Nagyernye
Adresă:
547215 – Ernei, nr. 148, jud. Mureș

Nagyernye

Mindenszentek, plébánia
Serviciu
Cantor: Sándor Botond

1332-ben plébániatemploma volt. A középkori templom a reformáció idején a reformátusoké lett, majd hamarosan az unitáriusoké. 1729-ben, a jezsuiták munkája következtében, többségbe kerültek a katolikusok, és nem kis ellenkezés közepette megkapták a templomot. 1729-ben tehát újra plébánia lett Nagyernyén. Az első plébános Mártonffi András volt. Az 1904-es esztendővel új fejezet kezdődött az egyházközség történetében. Közadakozásból és az Erdélyi Római Katolikus Státus segítségével az omladozó régi templom helyére újat építettek Mindenszentek tiszteletére. Katolikus iskola létezett itt 1850-től, de 1948-ban államosították.

Sáromberkét 1319-ben említették első ízben oklevélben. 1333-ban plébániatemploma volt. A reformáció után az újabban beköltözött katolikusok 1899-től házi kápolnát kaptak Borduboux Olivér jóvoltából, 1905-ben pedig kőkápolnát építettek.

Marossárpatakon a Szent Erzsébet Társulás házában volt a szentmise. Az 1700-as évek végén a marosvásárhelyi jezsuiták egy csodaforrás mellett kápolnát építettek, ahová áldozócsütörtökön körmenetben gyűltek össze a Jézus-kútjához és a Jézus Nevéről elnevezett kápolnához. 1836 után elpusztult.

Pokán csupán egy harangláb van 1976-tól, amelyet kápolnává bővítettek.

Zi de adorație perpetuă: augusztus 21.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.