Szokássá vált, hogy ősszel Csomafalván a gyergyói körzet iskolásai számára vetélkedőt szerveznek. Korábban volt itt ki mit tud, ahol a hittan ismereteiket mérhették össze a versenyzők. Az idén kicsit másképp szervezték meg ezt az őszi találkozót: nem a versengésen volt a hangsúly, hanem az együttlét örömén. Ahogyan azt a reggeli szentmisén Czikó László elmondta: világunk annyira tele van a nemtelen és értelmetlen versengéssel minden téren és minden szinten, hogy felüdülés egy olyan rendezvény, ahol a szó szoros értelmében a részvétel a fontos. Ennek megfelelően nem is helyezések, rangsorolás követte a találkozót, hanem a legügyesebbnek kikiáltott csapatok kaptak egy sor tapssal többet társaiknál.

A Ferenczi Júlia csomafalvi hitoktató, valamint a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola és a helyi plébánia által szervezett hittanos találkozó idei témája a vallási és magyarságtörténeti téren megnyilatkozó kreativitás volt. Az október 16-án, szombaton megrendezett körzeti találkozó mottója: Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? (Mt 16,26). Tizennégy csapat nevezett be (Orotva, Ditró, Gyergyószentmiklós, Csomafalva, Remete, Újfalu, Alfalu, Szárhegy, Tekerőpatak), s a megadott téma szerint készült fel. Három számban csodálhatták meg a nézők a résztvevők leleményességét: egy szentet kellett öt percben bemutatniuk, egy előre kijelölt Áprily-verset kellett lemondaniuk, valamint egy „kakukktojás”-feladatot kellett megoldaniuk.

A 14 csapat lenyűgözően alaposan készült (ez egyaránt dicséri saját szorgalmukat és hitoktatóik munkáját!): a számukra kijelölt szent (régiek és korban közelebb állók) életét, a történelmi kort olyan körültekintően mutatták be, hogy abból gyermek–felnőtt egyaránt tanulhatott. Ezen túl néhány csapat kiemelkedően leleményes volt: színdarabot adtak elő, bábjátékban mutatták be a szent életének főbb mozzanatait, szobrot készítettek, vetített bemutatót, rajzolt plakátot, voltak, akik eredeti népi dallamokat felkutatva igyekeztek a zenei szépet is érzékeltetni a hallgatósággal. Hallhattunk gyönyörűen előadott saját fogalmazást, láthattunk kiválóan megválasztott, korhű kosztümöket, és szép volt az is, hogy néhány csapat népviseletben jött el a találkozóra. Egyes csapatok arra is gondoltak, hogy a szent életének mai tanulságait is bemutassák, azt, ahogyan őket ma segíti mindennapi életüket jobbá alakítani.
A versmondás keményebb diónak bizonyult: leginkább a szövegértés nehézségei miatt nem sikerült minden szavalónak kiválóan érzékeltetnie az Áprily-verset, valamint a költő nem harsány hangvételét is keveseknek sikerült hűen tolmácsolniuk: inkább a romantika korának versmondási stílusához alkalmas harsányságot, széles gesztikulálást próbálták többen is alkalmazni, azt, ami e halkszavú erdélyi költő életművétől meglehetősen távol áll. Emellett is néhány egészen kiváló fiatal versmondót hallhattunk a találkozón. A zsűri számára, akinek a versengés kiküszöbölése mellett is meg kellett neveznie a legkreatívabb csapatokat, nehéz dolga volt, s a „kakukktojás”-próba segített végül kiválasztani a kiemelt öt csapatot, akik többnyire Árpád-házi szentek nevét viselték. A támogatóknak: a Communitas Alapítványnak, a gyulafehérvári érsekségnek, a Köllő Miklós Általános Iskolának, a helyi plébániának, a Köllő Miklós Egyesületnek és a gyergyószentmiklósi Szent István plébániának a jóvoltából a résztvevő csapatok (nem csak a legkreatívabbak!) könyvjutalomban, s egy kiválóan elkészített gulyásban részesültek, amit élő zenével kísért tánc követett.

Olyan rendezvényen vehettek részt a hitoktatók jóvoltából a gyergyói körzet V.-VIII.-os hittanos diákjai, ami meghatározó módon formálja hitüket és világhoz való viszonyukat. Hiszen azt láthatták: a kötelező feladatok teljesítésén túl érdemes mást, többet vállalni, s ez nem nehéz, unalmas, megterhelő feladat, hanem lelket melegítő, érdekes, az élet sava-borsát adó tevékenység. Aki így nő fel, valószínűleg vidámabb ember és a társadalomnak is kreatívabb tagja lesz majd.

Bodó Márta, Vasárnap, 2010. október 24.
 

 

a képeket Czikó László készítette

Cikk
For World Mission Day 2026, which marks the centenary of a celebration established by Pius XI that is very dear to the Church, I have chosen the theme “One in Christ, united in mission.” Following the Jubilee Year, I wish to encourage the whole Church to continue its missionary journey with joy and zeal in the Holy Spirit.
Cikk
Each year the World Day of Migrants and Refugees invites us to turn our attention to different aspects of the complex phenomenon of migration. For this 112th World Day, the theme, “Even just one of these children,” draws our attention to the minors directly involved in the experience of migration and flight, to the care owed to them, and to the Lord’s promise that “whoever receives one such child in my name receives me” (Mk 9:37).
Cikk
Dear brothers and sisters, the path before us is clear, though it is not easy. We are called to allow our hearts to be renewed, so that we might seek peace and care for creation. Scripture tells us to guard our hearts, for everything we do flows from them (cf. Prov 4:23).