2021.01.01
Amikor Haynald Lajos erdélyi püspök 1859-ben rendelkezett az örökös szentségimádás megújításáról, körleveléből kitűnik, hogy annak régi hagyománya volt főegyházmegyénkben. Isten szolgája Márton Áron püspök 1939. december 20-án kiadott körlevele meghatározza az örökös szentségimádás rendjét, a napjainkban is érvényben lévő beosztását Jakubinyi György érsek 1998-ban szabályozta.
Az örökös szentségimádás indulási helye nem lehet más, mint a gyulafehérvári érseki palota kápolnája. A 2021. január 1-jén tartott örökös szentségimádásba az érsek, segédpüspök, ny. érsek és a központi szolgálatban álló papok mellett az érsekség több alkalmazottja is bekapcsolódott. Az érseki kápolnában tartott szentségimádáson mintegy útjára indult az Uram, küldj munkásokat aratásodba! – Imádkozzunk papi hivatásokért! imafüzet, amelyből még karácsony előtt minden plébániának négy példányt ajándékozott az érsek és a segédpüspök.
A január 1-jén 18 órakor ünnepelt szentmisén Kovács Gergely érsek utalt a 2020-as év utolsó körlevelében közzétett felhívására, hogy 2021-ben a főegyházmegye papjai és hívei minden hónap első szombatján és az örökös szentségimádási napon imádkozzanak papi hivatásokért. A hivatás Isten ajándéka, de a hivatások gondozása és az, hogy életpéldánkkal és imáinkkal segítsük fiataljainkat, mindannyiunk felelőssége.
Az örökös szentségimádást lezáró szentmisében az érsek azt kérte, hogy a hívek ne csak kötelességnek tekintsék a hivatásokért való imát, hanem – ahogy Ferenc pápa fogalmaz – váljanak élő, buzgó, örömteli közösségekké, amelyek képesek felkelteni a fiatalokban a vágyat, hogy Istennek és a nép szolgálatának szenteljék magukat.
