? Jézusnak élni - számomra az a minden. Másoknak jót tenni, önmagamról elfeledkezni. Ez a legnagyobb boldogság.

Teréz: Mondtam én, Paola akarok lenni, de még gyenge vagyok. Én csak kis úton tudok felrepülni Jézushoz, a bizalom útján.

Mária: Mi nem is lehetünk mindjárt nagy szentek, mikor kicsinyek vagyunk.

Paola: (megöleli őket) Hát jöjjetek velem felvételt kérni a zárdába. Holnap délután megyek vissza, ti is jöttök velem.

Mária, Teréz: (Paola nyakába borulnak) Jaj, de jó lesz, Paolácska! Paola: Teréz, még aputól is engedélyt kell kérni, a tisztelendő püspök atyától is, mert te még négy évet várhatnál a szabály értelmében, de próbáljuk meg.

Teréz: Én semmi akadálytól sem félek. Még Rómába a pápához is elmegyek az engedélyért, engem semmi sem tarthat vissza Jézustól.

 

Ének:

Kis szívének szűk volt a nagyvilág,2

Lelke már akkor Jézushoz vágyott,

S ahogy meghallotta egyre sürgetőbb szavát,

A kármel átölelte a kis virágot.

 

Ref:

Hogyha úgy találod, hogy semmi nagyság nem rejlik benned,

Vagy gyengeséged súlya, terhe nyom,

Kövesd őt, aki a kicsiny úton jár előtted,

Szeress tisztán, őszintén és nagyon.

 

De a vágyat bezárni nem lehet,

Jézusért ég egy életen végig,

És a kiskirálynő nem tesz semmit, ő csak szeret,

És a szíve felér egészen az égig.

Ref:

 

Egy nap elment, s milyen csendesen,

Nem volt már miért élnie nálunk,

Rózsaesőt hint, s felénk így üzen:

Jöjj az úton, s Jézussal várunk!

Ref:

 

Balla Imre

Hivatások vasárnapja (Jó pásztor vasárnapja)

 

Külön szentségimádási alkalmat szervezhetünk a fiatalok bevonásával és részvételével a szentmise után az egész egyházközség számára, amikor a papi hivatásban élőkért és a papi hivatás útjára lépőkért imádkozhatunk. Nyilván mindenfajta hivatásért jó és kell imádkozni. A fiatalok a saját hivatásuk megtalálásáért, az életállapotbeli döntéseik meghozataláért és jó választásért is imádkozhatnak. A szentségimádást időben kell előkészíteni, kiválasztva a megfelelő énekeket és imákat.

A szentségimádáshoz tetszés szerint választhatóak imák, az alábbiakban egy elmélkedő imát és a hivatásokért végezhető litániát ajánljuk.

M. Gud: Már régóta szeretnék beszélni veled...3

Így szól Isten:

Már régen akartam veled beszélni,

de te nem hagytál rá időt.

Már régen akartam neked mondani:

,,Itt vagyok számodra.''

De te féltél.

Már régen akartam neked mondani:

,,Ne félj, mert én veled vagyok.''

De te nem hittél nekem,

hanem távolinak, elérhetetlennek,

halottnak tartottál.

Már régen akartam veled beszélni,

de te nem hagytad,

hogy kibeszéljem magam,

mert ugye te szabad vagy a döntésben,

hogy hallgatsz-e rám, vagy inkább elzárkózol.

Ha kész vagy szavaimat meghallani,

akkor szeretném neked mondani:

,,Örök szeretettel szeretlek téged" (Jer 31,3).

Szeretetem öröktől fogva

mindig ugyanaz marad.

Akár felém fordulsz, akár elfordulsz tőlem,

én szeretlek téged!

Szeretlek, mert élsz.

Szeretlek, mert fejlődő lény vagy.

Szeretlek, mert ember vagy.

Szeretlek, mert az én gyermekem vagy.

Szeretlek, mert térben és időben,

egy meghatározott hely és idő korlátai között élsz.

Szeretlek, mert nem élhetsz reménység és hit nélkül.

Örök szeretettel szeretlek téged.

Rám bízhatod magadat.

Számodra mindig van időm.

Bármikor, bárhol, bármilyen gyakran.

Éjszaka vagy nappal.

Gyere hozzám, ülj mellém,

nem kell semmit mondanod.

Látlak téged.

Szólj, ha szeretnél mondani valamit.

Beszélj, kiabálj, átkozz, imádkozz,

imádj, fuss el, jöjj vissza.

Én örök szeretettel szeretlek téged.

Még mielőtt a világra jöttél,

szerettelek téged.

Már akkor az én szeretetem adott neked életet.

És mert szeretlek, nem halhatsz meg.

Nem tudlak megsemmisíteni, mert szeretlek.

Bármit is csinálsz, én utánad megyek.

Ha már egy anya sem hagyja el gyermekét,

bármi rosszat tesz is,

hogyan is hagyhatnálak el téged,

hiszen szeretlek.

Engedd magadat szeretni!

Nyílj meg,

engedd, hogy szeresselek téged.

Engedd, hogy szeressenek az emberek,

akik rád mosolyognak.

Engedd, hogy szeressenek az emberek,

akik veled vannak.

Engedd magadat szeretni!

Engedd, hogy szeresselek téged

a föld és a csillagos ég minden szépsége által.

Én örök szeretettel szeretlek téged.

Kisember.

Én örök szeretettel szeretlek téged.

Ismerem történetedet,

semmi sincs elrejtve előlem.

Várok, amíg te igent mondasz nekem.

Nem kényszerítelek.

Itt-ott keresztezem utaidat

és várok - tele reménnyel,

félelem nélkül; hitvallásodra.

Várok bizalmadra.

Nem érek el semmit, ha félsz tőlem.

De hogy elnyerhessem bizalmadat,

én, a te Istened, mindent megteszek érted.

Litánia a hivatásokért

Uram irgalmazz nekünk! - Uram irgalmazz nekünk!

Krisztus kegyelmezz nekünk! - Krisztus kegyelmezz nekünk!

Uram irgalmazz nekünk! - Uram irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! - Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket! - Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten, - Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten, - Irgalmazz nekünk!

Szentlélek Üristen, - Irgalmazz nekünk!

Szentháromság egy Isten, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, akit elküldött az Atya, hogy hozzá vezess minden embert, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, az Atya akaratának engedelmes beteljesítője, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, a jó pásztor, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki nem elítéled, hanem megkeresed az elveszett bárányt, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, a bűnösök, és a megvetettek barátja, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, a türelmes tanító, Jézus, az apostolok barátja, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, tanítványaid védelmezője, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, társunk a nehéz pillanatokban, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki segítesz a kereszt hordozásában, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki szeretett tanítványodra bíztad édesanyádat, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki édesanyádra bíztad tanítványaidat, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki életedet adtad barátaidért, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki megjelentél követőidnek, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki apostolaidra bíztad a szentségeket, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki a Szentlélekkel erősítetted meg hírnökeidet, - Irgalmazz nekünk!

Jézus, aki apostolaidat meghívtad néped szolgálatára, - Irgalmazz nekünk!

Ébressz ma is vágyat sok fiatal szívében szolgálatodra - Uram, hallgass minket!

