Az 1567. évi regestrum 33 kapuval jegyzi. A reformáció előtt Berekeresztúr filiája volt. 1570 körül a mai katolikus egyház telkén állt a kápolnája. A sekrestye falában őrzött kőkereszt felirata 1600-ból származó bekecsi kápolnáról tanúskodik: „1600 BEKETSI KÁPOLNA KÖVE. IHS.” 1637-ben sövényből épült kápolna volt, melyet Szeszermai Imre licenciátus emelt. 1638-ból adományról van adat „az selyei harangláb csinálására”. A reformáció következtében vegyesen maradtak, de 1643-ban a többség katolikus volt, és papot tartott magának. A mostani templomot 1722-ben építették Dósa Mihály vicekirálybíró költségén. Batthyány Ignác vizitációja alkalmával azt ígérték, hogy tűzifáról gondoskodnak a mikházi ferencesek javára, hogy vasárnaponként Selyén misézhessenek. Haynald Lajos püspök idején helyi papról intézkedtek. 1909-ben bővítették a templomot, és tornyot építettek hozzá. 1779-től katolikus iskolája volt. Nyárádmagyaróst 1567-ben 32 kapuval jegyzik. 1590-ben kápolnája volt, a reformáció idején a reformátusoké lett. Új katolikus kápolna épült 1930-ban.
Postacím:
547394 – Șilea-Nirajului, nr. 245., com. Măgherani, jud. Mureș
E-mail:
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: január 19.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.