Kolozsvári előadás az irgalmasságról

A Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesség az irgalmasság éve alkalmából rendezvényt szervezett, amelyen Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános tartott előadást A XXI. századi keresztények kihívásai az irgalmasság évében címmel.

Az irgalmasság tematikájában verseket olvasott fel Csutak Réka színművész: elhangzott József Attila Tanítások, Dsida Jenő Alázatos, könyörgő zsoltár, Egyszerű vers a kegyelemről és Reményik Sándor Gyógyíts meg, Ne ítélj, Béke című versei. Mindezt keretbe foglalta a Potyó István karnagy által összeállított zenei műsor, amelybe a közönséget is bevonta: az irgalmasság évének himnuszát – Misericordes sicut Pater – kórus és közönség közösen énekelte.

Kovács Sándor főesperes-plébános előadása bevezetéseként elmondta: az utolsó fél évszázad pápáinál nagyon fontos téma az irgalmasság. Az egyház küldetése, hogy tanúságot tegyen Isten irgalmasságáról (Ferenc pápa). Az egyház meg akarja mutatni, hogy mindenkinek jóindulatú édesanyja, akit a tőle elszakított gyerekei iránti irgalmasság és jóság ösztönöz (Szent XXIII. János). Az irgalmasság témájában jelent meg Szent II. János Pál pápa Irgalomban gazdag Isten és XVI. Benedek pápa Isten a szeretet című enciklikája. A 21. században az irgalmasság és az isteni megbocsátás semmibe vétele, megvetése vezetett a társadalmak elbarbárosodásához. Ferenc pápa arra buzdítja Európát, hogy lépjen tovább, mert sok forrással rendelkezik: A legnagyobb forrás Jézus személye. Európa, térj vissza Jézushoz!... Napjaink megsebzett Európájának csak Krisztus tudja hirdetni az üdvösség igéjét. Az irgalmasság évének elsődleges célja a keresztény nemzetek visszatérése Krisztushoz, mindannyiunk személyes visszatérése Krisztus szeretetéhez és követéséhez. Küldetésünk az, hogy előmozdítsuk a közösségi gondolat fejlődését. Fontos, hogy akik életükben megtapasztalták Isten jóságát, gyöngédségét és határtalan irgalmát, azok ne rejtsék el ezt a lelki élményt, hanem hozzák nyilvánosságra. Ezáltal valósulhat meg a szentatya kérése: Ahol az egyház jelen van, ott nyilvánvalóvá kell válnia az Atya irgalmasságának… Bárhol, ahol keresztények élnek, mindenkinek az irgalmasság oázisára kell találnia. A kihívásokat akkor küzdhetjük le a 21. században, ha nem bíráskodunk, nem ítélkezünk, hanem megbocsátunk, ha távol maradunk a pletykáktól, az irigységből és a féltékenységből fakadó szavaktól, tettektől. A megbocsátás eszközeivé úgy válhatunk, ha a „szeretet tetteit”, az irgalmasság tetteit cselekedjük. Fontos küldetésünk, hogy vigaszt, irgalmasságot, szolidaritást és figyelmet vigyünk mindazoknak, akik a világban nélkülöznek, szenvednek. Ha ezt megtesszük, nekünk fog szólni az utolsó ítélet napján Jézus kijelentése: Nekem tettétek. Az irgalmasság évében arra kell törekedni, hogy hitünket és Krisztus jelenlétét mélyebben megtapasztaljuk, és ha lelkünk kiszikkadt, vigyen tovább a hit. Tudatosítani kell, hogy Isten mindig és mindent megbocsát. Istenhez mint védőügyvédhez folyamodhatunk, hiszen Jézus Krisztus személyében olyan védőnk van, aki életét adta a bűneinkért. Ferenc pápa arra hív, hogy szeressünk bele Krisztusba, váljunk hasonlóvá hozzá, változtassuk meg életünket és váljunk hiteles keresztényekké. Mindehhez a szeretet nyújthat kifogyhatatlan energiát. A cselekedeteinkben megnyilvánuló istenszeretet tehet minket példaképpé mások számára. Ezzel valósíthatjuk meg a II. vatikáni zsinat tanítását: Az Atya azt akarja, hogy minden emberben felismerjük és hatékonyan szeressük Krisztust: nemcsak szóval, hanem tettekkel is. Irgalmas szeretetünket mindig azzal lehet lemérni, hogyan viselkedünk a legkisebbekkel, az alárendeltekkel, a szenvedőkkel, a megvetettekkel.

Kép és szöveg: Balla Lóránt/Vasárnap