Add, hogy mindig legyenek, akik szent Igédet hirdetik. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy mindig legyenek, akik a keresztség kiszolgáltatása által Isten atyai szeretetét közvetítik. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy mindig legyenek, akik a szentmisét bemutatják, és az Euka-risztiát kiszolgáltatják. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy mindig legyenek, akik a bűnbocsánat irgalmát közvetítik. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy mindig legyenek, akik a szentkenet által megerősítő és gyógyító kegyelmedet nyújtják betegeink számára. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy mindig legyenek, akik imáikkal és életük áldozatával közbenjárnak értünk. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy mindig legyenek, akik meghallva szavadat, a szükséget szenvedők segítségére sietnek. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy mindig legyenek, akik a szenvedőket és elhagyatottakat vigasztalják. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy akit közülünk kiválasztasz, felismerje hívásodat. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy akiket meghívtál, mindent elhagyva bátran kövessenek téged. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy közösségeink imáikkal és szeretetükkel támogassák a kiválasztottakat. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy akiknek szívét magadhoz vontad, mindvégig hűségesek legyenek hozzád. - Uram, hallgass minket!

Add, hogy akik igent mondtak meghívásodra papi vagy szerzetesi életükkel, jó példái legyenek az igazi keresztény életnek. - Uram, hallgass minket!

Könyörögjünk!

Jézus Krisztus, aki azt mondtad: „Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába", íme most hozzád könyörgünk papi és szerzetesi hivatásokért. Ébressz sok fiatal szívében vágyat szolgálatodra a teljes önátadásban. Add, hogy mindazok, akiket meghívsz, szabadon és bátran vállalják küldetésüket, a papi vagy szerzetesi hivatást, egész életükben lángoló szertettel szolgáljanak téged és embertársaikat a te dicsőségedre és mindannyiunk javára Krisztus, a mi Urunk által.

 

Balla Imre, Szénégető István

Iskolakezdés vasárnapja

 

Az iskolakezdés (Veni sancte) vasárnapja kiváló alkalom arra, hogy ismét a fiatalok szerepét emeljük ki a közösség életében. Fontos az új iskolai év elején együtt hívni a Szentlelket.

Az előkészület is lényeges: egy héttel előtte ki kell hirdetni a templomban ezt az alkalmat, plakáton, szórólapon is lehet hirdetni. Lehet egy előkészítő beszélgetést tartani a plébániai munkatársakkal, önkéntesekkel, a plébániai csoportok képviselőivel.

A szentmisében használhatóak az Erdélyi Preorátor tanévnyitóra ajánlott szövegrészei. A bevezetőben hittel kérjük a Szentlelket, beszéljünk is ennek szépségéről, fontosságáról. A Szentlélek nélkül minden csak emberi erőlködés. El lehet énekelni magyarul és latinul is a Veni Creator Spiritus kezdetű himnuszt könyörgéssel együtt.

A fiataloknak több szerepet adjunk ezen a szentmisén: a szentmise énekei, a templom vagy liturgikus tér előkészítése lehet sajátos feladatuk. Ők lehetnek az „ajtónállók", azaz a be- és kilépőket köszönthetik. Távozáskor a kilépőknek kézbesíthetnek igekártyát, gyerekeknek cukorkát vagy egyebet. Ehhez szükséges az ő szenvedélyes, lelkes jelenlétük és szolgálatuk.

A fiataloknak szóló homíliában, szentbeszédben a figyelmet rá lehet irányítani az engedelmes Jézusra (Lk 2,52)!

A szentmise közösségi jellegét emeli ki, ha a különböző plébániai csoportok (gyerekek, ifisek, családok, egyedülállók, rózsafüzér társulatok, bibliacsoport stb.) képviselői készítenek elő Szentlélek segítségét kérő fohászt, egyetemes könyörgést. Hozhatnak különböző szimbólumokat is, amelyeket felajánlás előtt az oltár elé helyeznek.

Az iskolatáskák megáldására is sor kerülhet a szentmise végén (ne feledkezzünk meg egy héttel korábban hirdetni, hogy hozzák magukkal az iskolatáskát és tanszereket!)

A hirdetések előtt az iskolásokat táskástul kihívjuk az oltár elé.

 

Kedves Iskolás Gyerekek!

Az iskolatáskátok a mindennapi munkátokat, tanulásotokat jelképezi. Amikor a táskáitokat megáldjuk, azzal a mennyei Atya segítségét kérjük a mindennapi munkátokhoz, tanulásotokhoz.

Pap: Mennyei Atyánk, mindenható örök Isten! Te Szentlelked által árasztod ránk a bölcsesség és értelem, a tanács és erősség, a tudomány, a jámborság és az Úr félelmének lelkét. Add, hogy mindazok a diákok, akik ezeket az iskolatáskákat és tanszereket értelmük kiművelésére használják, a te dicsősségedet hirdessék az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Hívek: Amen.

Pap: Szerető mennyi Atyánk! A te oltalmazó kezedbe ajánljuk ezeket a gyermekeket. Légy mindig velük a sikereikben és a kudarcaikban, az örömeikben és a fájdalmaikban!

Áldd meg f ezeket a táskákat és azok hordozóit! Szentlelked világítsa meg a szívüket, hogy az év folyamán gyarapodjanak hitben, szeretetben, ismeretben és bölcsességben! Krisztus, a mi Urunk által! Hívek: Amen.

Együtt: Most segíts meg, Mária...

A pedagógusok és nevelők megáldása is nagyon szép gyakorlat. Jó tudatosítani a szülőkben és az egész társadalomban, hogy a pedagógusok milyen nehéz és felelősségteljes munkát végeznek. Őket is kihívjuk az oltár elé!

Ima: Urunk Jézus Krisztus, általad lett osztályrészünk az igazság, és általad ismerjük fel az igazságokat. Annyi hazugság, tévedés és igazságtalanság vesz bennünket körül és akar eltéríteni az egyetlen igazságtól, Istentől. Adj a gyermekek mellé olyan tanítókat, tanárokat és nevelőket, akik az igazság munkatársai; akik nagy türelemmel, alázattal, és szeretettel tudják szolgálni és tanítani az igazságot. Áraszd ki a Szentlelket, az Igazság Lelkét, ezekre az elkötelezett hivatásuknak élő pedagógusokra, hogy elvezessék a fiatalságot a te akaratod megismerésére és megvalósítására. Miatyánk, Üdvözlégy... Ének: Áldjon meg minket örök Atyaisten...

Agapé: a szentmise után legyen lehetőség együtt leülni, elfogyasztani gyümölcsöt, vizet, teát, kávét, gyümölcslevet, édességet, süteményt, igény és lehetőség szerint. Erre is fontos a szentmisében a megszólítás, meghívás, mert különben a templomból kilépők szívesen elsietnek.

Missziós alkalom: A célja ennek a napnak az is, hogy missziós szemmel legyünk jelen. Fontos, hogy amit Istentől kaptunk, mások számára továbbadjuk. A Veni Sancte ünnep kapjon meghívó jelleget: plakátokon hirdessük meg a plébániai hittanórák rendjét és a plébániai csoportok ismertetőjét, hogy ha valaki csatlakozni szeretne hittancsoport, korcsoport, érdeklődési kör alapján, kihez fordulhat (a felelős neve, elérhetősége, telefonszáma). Fontos erről pár szóban személyesen a liturgia végén szólni, hogy a keresők, érdeklődők lássanak arcot, érezzék a meghívást, érezzék, hogy Isten vágyik a velük való találkozásra és a közös úton való haladásra. Az is jó, ha a csoportok bemutatkoznak, mert így kiderül, hogy mi fog történni a csoportban, így könnyebben el tudja valaki dönteni, hogy csatlakozik-e egy közösséghez vagy sem. Az iskolás gyerekek szüleinek adjunk kézbe egy-egy értesítő üzenetet a plébániai hittanórákról és eseményekről.

