A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár (2010)
(/1349/ 1693–2004, 50 ifm)
Az erdélyi örmények és egyházi szerveik
Az Erdély területére a 17. században történt tömeges betelepülésükkel az örmények magukkal hozták saját egyházszervezetüket is, majd a katolikus egyházzal megkötött unió következtében egyházuk örmény rítusú római katolikus lett. Az uniált vallású örményeknek Oxendio Virziresco aladiai címzetes püspök személyében önálló apostoli vikáriusuk volt. Ez a vikáriátus Oxendio Virziresco 1715. március 10-én bekövetkezett halálával megszűnt. 1741–1930 között a négy erdélyi örmény katolikus plébánia az erdélyi római katolikus egyházmegyéhez tartozott, akárcsak ma is. 1930. június 5-én a román konkordátummal létrehozták a Szamosújvári Örmény Katolikus Kormányzóságot. Ez az apostoli kormányzóság 1948-ban megszűnt, 1990-től egyházjogilag is újjáéledt, államilag viszont a négy örmény szertartású plébánia továbbra is a Gyulafehérvári Főegyházmegye keretében működik.
Az örmény katolikus plébániák a következő években jöttek létre: Szamosújvár 1700-ban, Erzsébetváros 1708-ban, Gyergyószentmiklós 1730-ban és Szépvíz 1785-ben.
Az egységes örmény főesperesség 1740-től két részre oszlott, az erzsébetvárosi plébánosok, mint a Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Kantában, Szépvízen és Görgényszentimrén lakó székelyföldi örmény hívek „örmény főesperesei” külön felhatalmazást nyertek. Az erdélyi egyházmegye 1762-ben készült népesség-összeírásában két örmény rítusú főesperesi kerület szerepel: a szamosújvári egy plébániával (Szamosújvár) és az erzsébetvárosi két egyházközséggel (Erzsébetváros és Gyergyószentmiklós).
Az erdélyi örmény plébániák a nyomtatott egyházmegyei sematizmusok közül csak az 1782-es kiadásúban szerepelnek két önálló főesperesi kerülettel: a szamosújvárival, amely egyetlenegy plébániából áll és az erzsébetvárosival, amely ekkor három plébániából tevődött össze (Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Szépvíz).
Batthyány Ignác püspök 1786-ban megszüntette a két örmény főesperességet, és a latin főesperesi kerületekbe tagolta be őket.
Az 1788. évi és a későbbi, 19. századi sematizmusokban már mind a négy örmény katolikus egyházközség a korabeli főesperesi kerületi beosztások latin rítusú plébániáinak sorában található.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség érseke, dr. Jakubinyi György, egyben örmény apostoli kormányzó is. Munkáját az örmény vikárius, a főegyházmegyében birituális engedéllyel rendelkező szamosújvári plébános, Msgr. Ft. Szakács Endre segíti.
Az örmények a 19. század közepén végbement nyelvcsere következtében hivatali levelezéseikben is áttértek a magyar nyelv használatára, az örmény csupán a liturgia nyelveként élt tovább.
A levéltár kialakulása
A négy erdélyi örmény katolikus plébániának az apostoli kormányzóság alá való tartozása külön gyűjtőlevéltár létrehozását tette indokolttá. Erre a célra Szamosújvár, az apostoli kormányzóság székhelye bizonyult a legmegfelelőbbnek.
A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár kialakításának konkrét lépéseire 2010 augusztusában került sor. A gyűjtőlevéltár jelenleg az Örmény Apostoli Kormányzóság székhelyén, a szamosújvári örmény katolikus plébániával egybeépített ingatlanban található. A levéltár felújításához a szamosújvári örmény katolikus plébánia a Szülőföld Alaptól nyert 2010 decemberében támogatást, amellyel utólagosan finanszírozni lehetett a munkálatok megelőlegezett költségeit. Az iratok korszerű tárolásához elengedhetetlenül fontos levéltári dobozok magyarországi levéltárak egyesületileg szervezett gyűjtéséből származnak, a stabil fémállványzatot pedig az Esztergomi Prímási Levéltártól kapta adományba az Érsekség.
Ez a gyűjtőközpont fogja egybe a Gyulafehérvári Főegyházmegye négy örmény rítusú katolikus plébániája – Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Szépvíz – levéltári anyagát. Ugyanitt található a Romániai Örmény Apostoli Kormányzóság történeti iratanyaga is, amelynek nagy részét korábban is Szamosújváron, kisebb részét Gyergyószentmiklóson tartották – az éppen aktuális kormányzó működési helyének függvényében. A plébános és a kerületi főesperes személyének azonossága miatt két főesperesi kerület fondja is itt nyert elhelyezést: a belső-szolnokié, amely a szamosújvári örmény katolikus plébánia irataiban lett elkülönítve, és az erzsébetvárosié, amely a helyi örmény rítusú plébánia fondjából lett leválasztva. Így tehát a Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár összesen hét fondképző szerv anyagát őrzi és kezeli: az Örmény Apostoli Kormányzóságét, két főesperesi kerületét, valamint négy örmény katolikus plébániáét. Ezek a fondok, amint azt fondszámaik is mutatják, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főesperesi kerületek szerint alfabetikusan rendezett levéltárainak a részét képezik.
A gyűjtőlevéltár irategyütteseinek rendezése 2011 szeptemberében fejeződött be. A levéltári rendezési munkálatokban erdélyi és magyarországi szakemberek, valamint helyi önkéntesek egyaránt részt vettek. Az örmény szakmai kérdéseket armenológus szakember segítségével tisztáztuk. A levéltárat 2022-ben átköltöztették az egykori ferences kolostor emeletére, a Szamosújvári Gyűjtőlevéltár mellé.
Az örmény gyűjtőlevéltárról 2011-ben háromnyelvű ismertető jelent meg.
Elérhetőség
Cím: 405300 Szamosújvár (Gherla), Mihai Viteazu u. 9.
E-mail: leveltar@romkat.ro
Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel, 8.30–16.00
