Akárcsak a legelsőt 1931-ben, az idei Ezer Székely Leány Napját is ezzel a mottóval tartották július első szombatján Csíkszeredában. A székely népviselet, népdal és néptánc megbecsülésére biztató ünnepet 85 évvel ezelőtt a Szociális Testvérek Társaságának tagjai, a csíksomlyói ferencesek és Domokos Pál Péter kezdeményezte.

A világháború után tiltották ezt az ünnepet, 1990-ben volt néhány lelkes önkéntes, akik nagy szeretettel álltak az eszme mellé, hogy újra indulhasson ismét az Ezer Székely Leány Napja ünneplése, mondta Lőrincz Mária, a rendezvény nevét viselő alapítvány elnöke. Mária édesapjára, nagybátyjára és unokatestvéreire emlékezve, irántuk való tiszteletként is vállalja a szervezést, mert ők 1942-ben a találkozó előadásaként bemutatott Aranyszőrű bárány című színdarabban is szerepeltek. A rendezvényt újraindítása óta az alapítvány mellett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala szervezi, támogatók – közöttük Hargita megye önkormányzata – segítségével.

A találkozóra székelyföldi településekről és Erdély más megyéiből is érkeztek népviseletbe öltözött csoportok, és számos küldi turista is kíváncsi volt az egyedinek számító látványosságra. A város főterén a székelyföldi megyék önkormányzatainak elöljárói és magyarországi küldöttségek képviselői köszöntötték a résztvevőket, akik fergeteges tánc után a csíksomlyói kegytemplomhoz vonultak szentmisére.

Az idei rendezvény éppen Sarlós Boldogasszony ünnepén, a kegytemplom eredeti búcsúnapján volt. A Szűzanya és Szent Erzsébet találkozása figyelmeztet arra, hogy mindenki sajátos élethelyzetének megfelelően, hitvallásaként kell hogy felszínre hozza a lelke mélyén kincsként őrzött titkot, és azt közössége érdekében is hasznosítsa – mondta Veress Sándor kászonújfalvi plébános arra is figyelmeztetve a résztvevőket, hogy a hagyományt nemcsak tisztelni, hanem élni is kell. „Nem véletlenül vagyunk a Kárpát-medencében. Istennek terve van itt velünk, nehézségek közepette alkotni, teremteni kell nekünk itt. Feladatunk az Isten által bennünk megrajzolt titkot világra hozni, ezért nem ragaszkodhatunk mereven az életről kialakított elképzeléseinkhez, nem válhatunk szenvedélyek bábjaivá, a lélek csendjében kell figyelni és felfedezni a bennünk lévő kincset, csodát.”

Lőrincz Mária, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke a szentmise végén megköszönte a támogatók segítségét, akik jóvoltából az ünnep alkalmából székelyruhával ajándékozták meg a csíkszeredai kórházban e nap első szülöttjeit: a gyergyóditrói Balázs Angyalkát és a csíkjenőfalvi Biró Barnát. Az irgalmasság éve keretében egy-egy elsőáldozónak illetve bérmálkozónak szánt székelyruhát adtak ajándékban a két csíkszeredai plébániának is.

Az ünnepség délután a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárszínpadnál folyatódott. A találkozón 27 hagyományőrző néptánccsoport, közöttük a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tartott előadást. Díszmeghívottként Fábián Éva bukovinai székely származású, Budapesten élő népdalénekes lépett színpadra. Székelyruha kiállítás és mustra, illetve kézművesek vására is színesítette a rendezvényt. Volt közös tánc, és a több mint két és félezer népviseletbe öltözött résztvevőről közös fotó is készült. A szervezők különben emlékkártyával ajándékozták meg a népviseletbe öltözötteket, és ezzel nyilvántartásba is vették őket: 1775 székelyruhába öltözött lány, illetve asszony, és 800 fiú jelentkezett be. A rendezvény tiszteletbeli házigazda-tisztségét különben mindig az a település töltheti be, amelyet a korábbi évben a lakosság számarányához képest a legtöbb népviseletbe öltözött képviselt. Idén a csíkszentimreiek voltak, jövőben a tusnádfürdőiek lesznek a tiszteletbeli házigazdák.

Csúcs Mária, Vasárnap, 28. szám
Fotók: Csúcs Mária és Csúcs Endre