Tanulók imája

A diákok kezébe kinyomtatva és befóliázva egy imádságot is adhatunk, amelyet minden nap elimádkozhatnak:

Neked ajánlom, Uram, értelmemet és akaratomat.

Minden feladatomban vezéreljen a hit és a tudás,

az igazság és a szeretet egysége iránti elkötelezettség.

Országod kiteljesedését akarom szolgálni,

és járni a soha be nem teljesedő zarándokútját.

Kutatója akarok lenni jóságodnak és szépségednek,

hűséges szolgája az igazak egységének.

Tudom, hogy a nép, aki közé küldetésem szól, a te néped,

Barátaim a te barátaid.

Engedd, hogy alázatos alkotótársaid legyünk,

Engedd, hogy méltósággal éljük napjainkat.

Cserebere börze: A nap folytatásaként szervezhetünk egy börzét az iskolai felszerelések egymás közti csereberélése céljából. Mindenki hozhat tanszereket, sporteszközöket, ruházati cikkeket (pl. jó állapotú iskolatáska, tolltartó, írószerek, körző, vonalzó, könyvek, szótárak, atlaszok.), de minden, ami az iskolával kapcsolatos, szóba jöhet! A kereslet és kínálat egymásra találását segítheti, ha valaki előtte rendszerezi és kihirdeti, hogy mi hol található. Erre érdemes külön meghívót készíteni színes kis lapon, amit előtte két héttel ki lehet osztani a szentmiséről kimenőknek, értesíteni a családokat elektronikus felületeken. A meghívó egy lehetséges formája az Ötlettár - Segédanyagok fejezetében található.

 

ÖTLETTÁR Segédanyagok

 

Filmek

(Válogatta: Szénégető István)

 

Leningrád (Leningrad), orosz-angol film, 2009, 110 perc
Rendező: Alekszandr Buravszkij
A film témája kulcsszavakban: döntés, lemondás a vágyakról

Velem vagy nélküled (The Story of Us), amerikai film, 1999, 95 perc
Rendező: Rob Reiner
A film témája kulcsszavakban: párkapcsolat, családi minták

Színes fátyol (The Painted Veil), kínai-amerikai film, 2006, 125 perc
Rendező: John Curran
A film témája kulcsszavakban: megbocsátás a házasságban

A felolvasó (The Reader), amerikai-német film, 2008, 124 perc
Rendező: Stephen Daldry
A film témája kulcsszavakban: az igazság, küzdelem és megbékélés története

A zongorista (The Pianist), francia-német-brit-lengyel film, 2002, 150 perc
Rendező: Roman Polanski
A film témája kulcsszavakban: zsidóüldözés

Fedezd fel Forrestert (Finding Forrester), amerikai film, 2000, 136 perc
Rendező: Gus Van Sant
A film témája kulcsszavakban: zárkózottság, barátság

A szeretet szimfóniája (August Rush), amerikai film, 2007, 100 perc
Rendező: Kirsten Sheridan
A film témája kulcsszavakban: árvaság, zene, segítség

Gettómilliomos (Slumdog Millionaire), angol-amerikai film, 2008, 120 perc
Rendező: Danny Boyle
A film témája kulcsszavakban: indiai nyomor, küzdelem az életben maradásért

Doktor Zsivágó (Doctor Zhivago), amerikai-brit film, 1965, 197 perc
Rendező: David Lean
A film témája kulcsszavakban: az első világháború megpróbáltatásai

Gattaca (Gattaca), amerikai film, 1997, 102 perc
Rendező: Andrew Niccol
A film témája kulcsszavakban: kitartás, eltökéltség az elidegenedett világban (sci fi)

Egy jobb világ (Haevnen), dán-svéd film, 2010, 119 perc
Rendező: Susanne Bier
A film témája kulcsszavakban: erőszak, bosszúállás, megbocsátás

A bátorság emberei (Courageous), amerikai film, 2011, 129 perc
Rendező: Alex Kendrick
A film témája kulcsszavakban: apaszerep, becsület, méltóság

A misszió (The Mission), angol film, 1986, 120 perc
Rendező: Roland Joffé
A film témája kulcsszavakban: jezsuita misszió a guarani indiánok körében

Kramer kontra Kramer (Kramer vs. Kramer), amerikai film, 1979, 101 perc
Rendező: Robert Benton
A film témája kulcsszavakban: válás, családi problémák

Az élet mint ház (Life like a house), amerikai film, 2001, 124 perc
Rendező: Irwin Winkler
A film témája kulcsszavakban: megbocsátás, válás, életcélok

A concert (Le concert), francia-olasz-román-belga film, 2009, 119 perc
Rendező: Radu Mihaileanu
A film témája kulcsszavakban: emberiség és emberség, zene, szatíra

Amelie csodálatos élete (Le fabuleux destin d'Amélie Poulain), francianémet film, 2001, 117 perc
Rendező: Jean-Pierre Jeunet
A film témája kulcsszavakban: boldogság, életöröm

BenX (BenX), belga-holland film, 2007, 93 perc
Rendező: Nic Balthazar
A film témája kulcsszavakban: autizmus, elfogadás, kiközösítés

Leckék az életről (Tuesdays with Morrie), amerikai film, 1999, 89 perc
Rendező: Mick Jackson
A film témája kulcsszavakban: élet, halálközelség

A békés harcos útja (Peaceful Warrior), amerikai-német film, 2006, 120 perc
Rendező: Victor Salva
A film témája kulcsszavakban: vágyak, siker, küzdelem

Saját szavak (Freedom Writers), amerikai film, 2007, 123 perc
Rendező: Richard LaGravenese
A film témája kulcsszavakban: tolerancia, igazságosság, iskola, értékek, életem értelme

Csokoládé (Chocolate), angol-amerikai film, 2000, 121 perc
Rendező: Lasse Hallström
A film témája kulcsszavakban: kiközösítés, álmunk követése

A kóristák (Les choristes), francia-svájci-német film, 2004, 96 perc
Rendező: Christophe Barratier
A film témája kulcsszavakban: problémás gyerekek, a zene szerepe

Így nőttem fel (House of D), amerikai film, 2004, 96 perc
Rendező: David Duchovny
A film témája kulcsszavakban: családi háttér, érzelmi sérülések, akadályok a párkapcsolatban

A nevem Khan (My Name Is Khan), indiai film, 2010, 165 perc
Rendező: Karan Johar
A film témája kulcsszavakban: előítéletek, rasszizmus, autizmus

A selyemút árvái (The Children of Huang Shi), kínai-német-amerikai film, 2008, 125 perc
Rendező: Roger Spottiswoode
A film témája kulcsszavakban: az élet értelme, háborús film

Antwone Fisher története (Antwone Fisher), amerikai film, 2002, 120 perc
Rendező: Denzel Washington
A film témája kulcsszavakban: sérülés feldolgozása, akadályok egy párkapcsolatban

Három nap a halálig (3 days to kill), amerikai film, 2014, 117 perc
Rendező: McG
A film témája kulcsszavakban: szülő-tini kapcsolat, függőség

Feltámadt! (Risen), amerikai film, 2016, 107 perc
Rendező: Kevin Reynolds
A film témája kulcsszavakban: hit, meggyőződés

 

Könyvajánló

 

Cím: FELKÉSZÍTŐ A BÉRMÁLKOZÁSRA (Munkafüzet)

Szerző/szerkesztő: Fogassy Judit Év: 2002

Ajánló: A két évre elosztott tananyag elsősorban munkáltató jellegű. Komplex és konkrét szentségi felkészítés, amely tudatosan épít arra, hogy a serdülő korosztályt hitének átgondolására késztesse. A kétkötetes munkafüzet nagyon jól használható mű fiatalok számára, számos rajzzal, munkáltató feladattal, a tananyag megértését segítő játékkal. A munkafüzet gyakorlatilag bármely bérmálási hittankönyvhöz illeszthető.

