Brassó I., belváros

Szent Péter és Szent Pál apostolok, plébánia
Elérhetőség
Postacím: 500026 – Braşov, str. Mureşenilor 19., jud. Braşov
Tel: 0268-475.484
Fax: 0268-477.178

Szolgálatot teljesít:

Ft. Csiby József, plébános
T. Miklós Szilárd, segédlelkész
Török Orsolya-Borbála , kántor

Az 1882-es Schematismus a német lovagrend 1211-ben történt letelepedésétől számítja a plébánia létezését. Ezzel szemben a plébánia régi pecsétjén 1204 szerepel alapítási év gyanánt. Ez utóbbi dátumnak hitelt lehet adni, mert II. Endrének, valamint Rajnald erdélyi püspöknek a lovagokkal kötött szerződésében az áll, hogy a lovagok tizedet szedhetnek mindenkitől, a székelyeket és magyarokat kivéve. Ezeknek a népcsoportoknak a lovagok előtt itt kellett lenniük. IX. Gergely pápa 1234-ből szóló levelében már Barcza dékánátusról és papokról írt. 1291-ből ismerjük a brassói plébános nevét: Michael Hench. A milkói püspök jogait széküresedés esetén a brassói plébánosok gyakorolták. Ilyen jogokat gyakorolt pl. 1384-ből Tamás dékán vagy 1452-ből Gergely, a Szt. Péter hegyi plébános és dékán.
V. Miklós pápa 1453-ban úgy rendelkezett, hogy a milkói püspök Brassóba költözzön át, ott lakjon és brassói püspök nevet viseljen. 1457-ben IV. Sixtus pápa rendelkezése alapján mindazon hívek, akik a Boldogságos Szűz-Mária koronavárosi, azaz brassói várban levő szentélyét meglátogatták és anyagilag támogatták, búcsút nyerhettek, ahol egyébként a magyarok mellett „tekintélyes számban oláhok, örmények, bulgárok és görögök élnek.” II. Gyula pápa 1512-ben az esztergomi klérusnak adott kiváltságokat kiterjesztette a milkói, a szebeni és a brassói klérusra is. 1516-ban Máté nevű plébánosa volt Brassónak, aki egyben dékán is, és a neve mellett szerepelt: „decretorum Doctor” – valószínű, hogy az egyházjogból szerzett doktori fokozatot. 1525-ben Szálka László esztergomi prímás érsek írásban fi gyelmeztette Marcellum Jacobinum brassói plébánost, dékánt a katolikus hit és klerikusi fegyelem megtartására. Németország és Erdély között a középkorban folyamatos kapcsolat volt. Számos fiatalt vitt a tudományok művelésének vágya. Elsöprő többségben szász fi atalok utaztak, ők hozták a reformáció tanait elsőként Erdélybe. Kezdetben a szász papság ellenállt. 1555-ben is még élénk kapcsolatban állottak Oláh Miklós esztergomi érsekkel és fizették a „cenzus cathedraticust”. A reformáció tanait Honterusnak sikerült elfogadtatni a szászokkal. Jeckel Jeremiás brassói plébános élt az alkalommal és megházasodott. Honterus egy vidéki faluba tette ki, és maga lett minden felszentelés nélkül Brassó plébánosa. A népet tulajdonképpen átejtették. Fokozatosan vezették be a reformátor liturgiáját, megtartva a külsőségeket: oltár, miseruha, gyertya stb.
A fejedelmi korban a templomok zárva voltak, ezért az idő megviselte őket. A katolikus megújulás kora hozott változást. A több mint egy évszázad alatt használaton kívül álló plébániatemplomot a jezsuita szerzetesek vették kézre és tatarozták. 1773-ban XIV. Kelemen pápa, spanyol és portugál nyomásra, felfüggesztette a jezsuita rendet. Ezután egyházmegyés papok vezették a plébániát. Az első uzoni gróf Béldi János volt 1775–1794 között. A jelenlegi barokk templom a régi templom egy részének felhasználásával 1781–1792 között épült. Egy ilyen gazdag és monumentális barokk templomot a helyi közösség nem tudott volna felépíteni, Mária Terézia támogatása járult hozzá. Béldi János után következtek: Vízi Xav. Ferenc (1794–1804), Lamásch József (1805–1835). Lamásch tudós ember volt. Utána Kolozsvárról jött felfalusi Kovács Antal (1836–1857), nevéhez fűződik a brassói katolikus gimnázium alapítása, melyet a plébánia nagy ebédlőjében indított egy osztállyal 1837-ben, 20 tanulóval. Utóda Möller Ede 1900-ig. 1900–1908-ig Naurichner Ödön a plébános, majd Meisel József 1920-ig.
