Márton Áron erdélyi püspökre emlékeztek március 27-én Veszprémben a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban a városban zajló Erdélyi Napok előrendezvényeként. A 75 éve püspökké szentelt főpásztor életéről szóló kiállítás megnyitójára, és boldoggá avatási perét bemutató film levetítésére is sor került, melyet pódiumbeszélgetés követett. A programon Márfi Gyula veszprémi érsek is részt vett.

Az épületbe betérő látogatók időszaki kiállítás keretében, a földszinti kiállító térben elhelyezett tárlaton korabeli dokumentumok, fotók segítségével ismerhetik meg a szent életű főpásztor életét, valamint boldoggá avatási folyamatának eddigi és várható állomásait. A tegnapi eseményre Veszprém városából, sőt távolabbról is számosan eljöttek, Erdélyből pedig Vízi Zakariás, kolozsvári esperes-plébánost hívták meg a szervezők, aki az esti beszélgetés egyik résztvevője is volt.
„Amit itt látunk, abból nyilvánvaló, hogy a szentté válás nem a halál után kezdődik, hanem már életünk során” – mondta a plébános a kiállítás anyagát megtekintve, és egyben utalva arra, hogy azt a boldoggá avatási eljárást, amely most Rómában folyik, a püspök későbbi szentté avatásának reményében indította a Gyulafehérvári Főegyházmegye. Hozzátette: rengeteg dokumentumunk van, melyekből sajnos az is kitűnik, hogy a főpap a kommunista titkosszolgálat legmegfigyeltebb embere, sőt első számú ellensége volt. Erről tanúskodik az a mintegy 77 ezer oldalnyi jelentés, melyet róla írtak. 

Márton Áron karizmatikus főpásztor volt, akit megtörni még a kommunista hatalomnak sem sikerült. Hitvallás értékű volt felszentelésének helyszínválasztása is: Kolozsvárott történt, amely 1939-ben még magyar többségű település volt, Márton Áron gyulafehérvári érsekként is itt érezte magát otthon, és Erdély kettészakításakor papjait szintén a magyar hívek melletti kitartásra kérte. Nagysága abban is megmutatkozott, hogy nemcsak a római katolikusokért harcolt, hanem 1944-ben felszólalt a zsidók deportálása ellen. Amikor Romániában a görögkatolikus egyházat megszüntették, felhívást tett közzé, melyben kérte, hogy a római katolikus templomokban tegyék lehetővé számukra, hogy ott misézhessenek.
„Mai szóval élve Áron püspök békességszerző pásztor volt, akinek ’bárányszaga’ van” – ezt már Csiszár Klára teológus mondta Maksay Ágnes és Kötő Zsolt Márton Áron boldoggá avatása c. dokumentumfilmjének délutáni vetítése után, utalva Ferenc pápa közismert kifejezésére, amellyel a jó pásztort jellemezte. A magyar közönség számára Márton Áron személye ismert, a boldoggá avatási eljárás azonban kevésbé. Ezért a háromrészes film bemutatja ennek folyamatát: a rendező tanúkat keres, az életszentség hírét ismerő kortársakat mutatja meg, majd a püspök életrajzát a korba és a történelembe helyezi el, végül pedig a hívő közösség élő hitét mutatja be, amellyel Márton Áron közbenjárását kérik és a boldoggá avatásért imádkoznak.

A beszélgetésen a teológus mellett Vízi Zakariás atya és Kuzmányi István, a Magyar Kurír főszerkesztője osztotta meg gondolatait a látottak kapcsán. A főszerkesztő utalt rá: a filmből is kitűnik, hogy Áron püspök a békesség szerzője, sebek gyógyítója és a szociálisan érzékeny tudott maradni minden személyes szenvedése ellenére. Nem bosszulta meg a kommunisták által megfélemlített papjainak emberi gyengeségeit sem: a megbocsátás és a szegények melletti kiállás jellemezte. Ez akkoriban egyáltalán nem volt természetes, püspöki cingulusának számtalan öltése is szimbolizálta: származásához hűen népének egyszerű fiaként élt, aki oda tud fordulni a bibliai vámoshoz, bűnöshöz is. A résztvevők hangsúlyozták: Márton Áron a politikai realizmus és a morális következetesség olyan egyensúlyát képviselte egy nyomasztó korban, amely csak egy karizmatikus főpásztor sajátja. Erdély népével együtt tehát az egész magyarság joggal és bizalommal várja boldoggá avatását.

Késmárki Zsolt/Magyar Kurír