Cím: TÉ-MA - Ötven kreatív, csoportos feladatlap középiskolás fiataloknak I-II.

Szerző/szerkesztő: Dávid Lynn

Év: 2005

Ajánló: Kreatív feladatlapok gyűjteménye, amely segíti a fiatalokkal való beszélgetést olyan témákban, amelyek leginkább foglalkoztatják őket: alkohol, kábítószerek, szülők, siker, öngyilkosság, példaképek, stb. (50 téma - 50 feladatlap)

Cím: FEJÉN A SZÖGET! I-IV.

Szerző/szerkesztő: Wayne Rice

Év: 2015

Ajánló: Semmivel sem lehet jobban tanítani, mint egy jó történettel. A könyvben található színes, frappáns, elgondolkodtató sztorik alkalmasak arra, hogy érdekesebbé tegyenek egy előadást, legyen szó ifióráról, táborról, konferenciáról, kiscsoportos foglalkozásról vagy szülői megbeszélésről!

FELKÉSZÍTŐ A BÉRMÁLKOZÁSRA

Cím: KI NEM ÉR RÁ IMÁDKOZNI? Szerző/szerkesztő: Bili Hybels

Év: 2006

Ajánló: „Vegyünk vissza a tempóból, hogy Istennel beszélhessünk..." - mondja a szerző. A könyv jó eligazítás mindnyájunk imaéletére vonatkozóan. Felteszi a kényes kérdéseket is: Nem süket-e Isten? Melyek az imameghallgatás akadályai? Hogyan hallhatjuk meg Isten válaszát?

MAX LUCADO

Cím: KEGYELEM NAPRÓL NAPRA Szerző/szerkesztő: Max Lucado

Év: 2006

Ajánló: A kötet naponkénti olvasmányai megszólítanak, közel hozzák a fiatalokhoz a bibliai verseket a mindennapok helyzeteiben; meleg, közvetlen, szívből jövő, őszinte formában. Van benne derű, köny-nyedség, játékosság is.

 

Cím: KATOLIKUS SPIRITUALITÁS - TABUK NÉLKÜL

Szerző/szerkesztő: Patsch Ferenc SJ Év: 2015

Ajánló: A kötetben szereplő írások a katolikus spiritualitás nagy témáiról szólnak. De nemcsak hitről, imaéletről és hivatásról, hanem szexualitásról, párkapcsolatról és életmódról is. Nagyon őszintén - tabuk nélkül! A szövegek eredetileg a „Jezsuita bloggerek" közösségi portálon jelentek meg.

 

Válogatás ifjúsági énekekből

(Válogatta: Borota Gábor)

 

DICSŐÍTÉSRE ALKALMAS ÉNEKEK

1.

Kell, hogy végre érezd

299 SztA

2.

A fény királya ő

272 SztA

3.

Lelkem, áldd az Urat

287 SztA

4.

Áldom szent neved

291 SztA

5.

Add, hogy a szívemmel lássak

2 K

6.

Ha szólsz, megdobban a szív

306 SztA

7.

Istenünk, szent vagy

137 SztA

8.

Nálad lett borrá a víz

289 SztA

9.

Tűz, tűz, tűz

Csiszér László - Youtube

10.

Te vagy méltó

300 K

11.

Jöjj, itt az idő

171 K

12.

Szentlélek, úgy kérünk, szállj le ránk

231 SztA/ 282K

13.

Dicsérem őt szentélyében

238 SztA

14.

Bemegyek a Szentek Szentjébe

259 SztA

15.

Erőd várjuk

327 SztA

 

SZENTSÉGIMÁDÁSRA AJÁNLOTT ÉNEKEK

1.

Jézus, térdet hajtunk

163 K

2.

Szívem csendben az Úrra figyel

232 K

3.

A te méltóságod csendjében

17 K

4.

Csodállak, imádlak

215 SztA

5.

Véred megnyitja szemem

328 SztA

6.

Zene nem szól már

273 SztA

7.

Itt vagyok, várok

277 SztA

8.

Uram, tehozzád futok

312 K

9.

A Mester itt van

54 SztA

10.

Itt vagyok most, jó Uram

57 SztA

11.

Suhanó felhő

271 K

12.

Fiam

98 K

13.

Meghívtál, hogy vízre lépjek

309 SztA

14.

Odaadom neked mindenemet

253 K

15.

Mindenem tiéd

Youtube

 

Rövidítések:

K = Áldjátok az Urat (Kék könyv)

SztA = Szent András Evangelizációs Iskola Énekfüzete (Letölthető ingyenesen: https://enekfuzet.ujevangelizacio.hu/sites/enekfuzet.ujevangelizacio.hu/files/szent-andras-enekfuzet-41.pdf )

 

Játékok

(Válogatta: Kerekes István)

 

Felvezetés

Mielőtt elkezdenénk játékokról beszélni, nagyon fontos tisztázni, hogy a játékot alapvetően két irányból lehet és kell nézni: a játszó szemszögéből és a játékot kezdeményező, levezető ember szemszögéből:

A játszó szemszöge az, hogy legyen élvezetes, szórakoztató és kihívás a játék. Ez az elvárás néha nem teljesül a játék végére, azonban ez nem jelenti azt, hogy a résztvevő nem tanul, fejlődik általa. Ettől függetlenül, a közösséghez való tartozás érzése, illetve a személyes önértékelés érdekében fontos, hogy az esetek többségében jó érzésekkel tudja a játékot zárni a résztvevő.

A tevékenységet vezető ember szemszögéből nagyon fontos, hogy a játék eszköz, amelynek célja van. Nem az a célja, hogy kitöltse a tevékenység közepén keletkező holtidőket, hanem hogy ráerősítsen annak a mondanivalójára vagy előkészítse, nyitottá tegye a befogadásra a fiatalokat. A játék levezetésére legalább annyira rá kell készülni, mint a tevékenység többi részére.

Az alább bemutatott néhány játék nem tudja lefedni az ifjúság és a témák minden igényét, sokszínűségét. Mindazoknak, akik rendszeresen dolgoznak fiatalokkal, ajánlom a cserkészek által létrehozott http://peldaul.hu, és a bázisiskola program által létrehozott http://bip.ujnemzedek.hu honlapokat. Az alábbi játékokat is onnan emeltük ki. Mindkét honlapnak a tevékenység célja, a résztvevők és a helyszín jellemzői alapján állítható kereső rendszere van, ezért nagyon könnyű használni, értékes adatbázissal rendelkeznek.

 

Kakasviadal

Körbe leteszünk a földre egy madzagot, vagy bármit, ami helyettesíteni tudja ezt a „határvonalat". Egyszerre 2-en vannak bent a körben, fél lábra kell állni, kezeket hátra kell rakni.

Az győz, aki ki tudja lökni vagy mindkét lábra tudja kényszeríteni a másikat. Két ember közt lehet több meccs is. Aki többször győzött, az a győztes. Bajnokságot is lehet ebből szervezni.

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, energetizáló, energialevezető

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves

Időigény:

10-20 perc

Helyigény:

Szabadtéri, tágas teremben is megvalósítható

Eszközigény:

Kötélkarika vagy kréta

Fejlesztett készségek:

Koncentráció, motorikus készségek, reflexek, versengés kezelése

 

Vedlő kígyó

A játékosok indiánmenetben sorakoznak. Jobb kezüket lábuk alatt a sorban utánuk következőnek nyújtják, aki bal kezével megfogja a feléje nyújtott jobb kezet. Az első hátrafelé megy (guggolva vagy térden) és a második lába alatt átbújik, mire a harmadikhoz ér, a második is kénytelen őt követni, így folytatódik ez addig, amíg az első a sor végére nem kerül és viszont, az utolsó a sor elejére.

