A katolikus egyház statutumáról való tárgyalás végett a kultuszminiszter Márton Áront Bukarestbe rendelte, s a tövisi úton 1949. június 21-én csellel letartóztatták.
A kommunista kormány előző években végbevitt atrocitásai, az egyházat súlyosan érintő törvényei és rendelkezései alapján várható volt, hogy a bátor hangú püspököt félre fogják állítani. Márton Áron számolt is ezzel a bekövetkezendő helyzettel.
Fizikai akadályoztatása esetére gondoskodott az egyházmegye kormányzásáról. A Szentszék (De nominatio substitutorum) rendelkezése alapján megjelölte az egyházi joghatósággal rendelkező helyettes ordináriusok sorozatát.
Márton Áron elfogatásának híre eljutott Rómáig. XII. Pius pápa Áron püspököt 25 éves papi jubileuma alkalmával címzetes érsekké nevezte ki. Így méltányolta a Szentatya hűséges főpapját, aki ezüstmiséjét sem tudta elmondani, mivel tíz nappal azelőtt letartóztatták.
A fogoly püspököt először Nagyszebenbe szállították. Két évig tartó vizsgálati fogságban idegileg is próbálták kikészíteni. Ez alatt az idő alatt egyik börtönből a másikba hurcolták.
A bukaresti katonai hadbíróság hazaárulás címen 1951-ben életfogytiglani börtönre ítélte.
A Piteşti-i, a nagyenyedi, a máramarosszigeti, a bukaresti börtönökben sínylődött.
Románia híresebb börtöneinek föld alatti cellái Márton Áron személyi és lelki fejlődésben a beteljesedést jelentő szakaszát hozták. Börtönéveiről nem igen beszélt, de egyszer Lucian Mureşan papnövendékének (balázsfalvi görög katolikus érsek) magánbeszélgetés során mégis a következőket nyilatkozta: Jóságában az Isten elvitt szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy ott megtanítson igazán szeretni minden embert, egyik vagy a másik nemzethez való tartozásától, vallási hovatartozásától függetlenül.
Az a hat év, amikor a világtól elzártan, sötét erők karmai között mindenétől és mindenkitől távol tartva élt, jelentette a határvonalat Márton Áron pusztán emberi és szent mivolta között. Egyesek már a haláláról beszéltek.
A romániai katolikus püspöki kar. 1948.
A börtönben készült személyi lapja és ujjlenyomata. 1949. június 22.
Szabaduló-levele a börtönből. 1955. január 6.
Szobafogság idején
A szöveget szerkesztette és a képeket válogatta
ft. msgr. prof. dr. Marton József pápai prelátus, nagyprépost, egyetemi tanár
7. Kérészéletű szabadságban és házi őrizetben >>
