Az első írásos adat 1332-ből származik, amikor már önálló egyházközség volt. Hogy a templom ebből a korból való, azt a szentély félkör alakú apszisa és a máig fennmaradt gyönyörű, román stílusú ablaka bizonyítja. A hajó építésének kikövetkeztetett dátuma 1442. Diadalíve a kör és a csúcsív között „tétovázik”, nem gótikus, de nem is román stílusú, hanem jellegzetes átmeneti megoldás. Fő kapuzata, a torony alatti bejárat gótikus faragású kő. Legfiatalabb része a torony, melynek építési éve 1823. 1556-ban a templom a lutheránusoké volt, 1572-től 1720-ig pedig a reformátusoké, amikor gr. Petki Dávid, a falu akkori tulajdonosa visszavette, és a teljesen tönkrement templomot felújította. Ekkor kapta a ma is létező kazettás mennyezetet, a barokk oltárokat, a szószéket és a kórust. Marosszentgyörgynek mindig volt papja: az udvarban lakó Páter káplán végezte a szolgálatot. 1724-től van meg a papok névsora, mely szerint az udvari pap volt a szolgálattevő, mégpedig minden esetben csíksomlyói vagy mikházi ferences atya. 1826-tól megszűnt a házi káplánok sora, Marosvásárhelyhez csatolták. 1930-tól Kiss Márton volt a kinevezett ferences atya. Az ő kezdeményezésére és ügyeskedésével építették fel a plébánia épületét. 1936. szeptember 1-től az épület zárdaként működik, melynek ő a házfőnöke. Megalakult az önálló egyházközség. 1901-től egy-egy tantermes iskola működött, melyben a mindenkori kántortanító tanított. 1940-től az iskola igazgatója Kiss Márton atya lett. 1948-ban a már kibővített iskolát államosították. A híveknek több mint fele az 1960-as évektől a Székelyföldről telepedett le. Csejden 2009-ben, a millenniumi év alkalmából felépült egy 50 négyzetméteres Szent Gellért-ház, amelyben minden év szeptember utolsó vasárnapján Szent Gellért búcsút tartanak.