Ez a tornagyakorlatnak beillő játék sok hajlékonyságot követel. Ha a játékosok ügyesen oldják meg a feladatot és elég gyorsan, akkor a kígyó vedlését ábrázolja a játék.

Változatok:

Versenyszerűen több csapat egyszerre játszhat, ügyelve a gyorsaságra és a tetszetősségre, valamint arra, hogy a kígyó sehol se szakadjon meg.

Játszható időre is, a második körben önmagukat felül kell múlják a résztvevők. Ebben az esetben az első után stratégiai megbeszélést tarthatnak a résztvevők, hogy mit csináljanak másként.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Mi volt a stratégia, amit kidolgoztatok? Miért volt az egyik csapat gyorsabb? Milyen érzés volt függeni egymástól?

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, energetizáló,

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

10-20 perc

Helyigény:

Szabadtéri, tágas teremben is megvalósítható

Fejlesztett készségek:

Koncentráció, motorikus készségek, stratégia alkotás, versengés kezelése, csapatban való kommunikáció

 

Süsü

Mindenki megáll egy helyben és két kezét tenyérrel előre tartja.

Amikor a játékvezető jelet ad, mindenki becsukja a szemét (ha teremben játszunk, a villanyt is kapcsoljuk le), és elkezd ide-oda járkálni.

Ha ketten találkoznak, tenyerüket összecsapják és „süsü" felkiáltással üdvözlik egymást. (A „süsü" köszönésre „süsü"-vel kell válaszolni.) A csoportban van egy néma (akit a játék kezdetén a játékvezető jelöl ki), aki nem fogadja a köszönésünket, sőt a vele való találkozás után mi is elnémulunk. A játék végére a kezdeti „süsü-süsü" hangkavalkád teljes némasággá változik.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Milyen érzés volt becsukott szemmel járkálni? Hogy éreztétek magatokat, amikor találkoztatok egy társatokkal? Milyen érzést váltott ki az érintés? Beszélgetni lehet a fokozatosan beálló csend hatásáról, a csend szerepéről az életünkben.

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, lazító, ismerkedő

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

maximum 5 perc

Helyigény:

Szabadtéri, tágas teremben is megvalósítható

Fejlesztett készségek:

kommunikáció, nonverbális kommunikáció, szabálykövetés, csoportszerep

 

Székes játék bennmaradással

A csoport tagjai mozognak a székek körül.

Amikor a csoportvezető jelt ad, mindenkinek le kell ülnie.

Azután elvesznek egy széket, és újra indul a játék.

Ettől kezdve egyre több résztvevőnek kell egymás ölébe ülnie ahhoz, hogy mindenki le tudjon ülni!

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Tetszett a játék? Volt olyan dolog, amit kellemetlennek éreztetek? Miért? Ajánlanátok ezt a játékot másoknak is?

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, energetizáló

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves

Időigény:

maximum 5 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

székek

Fejlesztett készségek:

kommunikáció, kooperáció, bizalom, társas interakciók

 

Víz-váz-vár-gyár

A résztvevők körbe ülnek, és a kezdő játékos mond egy három hangból álló magyar szót. A mellette ülő ki kell az adott szóból cseréljen egyetlen betűt úgy, hogy újabb értelmes magyar szó alakuljon ki belőle. Fontos, hogy a kettős (gy, sz, zs. stb.) hangzó is egynek számít, hiszen csak a latin ábc hiányosságai miatt jelöljük őket két betűvel. Természetesen ez nem érvényes azokra, ahol a kettős betű a hang hosszúságát jelöli, pl: ll, tt, ssz, stb. A már elhangzott szavakat tilos ismételni. Közös megegyezés alapján ismételhetőek azok a szavak, amelyeknek több értelme van (pl: vár).

Ha már nagyon könnyen és gyorsan megy a játék, nehezíthető azzal, hogy a kezdő szó után tilos a hárombetűs szót kimondani, hanem egy más kifejezéssel, rövid mondattal körbe kell írni. A leírásból és az előző szóból rá kell jönnie a következőnek, hogy mi volt a hárombetűs szó, amire utaltak, és anélkül, hogy kimondaná a szót, módosítja, majd mondja az általa kitalált szóra a leírást. Ily módon még az előzőnél is jobban kell figyelni, hiszen a szavak nem hangzanak el, és az utalások sokszor csak úgy érthetőek, ha tudja az ember az előző szót. A két változat közötti váltáskor érdemes jelezni, hogy most már újra érvényes minden szó.

Legnehezebb változatában mutogatni kell, újra anélkül, hogy bárki kimondaná a szavakat.

A játék játszható úgy is, hogy pontot lehet gyűjteni, ha a kimondott szó kapcsolódik valamilyen előre megbeszélt témához. Ebben az esetben használható valamilyen téma elmélyítéséhez vagy felvezetéséhez is.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Hány három betűs magyar szót mondtunk? Mit gondoltok, hány három betűs magyar szó létezik? Mennyi ideig bírtuk a megfeszített figyelést? Ki mennyi ideig képes valamire intenzíven odafigyelni, anélkül, hogy elkalandoznának a gondolatai? Hogyan fejleszthetjük ezt a készségünket?

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, kommunikációs, koncentrációs

Javasolt korcsoport:

14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

10-30 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Fejlesztett készségek:

koncentráció, egymásra figyelés, beszédkészség,

 

Taps-labda

A játékosok laza körben állnak. A játékvezető a körön kívül áll. A labdát körbe adogatják. Ha a vezető egyet tapsol, akkor a labdának meg kell fordulnia. Ha kettőt, akkor az adott játékos bárkinek dobhatja a labdát, csak két közvetlen szomszédjának nem. Ezután a labdát bármelyik irányba elindíthatja a játékos. Ha az utasítást eltévesztik, akkor mindenkinek egy lépést kell hátralépni, és folytatódik a játék nagyobb körben. Ha sikerül tízszer továbbadni hiba nélkül a labdát, akkor közelebb léphetnek egymáshoz egy lépést. Akkor nyerték meg a játékot, amikor a játékosok lába vállterpeszben egymáshoz ér. Érdemes felajánlani nekik, hogy újra kezdhetik a játékot, ha már túlságosan eltávolodtak egymástól, cserében az újrakezdés után valamilyen szabály nehezedik rájuk. (pl.: gyorsabban fogja a játékvezető az irányt változtatni/ tilos beszéljenek/csak két kézzel foghatják a labdát, stb.). A játékvezető ügyeljen arra, hogy a játék egyensúlyban maradjon, vagyis ne érjen véget sem úgy, hogy nem volt benne kihívás, sem úgy, hogy kudarcélménnyel zárul. Érdemes előre megkérdezni, hogy mennyi idő alatt fogják tudni megnyerni a játékot, és utólag ezt is értékelni.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Hogy érzik magukat? Mi történt a játék folyamán? Mi volt nehéz, mi volt könnyű? Mik voltak a kulcsesemények, aminek hatására meg tudták oldani? Hogyan hoztak döntést? Kértek-e újrakezdést? Nehéz volt-e meghozni a döntést, hogy új szabályt vállaljanak be? Hányszor kértek újrakezdést? Miért? Ki kezdeményezte? Volt-e valaki, aki ellenezte az új szabály felvállalását? Milyen módszerrel hozták meg a döntést, van-e erre jobb módszer? Mennyi idő alatt sikerült megvalósítani? Mit tanulhatunk ebből a játékból, hol hasznosíthatjuk, amit itt tanultunk?

