Szolgálatra bátorító ifi

SZOLGÁLATRA BÁTORÍTÓ IFI: „ÜZENETED ÉRKEZETT!”

 

VÁLASZTOTT SZENTÍRÁSI RÉSZ: ApCsel 10, 1-16

 

A vezető részéről kis előkészület szükséges:

Imádkozzon az ifiért, szolgálatokért, gyülekezetért, megújulásért, s gondolja végig: mi mindenben lenne fontos, hogy az ifi szolgáljon! Konkrét emberekre is gondolhat. Amit megértett, azokat vesse papírra. Készítsen belőle kis megbízatásokat: egy olyan embert keresünk, aki megszervezne egy imaközösséget/ egy olyan emberre várunk, aki hajlandó lenne ifit tartani…Ezeket a mondatokat széles papírcsíkokra írjuk és beborítékoljuk. Majd belehelyezzük egy kendőbe és az ifi-teremben felkötjük egy magas helyre, hogy láthatóan ott lógjon, amikor az ifi megérkezik.

Ötletek szolgálati megbízatásokra: 

  • CSALÁDOS ALKALMAKON GYERMEKVIGYÁZÁS
  • MEGKERESZTELT GYERMEKEKÉRT IMÁDSÁG (NÉV SZERINT)
  • IFJÚSÁGI-ISTENTISZTELET FELKAROLÁSA, SZERVEZÉSE
  • BÉRMÁLKOZANDÓK KÖZÖTTI SZOLGÁLAT
  • IFIÓRÁK TARTÁSA
  • IMAKÖZÖSSÉG SZERVEZÉSE
  • VALAMILYEN SZERETETSZOLGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
  • GYERMEKMISE  SZOLGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
  • TAKARÍTÁS – SZERELÉS DIAKÓNIAI SZOLGÁLAT EGY IDŐS EMBERNÉL
  • NYÁRI GYERMEKTÁBOROKBAN SEGÍTSÉG
  • RÉGI BÉRMÁLKOZOTTAK / IFISEK FELKERESÉSE – TELEFON, EGYÉB
  • PAPOKÉRT VALÓ IMÁDSÁG – FOLYAMATOSAN, SZEMÉLYENKÉNT
  • DIAKÓNIAI MUNKA KERESÉSE A PLÉBÁNIAKÖZÖSSÉGBEN
  • EGYEDÜLVALÓKÉRT VALÓ IMÁDSÁG
  • CSALÁDOK ÁLLAPOTÁÉRT SZÓLÓ IMÁDSÁG – SZÜLŐK, NAGYSZÜLŐK HORDOZÁSA

 

Az alkalom felépítése

Körkérdéssel kezdjük: Mit parancsolt neked utoljára Isten? Hogyan értetted meg? Megtetted-e, amit kért? Mi lett a következménye?

Egyéni munka: Amikor mindenki elmondta (az sem gond, ha évekkel ezelőtti emlékek lesznek csak!), adjunk mindenkinek egy cetlit/tollat és a következő feladatot: Írd le, hogy  szerinted mi hiányzik a közösségedből? Min kellene változtatni? Esetleg azt is, hogy hogyan…

Az írás után felolvassuk az igeszakaszt (ApCsel 10, 1-16). Néhány körülmény tisztázása következhet: hogyan is történik, ha Isten elhív valakit szolgálatra (az ApCsel jó néhány történetet elénk ad).

Van BELSŐ ELHÍVÁS, mely késztetés, vágy, indítás a szolgálatra. Enélkül nem elég erős a motiváció, mindenképp fontos, hogy legyen. De ezt meg kell, hogy erősítse egy KÜLSŐ ELHÍVÁS is, azaz kellenek emberek (akár csak egy is), aki hisz abban, hogy amit megértettünk, az valóban Istentől jön! Mindenképp lesznek ellenzők – ezek inkább erősítsenek minket!

De az elhívásban a VEZETÉS a legfontosabb. Hogyan kell véghezvinni, amit Isten mondott? Ezt csak ő tudja, így minden elhívást egy nagyon szoros együttműködés kell, hogy kövessen! Isten bármit kérhet, bármit mondhat – ennek a meglepő rugalmasságnak engedve…

És akkor következik az ENGEDELMESSÉG, hogy megmaradjunk amellett, amit megértettünk. Mert mindenképp jönnek nehézségek, lesznek akadályok és váratlan fordulatok – mert ha Isten munkájában előbbre lépünk, az ellenség támadása elkerülhetetlen. Isten útja nem a kényelemről szól. Sokszor épp arról, hogy kilépünk a komfort-zónánkból és vállaljuk a kellemetlenségeket is.

És a legfantasztikusabb az egészben, hogy olyan ÁLDÁS részesei lehetünk, amit remélni, gondolni sem mertünk! Isten útjai fantasztikus utak! Az engedelmeskedők – akár önmagukat is legyőzve – hihetetlen áldásokat tapasztalnak meg.

Vajon mi Isten gondolata most a számodra? Milyen parancsa van számodra? Hol várja szolgálatodat?

Lehet, hogy egyezik az általad megfogalmazott feladattal. Lehet, hogy mások megszólítására kapsz éppen megbízatást, vagy hogy másokkal együtt vállalj valamilyen szolgálatot!

Mindenki húzzon egyet az elkészített borítékokból, a leengedett kendőből!

 

Második körkérdés:

Mit húztál? Egyezik esetleg azzal, amit előtte megfogalmaztál, mint hiányt?

Mennyire érzed a magadénak? Lehet, hogy másokat is be kell vonnod?

(Aki elmondta az „meghívhatja” a következőt, azaz kérheti, hogy ki mondja el…)

 

Kérjük, hogy tegyék be a BIBLIÁJUKBA a felírt és a kapott feladatlistát és imádkozzanak naponta érte!

 

Zárás:

Kis körökben imádkozzunk (3-3fő) mindenki konkrétan is kérheti, hogy mit talál nehéznek a feladatban, amit kapott, miben kéri, hogy a többiek gondoljanak rá. Miatyánk, majd  áldással (Kol 1,9-11 felolvasása!) zárjuk az ifit.

Mindenképp néhány hónap múlva térjünk vissza a kérdésekre és a megbízatásokra, hogy meg ne lankadjanak a szívek, a kezek és a lábak!

 

 (FORRÁS: http://honlap.parokia.hu/lap/ifikaptar/hir/mutat/7510/)