Az egyházközség valószínűleg egyidejű a Székelyföld katolikus hitre térítésével. A reformáció alatt, egyes vélemények szerint, megszűnt. 1684-ben állították vissza. Erről az anyakönyvek is tanúskodnak, amelyeket 1948-ban az állam kisajátított. A feljegyzések alapján a papi regestrumban 1332-ben egy György nevű plébános szerepel. A domus historiába be vannak jegyezve azok a papok, akik itt végeztek pasztorációs munkát 1678-tól 2009-ig. A templom szentélye 1336-ban épült. A templom hajója és tornya az 1700-as évekből való. Az oldalkápolna Rózsafüzér királynő tiszteletére 1821-ben, az orgona 1882-ben épült – Kolonics 65. műve. A templom vártemplomként van nyilvántartva, a várfal 1673-ban épült. Meggyőződéses hithű katolikusok élnek ebben a nagy kiterjedésű egyházközségben. Ünnepeinket és a szentmiséket megünneplik. Még működik az „eleven székely tízes rendszer”. Az imaélet is virágzik, 18 rózsafüzér-társulat létezik. Már az 1800-as évek elején feljegyezték, hogy Csíkszékből, Háromszékből és Gyergyószékből ide jártak a rózsafüzér-társulatok fejedelem asszonyai titkot cserélni. Ma az egyházközségben engesztelő csoportok és szentségimádásokat vezető csoportok vannak. Rendszeresen végeznek szentmisét négy templomban, és alkalmanként, nagy ünnepeken minden kápolnában.