A gyakorlat típusa:

Csapatépítő, stratégiázó, kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

10-20 perc

Helyigény:

Szabadtéri, tágas teremben is megvalósítható

Eszközigény:

Labda, stopperóra

Fejlesztett készségek:

Egymásra figyelés, együttműködés, motorikus készségek, reflexek, labdakezelés, döntéshozatal, asszertív kommunikáció, koncentráció

 

Amnézia

A gyakorlat feltétele, hogy a csoporttagok jól ismerjék egymást. Egy önként jelentkezőt amnéziával „diagnosztizálunk", ismertetjük vele, hogy semmire nem emlékszik a múltból.

A csoport többi tagjának a feladata, hogy olyan dolgokat idézzen fel, amely segíti az illetőt az emlékezésben. Olyan jellegzetes dolgokat kell tehát mondaniuk, amelyek jellemzők rá: kedvenc szavai és kifejezései, az osztálybeli viselkedése, a felnőttekkel való magatartása, bizonyos szituációkban játszott szerepe, az ezekről alkotott véleménye stb.

Az amnéziás áldozat kérdéseket is feltehet, például: Mit tennék ebben a helyzetben? Mitől szoktam méregbe gurulni?

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Mi minden jutott a csoporttagok eszébe az emlékezetét vesztett társukról? Voltak olyan felvetések, amelyek meglepték az „amnéziás" társat? Mi volt az? Miért volt meglepő? Milyen érzéseket keltett benne ez a gyakorlat? Volt-e olyan dolog, ami a csoport számára volt meglepő?

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, energetizáló, kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

10-20 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Fejlesztett készségek:

önismeret, önreflexió, elfogadás, társismeret

 

Páros fogó

Miután kijelöltük a játékteret, párokra osztjuk a csoportot. A párok egymásba karolva állnak. Az egyik pár lesz a fogó, majd mindig az a páros lesz az új fogó, akit megfogtak. Mielőtt a fogók elkezdik kergetni a többieket, háromszor meg kell fordulniuk a saját tengelyük körül, hogy az ellenfelek egy kis egérúthoz jussanak.

Szabályok:

• A párok csak sétálva közlekedhetnek, futni nem szabad.

• A pár tagjainak egymásba karolva kell sétálniuk, nem engedhetik el egymást.

• A játéktérről kimenni nem szabad.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Milyen érzés egymásra utalva menekülni? Hogyan tudtak a párosok kellő hatékonysággal menekülni az üldöző pártól? Volt-e bármiféle stratégiájuk? Eredményesnek bizonyult ez?

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, energetizáló

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

maximum 5 perc

Helyigény:

Szabadtéri, tágas teremben is megvalósítható

Fejlesztett készségek:

kooperáció, egymásra utaltság

 

Névjegykártya

Minden játékos készít magáról egy „névjegykártyát". A szokásostól eltérően a kártya nem tartalmazza a nevet, címet, telefonszámot. Ezek helyett egyéni - nem külső - jellemzőinket írjuk rá, tömören szólva arról, milyennek látjuk magunkat. Ezután a játékvezető összeszedi a kártyákat, majd megkeverve kiosztja őket. Felolvasva a kártyán található szöveget mindenki próbálja meg kitalálni, kinek a lapja került hozzá.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Milyen érzés volt a kártyát elkészíteni? Mit tudtál meg a többiekről?

A gyakorlat típusa:

ismerkedő, kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

20-30 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

papírlapok, tollak

Fejlesztett készségek:

kommunikáció, önismeret, önkifejezés, társismeret

 

MellékNév

A játékosok a papírra írják fel nyomtatott betűvel a keresztnevüket/ becenevüket függőlegesen. Írjanak rájuk jellemző, a nevük betűivel kezdődő tulajdonságokat (pozitív).

pl. • T - ürelmes, • E -gyüttműködő • R - ugalmas, • I - mpluzív

Amikor készen vannak, osszák meg a csoport tagjaival, milyen tulajdonságokat írtak.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Mennyire volt nehéz számodra magadról pozitívan írni? Mennyire érzed igazán sajátodnak a leírt tulajdonságokat? Milyen tulajdonságot(kat) írtál volna szívesen, de nem volt olyan kezdőbetű?

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, energetizáló, ismerkedő, kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

maximum 5 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

papír, toll

Fejlesztett készségek:

önismeret, pozitív énkép, önreflexió, társismeret

 

Két igazság és egy hazugság

A csoporttagok feladata az, hogy három állítást fogalmazzanak meg magukkal kapcsolatban. Ebből kettő igaz és egy hamis. A csoport tagjai megpróbálják kitalálni mindenki esetében, melyik a hazug állítása, és ebben fontos, hogy konszenzusra jussanak (azaz mindenki értsen egyet benne).

Adjon időt a tagoknak, hogy kitalálják a három állítást.

Példa: Indiai származású vagyok. Óvodában logopédushoz jártam. Allergiás vagyok a kutyaszőrre.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Milyen érzés volt hazudni? Mire kellett figyelned, amikor hazudtál? Megtudtál-e újat a csoporttársaidról?

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, ismerkedő, kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

20-30 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Fejlesztett készségek:

kommunikáció, önismeret, szabálykövetés

 

Mi a legfontosabb benne?

A vezető (a résztvevők számának megfelelő mennyiségben) előzetesen elkészít egy cédulasorozatot a következő mondatokkal:

• Egyforma a kulturális hátterünk.

• Ugyanazokat a dolgokat szeretjük csinálni.

• Elég gazdag, jók az anyagi körülményei.

• Jól kijövök a családjával.

• Azonosak a barátaink.

• Fizikailag vonzónak találom őt.

• Hasonló a személyiségünk.

• Nagyon szeretem őt.

• Hasonlóak a szexuális elvárásaink.

• Hasonló az iskolai végzettségünk.

• Jól kijön az én családommal.

• Mindketten vallásosak vagyunk.

• Azonos a szeretetnyelvünk.

• Hasonlóak a jövőre vonatkozó elképzeléseink.

Minden résztvevő kap egy sorozatot, és sorba rendezi a mondatokat annak megfelelően, hogy melyik mennyire fontos a számára akkor, amikor partnert keres / választ. A megfelelő számot (1-tol -12-ig) mindenki ráírja a cédulára, s bedobják azokat egy dobozba.

Ezután sorszámok szerint szétválogatják a cédulákat, és felragasztják azokat egy nagy lapra - az első helyre téve minden 1-es számmal jelölt mondatot, a másodikra a 2-eseket és így tovább.

Mindenki megnézi az értékválasztások közös tablóját, és hangosan megfogalmaz egy-egy érvényes állítást a kialakult sorrenddel kapcsolatban.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Mi mindentől függ, hogy kinek mikor mi a legfontosabb a párja megválasztásakor? Vajon változnak ezek a szempontok az életkortól és a helyzettől függően, vagy sem?

