A Keresztény Értelmiségi Kör Kolozsvár (KÉKK) június 23-án  beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót szervezett a Szent Mihály-plébánia hittantermében. A kerekasztal-beszélgetés a következő cím alatt zajlott: Keresztény értelmiségiek egykor és ma Kolozsváron (és Erdélyben) 16–18. századi „keresztény értelmiségiekkel” foglalkozó keresztény kutatók és könyveik. A beszélgetésen jelen volt dr. Gábor Csilla – egyetemi tanár,  aki a BBTE Bölcsészettudomány Karának előadója –, akit a nemrég megjelent  Laus et polemia: Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban, (Debreceni Egyetemi Kiadó – Egyetemi Műhely Kiadó, Debrecen–Kolozsvár, 2015.) című könyvéről kérdezett Balla Lóránt a KÉKK titkára, illetve beszélt  dr. Papp Kinga – az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkatársa, aki a Tollforgató Kálnokiak: Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015.) című kötet szerzője – is kutatásáról s annak eredményeiről. Az eseményen szó esett még dr. Farmati Anna – egyetemi adjunktus, BBTE Bölcsészettudomány Kar, Szeráfi kalandok: Értelem és értelmezés: régi szövegek új kontextusban, (Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2015.) –  és dr. Kónya Franciska – posztdoktor kutató, PPKE BTK – Tarnóczy István és a kora újkori meditációs irodalom, (Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2015) című kötetéről.

A beszélgetés s a kötetek közös vonása, hogy különböző korok értelmiségieit és a hozzájuk köthető szövegeket vizsgálják. A beszélgetésben arra keresték a választ, hogy ma hogyan definiálhatjuk, miként látjuk, láttatjuk a középkor és a kora újkor értelmiségeit.  Gábor Csilla és Farmati Anna kötetében számos tanulmányában középkori szövegekkel foglalkozik. Mindkét kötet olyan szövegeket értelmez s gondol tovább, melyek mára az irdalom számos esetben elfeledett, régiesnek tartott, s így mellőzött darabjai. Ezek legjava a középkori és a kora újkori, úgynevezett devóciós irodalom részei. 

Papp Kinga kötetében a Kálnoki család négy férfitagjának íráshasználatát követi nyomon a 17–18. században.  A szerző arra világított rá, hogy ebben a korban miben látta a vizsgált személyeket értelmiségieknek, illetve milyen volt a viszonyuk a egyházzal, az egyháziakkal.

Kónya Franciska monográfiájában Tarnóczy István, a 17. század második felében író jezsuita szerzetes, tanár munkásságát mutatja be, főleg az elmélkedésgyűjteményét, a jezsuita a korabeli irodalomban „mestere” volt a meditációnak.  

A jelenlevő szerzők végezetül kötetükből egy-egy érdekesebb részt mutattak be, ezzel is közelebb hozva a sokszor megfoghatatlannak ítélt középkort  és koraújkort.   

Fábián Róbert (Vasárnap)