Püspöki szentmisével, a helyi diákok előadásával és a kegyelet virágaival is emlékeztek Madéfalván, január 7-én, a 252 évvel ezelőtt székelyek ellen elkövetett vérengzés áldozatai előtt tisztelgők.

Mária Terézia határőrséget átszervező rendelete a határvédelemmel megbízott székelyek szabadságjogait nyirbálta. Ez ellen akartak tiltakozni a csíki és háromszéki székelyek, akiket 1764. vízkeresztjén Madéfalván szállásoltak el. Január 7-én hajnalban a császári csapat körbezárta, felgyújtotta, ágyútűz alá vette az alvó falut. A menekülőket kivégezték, a vérengzésnek több száz áldozata volt. A veszedelmet követő megtorlások elől ezrek menekültek Moldvába.

 

 

A tisztelet, megbecsülés és hála kifejezése ez a rendezvény mindazok iránt, akik a szabadságért életüket áldozták – mondta Tamás József püspök a madéfalvi templomban, a Siculicidium áldozataiért bemutatott szentmisén. 1764 a félelmet, a családtagok elvesztését, a menekülést juttatja eszünkbe, ám az akkor történtek üzenete ma már a helytállásra, a kihívásokkal való szembenézésre kellene figyelmeztessen, mondta prédikációjában Bálint István, a csíkszeredai Szent Ágoston egyházközség segédlelkésze. Szerinte a legnagyobb kihívás Székelyföldön most a fiatalok elvándorlása. Sokan jobb jövő reményében külföldre mennek, rabszolgaként dolgoznak, fiatalságuk leteltével hazatérve sem tudnak örülni a szülőföld ajándékainak. A lakatlan házak látványa elgondolkodtató, nem volt ágyúpusztítás és mégis elnéptelenednek a székely települések. Pedig Istenhez igazított élettel itthon is lehet érvényesülni. Fontos az Istenbe vetett hit, a személyes hit-élmény sokat segít abban, hogy a mindennapok apró dolgaiban is felismerjük Isten ajándékát, mondta a szónok.

A szentmisén a madéfalvi veszedelem után elmenekültek leszármazottjaiként a pusztinai Szent István Egyesület tagjai is részt vettek, énekükkel meghatóbbá téve az emlékezést. A liturgiát követően a madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola diákjai zenés-irodalmi összeállításban idézték fel a veszedelem történetét, majd a jelenlévők a 110 éves, tavaly felújított turulmadaras obeliszkhez vonultak.

 

 

Fontos a hősökre emlékezni, de ha a hősökhöz méltók akarunk lenni, akkor a közösséget kell megőrizni – mondta az összefogás fontosságát kiemelő beszédében Soltész Miklós, az EMMI államtitkára. Hozzátette: az osztrák történetírás sem jegyzi dicső cselekedetként a madéfalvi eseményeket, és azokra sem tekint majd saját népük hősként, akik ma a székelyek jogkövetelései ellen lépnek fel. Azok emléke marad fenn, akik a nehézségek árán is vállalják közösségük segítését. A közösség megmaradásáért összefogásra van szükség, nemcsak a magyar közösségen belül, hanem a román közösséggel is. A kereszténység összefogó érték. „Ha az európai nemzetek, akiknek az alapja a kereszténység, nem értik meg annak az üzenetét, hogy össze kell fognunk, akkor bizony a keresztjeink előbb-utóbb porba hullanak, azok az ünnepeink, amelyeket a kereszténység öleli át, azok megszűnnek, s egy teljesen más, tőlünk idegen és jelenleg számunkra elfogadhatatlan kultúra keríti hatalmába ezt a vidéket”, hangsúlyozta a budapesti államtitkár.

 

 

A székelység kitart szimbólumai, öröksége, kultúrája mellett. Mondta a politikai egység megőrzését is hangsúlyozva Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke. „Minél több hazatérő fiatal kell, aki nemcsak az anyagi gyarapodást, hanem a családot, a barátokat, a helyi közösséget is fontosnak tartja, és ez hazavezérli őket. Kell ehhez egyféle székely konokság is. Mindannyiunknak tenni kell azért, hogy hazatérjenek, hogy el se menjenek. Azért kell dolgoznunk, hogy évszázadok múltával is legyenek szép számmal, akik megemlékezzenek itt, ezen a napon" – emelte ki felszólalásában Borboly Csaba.

A megemlékezésen beszédet mondott Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, részt vettek az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselői, az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttsége, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Sógor Csaba EP-képviselő is. Nyisztor Ilona pusztinai népdalénekes énekével tette fennköltebbé a tisztelgést, Tamás József püspök pedig rövid imával zárta a Siculicidium áldozatai előtti főhajtást. A résztvevők a kegyelet virágait helyezték el az emlékmű talapzatánál.

Csúcs Mária

Fotók: Csúcs Péter

Vasárnap 2016/3.

Cikk
For World Mission Day 2026, which marks the centenary of a celebration established by Pius XI that is very dear to the Church, I have chosen the theme “One in Christ, united in mission.” Following the Jubilee Year, I wish to encourage the whole Church to continue its missionary journey with joy and zeal in the Holy Spirit.
Cikk
Each year the World Day of Migrants and Refugees invites us to turn our attention to different aspects of the complex phenomenon of migration. For this 112th World Day, the theme, “Even just one of these children,” draws our attention to the minors directly involved in the experience of migration and flight, to the care owed to them, and to the Lord’s promise that “whoever receives one such child in my name receives me” (Mk 9:37).
Cikk
Dear brothers and sisters, the path before us is clear, though it is not easy. We are called to allow our hearts to be renewed, so that we might seek peace and care for creation. Scripture tells us to guard our hearts, for everything we do flows from them (cf. Prov 4:23).