Búzásbesenyő kialakulásának pontos folyamát nem ismerjük. Neve a besenyőkhöz kapcsolja. 11–12. századi település lehet. Bizonyos, hogy a neve, Besenen, először egy 1349. július 8-én kelt oklevélben jelent meg. A 18. század elején megjelent a ma is használt előneve, a Búzás jelző. Középkori templomáról nincs adat. 1724-ben a katolikusok azon a címen kísérelték meg visszaszerezni a templomot, hogy egykor katolikus volt. 1724-ben vissza is foglalták, de hét nappal később a reformátusok fegyveresen újra visszaszerezték. Három nap elteltével újra a katolikusoké lett, de a gubernium a reformátusok javára döntött, és azóta is az övék. A katolikusok 1785-ben kis fakápolnát építettek Horváth Miklós birtokán, Szent Kereszt tiszteletére. 1892-ben Veress Lajos kerelőszentpáli plébános azt írta Lönhárt Ferenc püspöknek, hogy a kápolnát az ige tartja. 1897. október 24-én Kovács Ferenc apát-főesperes felszentelte az újjáépített templomot és az iskolát. 1976-ban, Petres Károly plébánossága idejében, szép, nagy templommá bővítették a hívek számára már kicsiny templomot. 1965-ig Kerelőszentpál filiája volt. 1968-ban önálló plébániává szerveződött dr. Jakab Antal szervezésében.
Postacím:
547554 – Valea Izvoarelor, str. Școlii, nr. 49, jud. Mureș
Tel.:
0742-121.597 (sekrestyés)
Szolgálatot teljesít
Kántor: Tóth Nimród NorbertÖrökös szentségimádási nap: december 6.
Szentmisék: kedd-szombat nyáron 18 órakor, télen 17 órakor, vasárnap 11 órakor. 
Cikk
„Az Úr a szegények menedéke” (vö. Zsolt 14,6). A zsoltáros szavai kijelölik azt az utat, amelyet a szegények tizedik világnapjának ünneplésére készülve be kell járnunk. Ismét vissza kell térnünk Isten igéjéhez, hogy felismerjük, milyen jelentős helyet foglalnak el a szegények az Egyház életében.
Cikk
Idén is sor kerül a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjaira. A hétvégére azokat a középiskolás (IX–XII. osztályos) fiúkat várják, akikben esetleg már felmerült a papi hivatás gondolata, vagy érdeklődnek a papság iránt. A találkozások, megosztások és beszélgetések segíthetnek abban, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a gyulafehérvári kispapok életébe.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.