A családpasztoráció kihívásairól tanácskoztak a délkelet-európai püspöki konferenciák elnökei Bukarestben április 17. és 21. között – tájékoztat a CCEE és a Magyar Kurír.

Újra találkozóra gyűltek össze a délkelet-európai püspöki konferenciák elnökei, felújítva így a korábbi tradíciót, hiszen 2002 és 2012 között, több mint tíz esztendőn keresztül rendszeresen szerveztek találkozókat.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) keretében rendezett találkozónak Ioan Robu bukaresti érsek-metropolita, a romániai püspöki konferencia elnöke meghívására Bukarest adott otthont.

A találkozók hátterében az áll, hogy a katolikus egyház hasonló pasztorális kihívásokkal néz szembe és hasonló helyzetben van ezekben az országokban. A találkozó fő célja az egység erősítése az egyházban a közös pasztorális kihívások megosztása, megbeszélése révén; illetve hogy megvitassanak néhány, a családdal kapcsolatos kérdést a következő rendes szinódus (2015 októbere) előtt, a 2014-es rendkívüli szinódus fényében.

A családdal kapcsolatos párbeszéd során a főpásztorok a következő pasztorális kihívásokat állították megbeszéléseik középpontjába:

1. Katolikus-ortodox vegyes házasságok. A kihívások és problémák részben a házassághoz és annak szentségéhez való eltérő hozzáálláson alapulnak; a házaspárokat el kell kísérni a hit útján, hogy a különbözőségek ne vezessenek relativizmushoz és vallási közönyhöz. A jól megélt vegyes házasságokban a valódi ökumenikus párbeszédet lehet megtapasztalni. Ezt a témakört már a 2008-as szófiai találkozón is megvitatták a résztvevők.

2. A bukaresti találkozón továbbá beszéltek a globalizált gazdaságról, mely nem törődik sem a szegényekkel, sem a fiatalokkal, és gyakran kényszeríti arra ezeknek az országoknak a lakosait, hogy a világ más tájain keressenek munkát. A migráció súlyos kihívás a családok számára, akik az egyház különleges figyelmére szorulnak. Számtalan családot szakított szét a migráció. Segíthetne a helyzeten a szorosabb pasztorális együttműködés a származási ország és aközött, ahova elvándorolnak, például a házasságra való felkészítés terén; az emigránsokat befogadó országok katolikus közösségeinek biztosítaniuk kellene a felkészítést, és kísérni a fiatal házaspárokat, akik csupán a házassági szertartásra térnek vissza szülőhazájukba.

3. A házasságra való felkészítésnek mindenképpen alaposnak kell lennie, és szeretetteljes pasztorális légkörben kell lefolynia, hogy mindkét fél érezze, szívesen látják, és így induljon neki a felkészülés útjának, amely út talán Jézushoz és a hithez is elvezeti őt. Nem szabad megfeledkezni a digitális kultúra által támasztott kihívásokról sem, mely óriási mennyiségű információhoz enged hozzáférést, amelyet azonban nem tud integrálni a még éretlen személyiségű felhasználó, aki nem képes határozott döntésekre és egy családról való felelős gondoskodásra.

4. A családpasztorációnak közelinek, személyesnek kell lennie. Délkelet-Európa országaiban a család napjainkban is nagy jelentőségű. A fiatalok is fontosnak tartják a családot, és vágynak rá. Ehhez a pasztorációs munkához nagy szükség van papokra, de házaspárokra is, akik támogatni tudják a többi párt a boldog és a nehéz időkben is.

5. Családcsoportok. A résztvevők örömmel jegyezték meg és reménytelinek találták a családcsoportok számának gyarapodását és azoknak a lelkiségi mozgalmaknak a növekedését, melyeknek sajátos karizmája a családokkal való foglalkozás, és amelyeknek rendkívül fontos szerep jut a családpasztorációban.

6. Végül pedig a résztvevők felidézték: a keresztény család alapja, melyből növekszik és fejlődik, a „vasárnapi Eucharisztia”, amikor a család az egész egyházzal együtt az Úr asztalánál ül. Ő odaadja magát mindannyiunknak, akik zarándokok vagyunk a történelemben a végső találkozás felé vezető úton, amikor Krisztus lesz mindenben minden (Kol 3,11). (Ferenc pápa: A III. rendkívüli szinódus üzenete)

A találkozó végén a résztvevők, akik megdöbbenéssel értesültek a veszélyes és illegális építkezésről a Szent József-székesegyház szomszédságában – a székesegyházat 1955-ben a nemzeti és nemzetközi történelem szempontjából jelentős épületnek nyilvánították –, nyilatkozatot írtak alá, melyben kifejezik: támogatják a bukaresti katolikus egyházat a kérdés megoldására irányuló erőfeszítéseiben. Reményüket fejezték ki, hogy a hatóságok tiszteletben tartják a ploiesti fellebbviteli bíróság és a legfelsőbb bíróság ítéletét, mely szerint vissza kell állítani a területen korábban elhelyezkedő parkot.

A bukaresti találkozó alatt újabb tragédia történt a Földközi-tengeren, mely hétszáz ember életét követelte, akik mindössze emberibb életre vágytak. A résztvevők imádkoztak az áldozatokért és családtagjaikért, és újra emlékeztettek rá, hogy minden ember méltóságát tiszteletben kell tartani, hisz minden ember Isten gyermeke.

A találkozón részt vettek: Vinko Puljić bíboros, Szarajevó érseke, a bosznia-hercegovinai püspöki konferencia elnöke; Angelo Massafra OFM, Skodre-Pult érsek-metropolitája, az albán püspöki konferencia elnöke és a CCEE alelnöke; Fragkiskos Papamanólis (OFM Cap.), Szirosz, Kréta és Santorini emeritus püspöke, a görög püspöki konferencia elnöke; Christo Proykov, Szófia apostoli exarchája, a bolgár püspöki konferencia elnöke.

Fotó: CCEE.eu

Magyar Kurír
(vn)

Cikk
For World Mission Day 2026, which marks the centenary of a celebration established by Pius XI that is very dear to the Church, I have chosen the theme “One in Christ, united in mission.” Following the Jubilee Year, I wish to encourage the whole Church to continue its missionary journey with joy and zeal in the Holy Spirit.
Cikk
Each year the World Day of Migrants and Refugees invites us to turn our attention to different aspects of the complex phenomenon of migration. For this 112th World Day, the theme, “Even just one of these children,” draws our attention to the minors directly involved in the experience of migration and flight, to the care owed to them, and to the Lord’s promise that “whoever receives one such child in my name receives me” (Mk 9:37).
Cikk
Dear brothers and sisters, the path before us is clear, though it is not easy. We are called to allow our hearts to be renewed, so that we might seek peace and care for creation. Scripture tells us to guard our hearts, for everything we do flows from them (cf. Prov 4:23).