Ferenc pápa a 2025-ös jubileumi évet a Remény éveként hirdette meg. Az év mottójaként A remény zarándokai címet választotta. A Szentatya a jubileumi év meghirdetésében így buzdít: „Intenzív hittel, élő reménnyel, tevékeny szeretettel készítsük elő és ünnepeljük meg a szentévet. Zarándokokként a földön, ne mulasszuk el útközben szemlélni a teremtés szépségét és gondozni közös otthonunkat, hallgassuk meg a szegények szavát a felkészülés idején, fedezzük fel újra a felelősségteljes részvételre való egyetemes meghívás követelményeit, a karizmák és szolgálatok megbecsülésében, melyeket a Szentlélek sosem szűnik meg adományozni az Egyház építésére.” 

Az egyház már az első szentév óta, 1300-tól kezdve különleges kegyelmi eseményként éli meg a jubileumokat. Isten hű és szent népe már évszázadok óta nagy jelentőséget tulajdonít az előbb százévente, majd ötven, végül huszonöt évenként megtartott szentéveknek, melyek teljes búcsúval, Isten irgalmának megtapasztalásával gazdagítottak a mindenkori hivő embert. 

„A felkészülés ezen időszakában már most örömmel gondolok arra, hogy a jubileumi eseményt megelőző 2024-es évet az imádság nagy »szimfóniájának« szentelhetjük. Mindenekelőtt azért, hogy visszanyerjük a vágyat arra, hogy az Úr jelenlétében legyünk, hogy hallgassuk és imádjuk őt” – írja a jubileumi évet meghirdető levelében Ferenc pápa.

Forrás: https://www.iubilaeum2025.va/it.html

 

A jubileumi év plakátja

A jubileumi év programja

Cikk
Az elvándorlók és menekültek világnapja évről évre arra hív bennünket, hogy a migráció összetett jelenségének különféle szempontjaira irányítsuk figyelmünket. A 112. világnap témája – „Akár csak egy is e gyermekek közül” – azokra a kiskorúakra irányítja figyelmünket, akik közvetlenül megtapasztalják az elvándorlást és a menekülést.
Cikk
2026. szeptember 29-én, kedden, Szent Mihály főangyal ünnepén, főegyházmegyénk és székesegyházunk védőszentjének napján ünnepeljük székesegyházunk búcsúját.
Cikk
Kedves testvéreim, az előttünk álló út világos, még ha nem is könnyű. Engedjük megújulni szívünket, hogy a békére törekedjünk és gondját viseljük a teremtett világnak! A Szentírás arra figyelmeztet bennünket, hogy őrizzük szívünket, mert belőle fakad mindaz, amit teszünk (vö. Péld 4,23).