A gyakorlat típusa:

kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

17-20 éves

Időigény:

20-30 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

mondatokat tartalmazó cédulasorozat a résztvevők számának megfelelő mennyiségben, csomagolópapír, ragasztó

Fejlesztett készségek:

párválasztás, értékorientáció, társas kapcsolatok

 

A gyerekek érdekében

A vezető elmeséli a résztvevőknek Ádám és Nóra dilemmáját. Nóra családja kiköltözött Kanadába, mikor ő kamasz volt. Nehezen élte meg a váltást, de végül ott fejezte be a tanulmányait, és kettős állampolgárként vált felnőtté. Erdély azonban visszavonzotta, és itt találta meg a párját is Ádám személyében. Amikor várandós lett, úgy döntöttek, hogy néhány évre kiköltöznek Kanadába, mert az ott megszülető gyerekek automatikusan az állam polgárává válnak, és úgy vélték, ez komoly előnyt jelenthet majd nekik. Nagyobbik fiuk most tízéves, a kisebbik pedig nyolc. Mindketten anyanyelvi szinten beszélnek magyarul, angolul és franciául, és jól érzik magukat az iskolában, ahová járnak. A szülők ugyanakkor komolyan fontolgatják, hogy nem kellene-e visszatérniük Erdélybe annak érdekében, hogy gyerekeik a magyar kultúrát is magukba szívhassák. Ugyanakkor félnek is attól, vajon jót tennének-e a fiuknak egy ilyen váltással.

A résztvevők átgondolják, hogy a gyerekek érdekeit minél több szempontból figyelembe véve, mit tudnának tanácsolni a házaspárnak. Szavaznak róla, és a szavazatoknak megfelelően két csoport alakul.

A csoportok érveket gyűjtenek az egyik, illetve a másik álláspont mellett. Mindkét oldal kiválaszt 3-3 vitázót, akik felváltva szólnak meg úgy, hogy közben mindig reflektálnak a korábban elhangzott gondolatokra is.

A többiek pedig, akik hallgatják őket, a vita végén elmondják, hogy melyik oldal érvei voltak számukra a meggyőzőbbek, kinek az érvelése hatott leginkább rájuk és miért.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Mi mindenre van szüksége egy gyermeknek ahhoz, hogy boldog felnőtt váljon belőle? Mi mindenről van joga dönteni egy szülőnek gyermeke jövőjére vonatkozóan?

A gyakorlat típusa:

koncentrációs, kommunikációs, dramatikus

Javasolt korcsoport:

17-20 éves

Időigény:

30 percnél több

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

papír, írószer

Fejlesztett készségek:

család, felelősségvállalás, értékkonfliktusok, problémaazonosítás, életpálya-építés

 

Személyiségcsere

Kérjük meg a játékosokat, hogy gondolják végig és fogalmazzák meg egy-egy mondatban azt, hogy kicsodák is ők, mi a legfontosabb tudnivaló róluk.

Ezután indítsuk el a játékot.

A játékosok össze-vissza kóborolnak a teremben. Akivel találkoznak, annak kezet nyújtanak, és egy mondatban bemutatkoznak, például: -Szia! Kati vagyok és kedvenc időtöltésem az olvasás!

Akinek bemutatkoztak, annak a bemutatkozását viszik magukkal, így a bemutatkozások „körbejárnak" a csoportban.

10-15 perc után leállítjuk a játékot, körbeülünk, és a csoport egyik tagja elmondja, hogy ő éppen kicsoda, tehát kinek a bemutatkozását hordozza. A sort az a résztvevő folytatja, akit ő bemutatott, tehát akinek megmondta a nevét és az általa elindított mondatot, és tőle a következő érintett veszi át a szót.

Ha ilyen módon bezárulna a kör, valaki mással újraindítjuk, amíg mindenki sorra nem kerül.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Hogyan éreztétek magatokat? Megtudtatok-e valami újat a társatokról? Ha igen, akkor meglepett-e titeket a hallott új információ? Mit gondoltok, miért nem tudtátok ezt eddig róla?

A gyakorlat típusa:

energetizáló, ismerkedő, kommunikációs

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

10-20 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Fejlesztett készségek:

társismeret, kommunikáció, önkifejezés, elfogadás

 

Ujj-tenyér

A résztvevők kört alkotnak, a karok oldalt. A bal tenyér felfelé néz, a jobb mutatóujja hegyét mindenki a jobboldali szomszédja kinyújtott tenyeréhez érinti.

A csoportvezető „most" felkiáltására minden csoporttag kapja el a bal tenyerében lévő ujjat és a sajátját húzza ki a szomszéd tenyerébe. Mindezt egyszerre!

A játékvezető legyen kreatív, fokozza a feszültséget például az idő húzásával!

Néhány próba után cseréljenek tenyeret és ujjat.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Nehéz vagy könnyű volt koncentrálni a gyakorlat során? Mi segíti a koncentrálást az életben? Mi nehezíti az összpontosítást az életben?

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, energetizáló, koncentrációs, ismerkedő

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

maximum 5 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Fejlesztett készségek:

teljesítmény, reflektivitás

 

Mondatbefejezés

Instrukció: „Felírom a táblára egy mondatnak a kezdetét, és arra kérek mindenkit, hogy gondolatban fejezze be a mondatot. Utána meg fogjuk beszélni, hogy ki hogyan fejezné be, és miért pont úgy." A mondatkezdet: „Az emberek általában."

A csoportvezető felírja a táblára a mondat kezdetét, és hagy néhány percet gondolkodásra.

Mindenki elmondja és megindokolja, hogy miért úgy fejezné be a mondatot, ezeket a csoportvezető fel is írhatja a táblára.

Témától függően kezdhetjük a mondatot például így:

• „A nők általában."

• „A férfiak általában."

• „A szülők általában."

• „Az öregek általában."

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Az elhangzott véleményekre reflektálni kell. A gyakorlat vezetője engedje, hogy a csoport tagjai spontán módon megnyilatkozzanak, és kezdeményezzen érvelő csoportvitát az egymással ellentétes véleményt vallók között. Fontos, hogy a csoportvezető törekedjen tudatosítani a tanulókban a sztereotípiák és az ezekből is fakadó előítéletek veszélyeit.

A gyakorlat típusa:

 

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

10-20 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

tábla vagy csomagolópapír, kréta vagy filc

Fejlesztett készségek:

értékorientáció, önkifejezés, tolerancia, kommunikáció, kritikai gondolkodás

 

Névjegykártya

Minden játékos készít magáról egy „névjegykártyát". A szokásostól eltérően a kártya nem tartalmazza a nevet, címet, telefonszámot. Ezek helyett egyéni - nem külső - jellemzőinket írjuk rá, tömören szólva arról, milyennek látjuk magunkat. Ezután a játékvezető összeszedi a kártyákat, majd megkeverve kiosztja őket. Felolvasva a kártyán található szöveget mindenki próbálja meg kitalálni, kinek a lapja került hozzá.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Milyen érzés volt a kártyát elkészíteni? Mit tudtál meg a többiekről?

A gyakorlat típusa:

ismerkedő, kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

20-30 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

papírlapok, tollak

Fejlesztett készségek:

kommunikáció, önismeret, önkifejezés, társismeret

 

Ma így érzem magam

A játékosok megkapnak egy lapot érzelmekkel.

Boldog vagyok. Beteg vagyok. Jól vagyok. Gyönyörű vagyok. Vesztes vagyok. Győztes vagyok. Hülye vagyok. Minden rendben van. Pletykás vagyok. Kétbalkezes vagyok. Unatkozom. Ideges vagyok. Sikeres vagyok. Csodás vagyok. Szerethető vagyok. Hibás vagyok valamiért. Szomorú vagyok. Okos vagyok. Össze vagyok zavarodva. Jó vezető vagyok. Jó ember vagyok. Lassan tanulok. Nem vagyok jól. stb.

A résztvevők karikázzák be azokat az állításokat, amelyek a legjobban jellemzi őket ezen a napon. Vizsgálják meg, hogy ezeknek az állításoknak hány százaléka pozitív, illetve hány százaléka negatív.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Kérjük meg a résztvevőket, hogy válasszanak egy negatív állítást a bekarikázottak közül, s találják ki, hogy mit tudnának tenni azért, hogy holnapra ez megváltozzon.

