A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Egyházzenei Bizottság szervezésében ebben az évben is kántorvizsgát tartanak azok részére, akik a szükséges ismeretek elsajátítása után kántori oklevelet szeretnének szerezni. A II. vatikáni zsinat tanítása szerint a szent zene „minden más művészi kifejezésmód fölé emelkedik, leginkább azért, mert a szent szövegeket kísérő dallam az ünnepélyes liturgiának szükséges és a teljességhez tartozó része” (SC 112). A liturgiában a szent zene, az ének nem díszítő elem, nem hozzátoldás, hanem a liturgia része.

A kántorvizsgára XII. osztályt végzett, abszolválási diplomával rendelkező jelentkezőket fogadnak, akik plébánosi ajánlással rendelkeznek. Sikeres vizsga esetén kántori oklevelet csak azok kaphatnak, akik érettségi diplomával is rendelkeznek.

A kántorvizsgára 2026. augusztus 31-én, hétfőn 8.00-tól kerül sor a csíksomlyói ferences kolostorban. A vizsga díja 300 lej, amely tartalmazza az ebéd költségeit is.

Jelentkezni 2026. augusztus 15-ig Geréd István kolozsvári kántor, bizottsági tagnál lehet, az egyhazzene@romkat.ro e-mail címen. További információkért a 0733-737.773-as telefonszámon lehet érdeklődni.

(Részlet az V. / 2026 számú körlevélből)

Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.