Egy közösség életfokát sokszor jelzi a szeretetszolgálat (diakónia), ami az élet rengeteg területén megmutatkozhat. Ide tartozik a kórházi hívogatás, beteglátogatás, elesettekről való gondoskodás, velük való beszélgetés. Mindez befogadást jelent a plébánia szeretetközösségébe.
Mint általában a diakóniai jellegű szolgálatokban, itt is elsősorban a megfelelő lelkület, a másik emberhez való türelem, szeretetteljes hozzáállás a legfontosabb. Nem mindenki alkalmas diakónia végzésére, noha nem véletlenül szerepel ez a keresztény közösség, az egyház négy legfontosabb ismertetőjegye között. Talán egyházunkban is ez a legelhanyagoltabb terület, mivel diakóniánk főleg intézményekben mutatkozik, s csak keveset tudunk a közösségek szeretetszolgálatáról.
Túl azon, hogy az élet természetes része az idősekről, elesettekről való gondoskodás, három érvet is találunk rá, miért jó, ha a fiatalok beállnak az efféle munkába. Egyrészt a plébános szívesen veszi a segítséget. Neki sok más dologra is figyelnie kell, ezért jólesik, ha elfoglaltságai mellett nem marad egyedül a szolgálatban. Ugyanakkor a fiatalokra is hat ez a munka. Egy-egy találkozás, beszélgetés meghatározó lehet hitbeli fejlődésükben, az élethez való hozzáállásukban.
Másrészt az időseknek mindig jólesik a fiatalok jelenléte. Emlékezteti őket saját fiatalságukra, gyakran mesélnek róla, milyenek voltak ők annyi éves korukban. Könnyen gondoljuk, hogy egy beteg embernek rossz érzés egy fiatal, egészséges szervezetet látni, pedig nem így van. A fiatal jelenléte színt visz a viszonylag monoton életrendbe is. Az idősek nagyon hálásak minden szóért, tettért, apró ajándékért, szeretet-megnyilvánulásért.
Harmadszor: A fiataloknak jó, ha megismerkednek ezzel a világgal is. A betegséggel, beteg emberekkel való találkozás mindig emlékeztet bennünket arra, hogy mi magunk is milyen törékenyek vagyunk, s milyen múlékony mindaz, ami bennünket a földi világhoz köt. Egy olyan világról lesz tapasztalatuk, amelyet majd egyszer ők is átélnek, vagy saját nagyszüleik, szüleik gondozásakor, vagy saját idős korukban.
Kórházi hívogatás
A kórházi szentmise előtt hívogatni kell a betegeket az alkalomra, lekísérni őket az szentmise helyére, vagy fölírni a szobaszámukat, ha igénylik a pappal való találkozást. Sokan vannak, akik lemennének istentiszteletre, de még az ágyból sem tudnak felkelni.
Beteglátogatás, beszélgetés
A beteg gyülekezeti tagok elsősorban a plébánosuk látogatását várják, de jó hatású lehet egy-egy fiatal, vagy kisebb csoport látogatása is. A beszélgetések során sok minden előjöhet az élet dolgairól, idős és fiatal kölcsönös épülésére. A fiatalnak életre szóló élmény lehet, a beteg pedig vállalhatja, hogy rendszeresen imádkozik érte .
Ajándék készítése és átadása
Itt elsősorban igekártya írására, készítésére gondolhatunk. Ilyenben szívesen vesznek részt a fiatalok, különösen azok, akik szépen tudnak írni, vagy ügyesek a rajzolásban. Jó hatású, ha egy meghatározott külön alkalmon teszik ezt, amelynek így közösségépítő jellege is van. Látogatáskor aztán magukkal vihetik az ajándékokat, és átadhatják a rászorulóknak.
Jelenlét, segítés otthon
Nemcsak kórházban, idősek otthonában tud egy fiatal segíteni, hanem ott is, ahol idős vagy beteg közösségi tagok élnek. A segítés sok mindenre kiterjedhet: takarítás, főzés, kerti munka, nehezebb tárgyak szállítása, mozgatása, meszelés stb. Maga a jelenlét legalább ennyire fontos, a munka pedig nemcsak az idősebb gyülekezeti tagok háláját váltja ki, hanem a fiatalokban is a közös segítés élményét ülteti el.
Ünnepek
Sok közösség életében legmozgalmasabb idő az ünnepek előtti időszak. Ilyenkor nagyobb a vendégjárás egy-egy időseket gondozó intézményben is. Jó ha fiataljaink is megmozdulnak erre a bevett munkára. Ilyenkor műsorral, kis szeretetvendégséggel, ajándékkal lehet készülni. Ma már sok jó kiadvány segít ebben. A verses-énekes összeállításoknál nehezebb felkészülést igényel egy-egy színdarab megtanulása, aminek viszont a hatása is nagyobb. Húsvét előtt esetleg passiójátékot vagy diasorozatos előadást is lehet tartani.
Fogyatékkal élők
Különösen fontos, hogy egy ifjúsági közösség hogyan reagál a környezetében élő sérültekre vagy fogyatékosokra. Hiszen minden közösségben élnek ilyen idősebbek és fiatalok egyaránt. Gyakran nem is tudunk róluk. Egyházunk fő iránya sem erős ebben. Éppen ezért nagyobb figyelmet kellene tanúsítanunk irántuk. Beszélni kell a problémáról ifjúsági órákon is. Jó hatású, ha a fiatalokkal teszünk egy kirándulást egy szeretet-intézményünkbe! Az ott tapasztaltak hatására biztosan feltámad bennük a szándék, felkeresni, segíteni a gyülekezetben, gyakran a periférián élő testvéreket. – Erre jó példa a Hargita megyében már működő Őrangyal program!
Elesettek
Ha nem is tudunk sok esetben még segíteni sem, fontos, hogy érzékenyek legyünk az elesettek, szegények problémájára, s erre neveljük a fiatalságot is. Van ahol pl. Szenteste mindig a fiatalok vitték el a hajléktalanszállóra a közösség étel-ajándékát és szeretet csomagjait. Megdöbbentő volt mindenki számára a kontraszt, amit a hajléktalan otthonban és a családi otthonban közvetlenül egymás után átéltek.
Külön lehetne írni még aszenvedélybetegségből gyógyuló és a börtönviselt fiatalok közösségi integrációjáról... Ráadásul itt a jóindulat kevés, komoly szakmai tudás és háttér-információ szükséges a segítségnyújtáshoz. Első lépésben érdemes meghívni olyanokat, akik ilyen missziókban tevékenykednek.
FORRÁS: http://ekip.hhrf.org/tartalom/szeretetszolgalat.htm