Elérhetőség

535500 – Gheorgheni, str. Márton Áron 9., jud. Harghita
Levéltáros: dr. Bernád Rita-Magdolna
Mobil: 0744-182.273, 0726-122.808
E-mail: rita.bernad@romkat.ro

A Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár (2007)
(/1276/ 1637–2015, 120 ifm)

Székelyföldön elsőként Gyergyószentmiklóson jött létre gyűjtőlevéltár a gyergyói főesperesség plébániái részére 2007-ben, és azóta is a Szent Miklós Plébánia (Főesperesi Hivatal) udvarán lévő kápláni épület földszinti helyiségeiben működik.

A gyergyói esperesség a reformációt követő időszakban alakult ki. A középkori gyergyószéki plébániák 1276–1545 között a telegdi főesperességhez tartoztak. A pápai tizedjegyzékben (1332–1337) három plébános (bejegyzése) szerepel Gyergyószékben: ezek feltételezhetően Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu és Szárhegy plébánosai voltak. 1478-ból ismeretes egy Benedek nevű gyergyószentmiklósi pap, aki alesperes volt. 1592-től Csík-, Gyergyó- és Kászonszék egy főesperességet alkotott, három /al/esperességgel, egészen a katolikus megújhodás korszakáig.

Francesco Leone da Modica ferences szerzetes jelentésében, amelyet a Hitterjesztés Szent Kongregációjához küldött 1638-ban, a gyergyószéki plébániák a Háromszéki főesperességhez tartoztak. Ez az okmány öt plébániát említ: Gyergyószentmiklós (plébánosa ekkor Ferenczi György esperes), Szárhegy, Újfalu, Alfalu és (különös módon) Koronka. Ez utóbbi település Marosszékben található, a jelentés szerzőjének elírása vagy téves helyismerete miatt kerülhetett ebbe a felsorolásba.

1665-ben, Giulio Spinola bécsi nuncius hasonló jelentése Gyergyó fiókszékben öt plébániát említ: Szárhegyet, Alfalut, Újfalut, Szentmiklóst és Ditrót (Gitro). Ugyanitt megjegyzi, hogy ezek nagy plébániák, és több faluban fiókegyházközségük van.

Damokos Kázmér erdélyi apostoli vikárius székelyföldi vizitációs jelentésében, amelyet 1668-ban a Kongregációhoz terjesztett fel, Gyergyószékben négy anyaplébániát sorol fel: Gyergyószentmiklóst két filiával (Tekerőpatak és Kilyénfalva), Szárhegyet szintén két leányegyházközséggel (Ditró és Remete), Alfalut Csomafalva filiával és Újfalut.

Az 1753-as, az 1761-es és az 1782-es egyházmegyei sematizmusok szerint a kerületet a következő plébániák alkották: Alfalu, Csomafalva, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Tekerőpatak, Újfalu. A gyergyószentmiklósi örmény plébánia 1782-ben külön örmény rítusú főesperesi kerületben szerepelt.

A gyergyói főesperesi kerületet 1846-ban 11 plébánia alkotta. 1870-ben a kerület Maroshévízzel bővült. 1882-ben 12 plébániája volt: Alfalu, Csomafalva, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Szárhegy, Gyergyószentmiklós (külön örmény és latin szertartású plébániák), Tekerőpatak, Toplicza (Maroshévíz), Tölgyes és Újfalu. A főesperesség a 20. században tovább bővült Borszék (1901), Gyergyóbékás (1913), Gyergyóhodos (1925), Gödemesterháza (1927), Orotva (1973) és Marosfő (1999) egyházközségekkel.

A kerület egy újabb plébániáját 2008-ban alapították Gyergyószentmiklóson Szent István tiszteletére, templomát ugyanez évben szentelték fel. A főesperesség legújabb plébániája szintén Gyergyószentmiklóson létesült 2017-ben, Felszegen, Szent József tiszteletére.

A gyergyói főesperesi kerületet jelenleg 22 plébánia alkotja. A főesperesség központja, rövidebb megszakításokkal, Gyergyószentmiklóson működött.

Gyergyószentmiklósra 2006 decembere és 2007 januárja között kerültek be Borszék, Ditró, Gödemesterháza, Gyergyóalfalu, Gyergyóbékás, Gyergyóhodos, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyótölgyes, Háromkút, Kilyénfalva, Marosfő, Maroshévíz, Palotailva, Ratosnya, Tekerőpatak és Vasláb plébániai levéltárai. Ezek az irategyüttesek 2007 tavasza és ősze között kerültek hozzáférhető állapotba. Szárhegy levéltára 2009 szeptember elején került Gyergyószentmiklósra. A begyűjtött iratanyagok közül külön említést érdemel: a Szárhegyről előkerült – nemrégiben restaurált – fejedelmi oklevél (1637), Gyergyóalfalu 17. századi iratgyűjteménye és az Egerből 2009-ben hazakerült anyakönyvei, továbbá Gyergyótölgyes eredeti anyakönyve (1811–1848), a gyergyócsomafalvi plébánia historia domusa (1697– 1830) és a többi plébánia újkori, 1715 előtti iratai.

A Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár 2009. december 3. – 2010. január 10. között időszakos kiállításban mutatta be értékesebb okmányait a nagyközönségnek, ezáltal tisztelegvén a főegyházmegye ezer éves fennállása előtt is. Erre az alkalomra nyolc értékesebb iratot is sikerült restauráltatni. A kiállított 48 levéltári tételről (okiratok, kötetek és tervrajzok) katalógus is készült.

A gyergyói levéltár 2012-ben új kutatóteremmel, 2015-ben pedig értékes, mintegy 2200 régi könyvpéldányból álló gyűjtőkönyvtárral egészült ki. Itt őrzik az egyházmegye tulajdonában alig néhány példányban fennmaradt kódexek egyikét, az 1428-ban másolt Gyergyói Missalet, valamint sok más ritka nyomtatvány mellett egy 15. század elején készült antifonále-töredéket.

A Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárban a kutatást a 2009-ben megjelent repertórium segíti.