A gyakorlat típusa:

bemelegítő, levezető, kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

maximum 5 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

Érzelemlap

Fejlesztett készségek:

önismeret, pozitív énkép, önreflexió, társismeret

 

Én-Te-Ő-Mi-Ti-Ők

A csoportban mindenki végigmond a hat személyes névmással hat mondatot, amelyeknek kapcsolódniuk kell a csoport aktuális történéseihez. Pl.: Én ma nem tudok feloldódni, te zavarsz a sok beszéddel, ő bántott engem. Mi rosszul bánunk egymással, ti jól érzitek magatokat, mi szeretjük egymást., stb. Minden tanuló „hat mondatát" lejegyezzük, megbeszéljük. Fontos, hogy a te és ő névmásoknál legyen kiválasztott személy, akinek a közlés szól. A megbeszélésben az érintettek szólhatnak először hozzá az elhangzott mondatokhoz. Kitűnő eszköz ez a gyakorlat a csoportarculat és az egymással kapcsolatos feszültségek megállapítására vagy egy tevékenység kiértékelésekor.

Javasolt reflexiós kérdések, feldolgozási szempontok:

Ki hogyan élte meg az elhangzottakat? Ha kiértékelésként használjuk, akkor csak röviden érdemes összefoglalni, ha feszültségeket hoztak elő az elhangzott mondatok, akkor viszont érdemes részletekbe menően végigbeszélni, elvarrni a szálakat.

A gyakorlat típusa:

levezető, kiértékelő, kommunikációs, önismereti

Javasolt korcsoport:

12-13 éves, 14-16 éves, 17-20 éves

Időigény:

5 - 15 perc

Helyigény:

teremben megvalósítható

Eszközigény:

papírlapok, golyóstollak

Fejlesztett készségek:

önismeret, pozitív énkép, önreflexió, társismeret énközlés

 

Csere-bere börze

a...................................templomban

 

Kedves gyermekes családok!

Talán van, ami még hiányzik az iskolakezdéshez? Vagy vannak feleslegessé vált dolgok, ami nektek már nem szükséges, de másoknak segíthetne?

Csere-bere börzére hívunk: gyermekruhák, gyermekcipők, iskolaszerek (pl. jó állapotú iskolatáska, tolltartó, írószerek, körző, vonalzó, könyvek, szótárak, atlaszok...), torna- és sportszerek (tornacipő, úszódressz, stb.), és minden, ami az iskolával kapcsolatos, szóba jöhet!

Szeptember.............., vasárnap a........órás szentmisét követően

közösbe tehetjük mindazt, amit fel tudunk kínálni egymás számára, és mindenki szükségleteinek megfelelően válogathat. A kínálatot és a keresletet egyaránt ti hozzátok, közösségi házunk a helyet biztosítja mindehhez.

A megmaradt dolgokkal a rászoruló gyermekeket fogjuk segíteni.

Mindenkit szeretettel várunk!

 

Barkácsolás

Lehet szervezni egy kötetlen délutánt a fiatalokkal, amikor barkácsolnak: rózsafüzért készítenek, majd közösen elimádkozzák a rózsafüzért.

 

Rózsafüzér csomózással

Kellékek: fonal

A füzér készítésének leírása a http://csomomania.blogspot.ro/ honlapon található.

A csomó készítése megtanulható a https://www.youtube.com/watch?v= NA3sYLOhx5A kisfilm alapján.

 

Egyszerűbb rózsafüzér

Kellékek: nagyobb lyukú gyöngyök, zseníliadrót

Forrás: http://gyereketeto.blogspot.ro/2011/10/rozsafuzer-honapja.html

 

Kérdőív

 

Kérjük, olvassa el, és válaszolja meg a következő kérdéseket! A válaszadással a további pasztorális tervezésben lenne segítségünkre! A kérdőív online is kitölthető a https://ersekseg.ro/ifjusageve/kerdoiv oldalon. Kérjük, hogy csak az egyik módozatot használja a válaszadásra. (Ha online kitölti, akkor nem szükséges papíron is.)

A kitöltött kérdőívet juttassa el 2018. okt. 1-ig a következő postacímre:

Gyulafehérvári Pasztorális Iroda 540053 Tg. Mures, p-ta Trandafirilor nr. 61.

Köszönettel,

a Főegyházmegyei Pasztorális Bizottság

1. Az Ön lakhelye:

a. falu

b. város

2. Az Ön egyházközsége melyik főesperesi kerülethez tartozik:

a. Gyulafehérvár-hunyadi

b. Szeben-fogarasi

c. Sepsi-barcasági

d. Kézdi-orbai

e. Kolozs-dobokai

f. Belsző-szolnoki

g. Torda-aranyosi

h. Maros- küküllői

i. Alcsík-kászoni j. Felcsíki

k. Gyergyói l. Székelyudvarhelyi

3. Az Ön egyházközségben betöltött szerepe:

a. pap

b. világi munkatárs

c. egyházközségi tag

4. Az Ön életkora:........év

5. Hány éve végez egyházközségi munkát?........év

6. Van-e az Ön plébániáján: (több választ is megjelölhet)

a. plébániai hittanóra

b. ifjúsági csoport

c. felnőtt katekézis

d. szentírásolvasó csoport

e. rózsafüzér társulat

f. imacsoport

g. cserkészet

h. más lelkiségi csoport, éspedig..........................

7. Hogyan jutott hozzá az ifjúság évének egyházmegyei pasztorális füzetéhez?

a. hivatalból kaptam

b. ajándékba kaptam

c. megvásároltam

8. Mennyire ismerte ezt a pasztorális füzetet?

a. elolvastam és használtam

b. elolvastam, de nem vettem igénybe

c. belenéztem

d. nem ismerem

9. Mennyire volt érthető és követhető az Ön számára ez a pasztorális füzet?

a. jól érthető volt

b. kb 50%-ban volt érthető

c. nem volt érthető

10. Mennyire volt segítségére a pasztorális munkája során a pasztorális füzet?

a. egész évben használtam, nagy segítség volt

b. alkalmanként segített

c. nem használtam egyáltalán

11. A füzet melyik fejezete az, ami leginkább segített? (több választ is megjelölhet)

a. elméleti rész

b. programvázlatok

c. tematikus vasárnapok programtervei

d. segédanyagok

12. A programvázlatok közül melyik volt a leghasznosabb? (több választ is megjelölhet)

a. imák, imagyakorlatok

b. bibliaórák

c. lelki tükör

d. keresztút

e. szentségimádás

f. önismereti alkalmak

13. Mit hiányolt a pasztorális füzetből?

 

14. Egyéb javaslatok:

 

 

Jegyzetek

1  Teleki Béla, SJ, Szavalókönyv, Versek és jelenetek.

2  A gyulafehérvári kispapok feldolgozásában elérhető a dallam a gloriatv médiamegosztó portálon: https://gloria.tv/language/rvwfcGWtbELe19CVsUL9QoKHV/video/wqegJq7Y1Ehv61ErrAcEegWR9.

3  Marana Tha 2004. március.

 

Tipográfia: Szabó Anikó

Készült a csíkszeredai Alutus nyomdában

VERBUM Keresztény Kulturális Egyesület

400045 Kolozsvár, A. Einstein u. 2/6-7.

Kiadói főszerkesztő: dr. Bodó Márta

Felelős kiadó: Szőcs Csaba igazgató

www.verbumkiado.ro