Az 1848–49-es szabadságharc idején sokat szenvedett Brassó. A betörő orosz túlerő, akik a Tömösi-szorosban áttörték Bem hősiesen küzdő seregének ellenállását, garázdálkodtak a városban. Hasonlóképpen sokat szenvedett a város az 1916-os román betörés következtében. Lefogták Meisel József apát-plébánost és magukkal hurcolták. Csak egy év múlva szabadult meg és tért vissza. A trianoni békekötés után azonban valószínűleg a hatósági zaklatások miatt jobbnak látta, ha elhagyja az országot a kiváló lelkipásztor. Mailáth püspök elengedte, és Pápán halt meg tüdőbajban.
Meisel József után a kilyénfalvi születésű dr. Péter Antal következett, 1920–1939-ig. Lelkipásztori évei alatt épült a bolonyai templom, amelynek építésében nagy érdeme van Vasvári Aladárnak, a későbbi plébánosnak. Péter apát nevéhez fűződik a templom orgonájának vásárlása. A temesvári híres Wegenstein orgonagyárból rendelték az orgonát, amely ma kulturális ékszernek számít. Péter Antalt Márton Áron Gyulafehérvárra hívta teológiai tanárnak, és kinevezte rektornak, majd székesegyházi kanonoknak. Vasvári Aladár pápai prelátus, főesperes-plébános 1939-től vezette a hetvenes évekig a plébániát. 1970-ben önállósult a bolonyai plébánia. 1975-ben Vasvári prelátus nyugalomba vonult, és a bolonyai papi otthonban fejezte be életét 1991-ben. Itt élte át a második világháborút, Brassó lebombázását, a háború után a kommunizmus szörnyűségeit. Kétszer volt bebörtönözve. Együtt raboskodott Boga Alajossal, Sándor Imrével, Anton Durkovics püspökkel és Vladimir Ghica püspökkel. Az 1940-es II. bécsi döntés után, amikor Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz, észak-erdélyi egyetemisták valahányszor bántalmaztak Észak-Erdélyben levő görög katolikus püspököt, itt, Dél-Erdélyben Vasvári Aladárt bántalmazták. A plébánia jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy ideiglenesen még fogságba is vetették. 1950-ben átélte hívei deportálását is. A kommunista hatóságok kegyetlenkedése nem ismert határt. Vasvári prelátus nyugalomba vonulása után Stürtzer Manfréd, a város szülöttje lett a plébános, akit rövid időn belül Hajdu Gyula kézdivásárhelyi plébános követett. Az ő
nevéhez fűződik a nagytemplom kifestése, és két fi liában (Botfalu cukorgyár és Földvár-téglagyárnál) házvásárlás, ahol kialakították a miséző helyet, valamint a hitoktatás részére egy szobát.
1986-ban Trebits Jenő teológia rektor Brassóba, szülővárosába kapott kinevezést. Utóda, Csiszér Albert 1988 januárjában költözött Brassóba. Azóta az egyházközségnek szerzett öt házat és egy nagy kertet a pojánai út mentén. Közel tízéves pereskedéssel visszaszerezték az Erdélyi Katolikus Státusnak az első ingatlanját, majd ugyanilyen hosszúra nyúlt perrel a Mallersdorfi Ferences Nővérek házából a középső részt. Hídvégen a gróf Nemes János családi kriptája fölé épített kápolnát használják.

Lélekszám: 2995
Örökös szentségimádási nap: május 31.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon: misék sorrendje: 9,00 11,00 16,00 18,00, hétköznap: 7,00 és 18,00