Hargitafürdő alpesi jellegű, festői szépségű fürdő és üdülőhely, a Csicsói-Hargita hegység dél-keleti oldalán, 1350 m tengerszint feletti magasságban fekszik, Hargita megyében, Csíkszereda megyeszékhelytől 21 km-re nyugatra. Már a régmúltból ismert, hírneve a nagyszámú feltörő borvízforrásoknak, szénsavas fürdőinek és mofettáinak köszönhető. A települést 1898-ban törzskönyvezték és 1914-ig Csíkcsicsó község része volt, azóta Csíkszeredához tartozik. Hargitafürdő fejlődése 1920 után indul, ekkor épül meg a melegfürdő és a sok magán villa. Manapság a téli sportok egyik legkedveltebb központja. A hargitafürdői kápolna 1904-1909 között épült, Angi Mihály gyergyószentmiklósi és Máté György gyergyóalfalvi lakosok és feleségeik fedezték az építés összes költségeit, védőszentje Szent István király. Az egyházközséget 1968-ban Isten szolgája Márton Áron Erdély püspöke nyilvánította leányegyházzá (filia). Az eltelt egy évszázad alatt a csíkcsicsói majd a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia látta el a helybeli katolikus hívek lelki gondozását. A mind több idelátogató számára az 1990-es években épült meg a Szent István Ház , majd a kápolnát 2008-ban alapjaitól kezdve teljesen felújították, az újjáépített szép fatemplomot a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi évében, 2009. szeptember 5-én Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök szentelte fel. Az egyházközség 2010. augusztus 1-jétől vált önálló plébániává, első plébánosa László Rezső volt 2012 augusztusáig, majd ugyanazon év októberéig a plébános Veress Sándor Levente volt. A hargiafürdői plébániát Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános kezdeményezésére ajánlották fel a pálos szerzeteseknek erdélyi újra letelepedésük helyszínéül. A Magyar Pálos Rend, hivatalosan neve: Első Remete Szent Pál Rendje (OSPPE) az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, esztergomi Boldog Özséb kanonok alapította 1250-ben. Erdélyben a pálosok a XIII-XV. században már jelen vannak, Csíksomlyón, a tatárok fölött (1345 és 1352) aratott győzelem emlékére fogadalomból építettek a pálosok monostort. A rendet II.József császár oszlatja fel 1786-ban Magyarországon, így Lengyelországba telepednek át, máig itt van a rend központja, Chestochowában,a Jasna Góra kolostorban. A pálosok csak 148 év után térhettek vissza Magyarországra (1934 május12), majd a kommunista évek alatti betiltást követően, 1989 után indult újra működésük. Hargitafürdőn 2013-ban több hónapot is töltöttek a pálos szerzetesek, Bátor Botond magyarországi tartományfőnök vezetésével, majd itteni letelepedésük engedélyeztetése után, veszik át a plébániát. A hargitafürdői Szent István pálos kolostor hivatalos, ünnepélyes megáldása, szentmise keretében, 2014. január 26-án történt meg. Ez a történelmi esemény nagy jelentőségű az erdélyi római katolikusok és a pálos rend további életében. A székelyföldi új alapítású pálos kolostort P. Balla Barnabás atya vezeti, aki Szűcs Imre testvérrel lett ide helyezve. (A csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia honlapját felhasználva összeállította Szebeni Lajos, fotó: magyarno.hu)

Mária Rádió Erdély