A település keletkezésének ideje ismeretlen, de létezése régi időkre nyúlik vissza. A római uralom idején a falu déli oldalán a „só útját” felügyelő castrum állott. Nevét feltehetőleg az első telepestől kapta, aki a Mikó névre hallgathatott. Erre utal a temető alá behúzódó Mikó pataka, illetve az ennek folytatásában lévő Mikó utca. Első említése az 1567-es regestrumban található. A középkorban a hívek Nyárádköszvényesre jártak templomba. Emellett saját fatemplomuk is volt a temetőben, Keresztelő Szent János születésének tiszteletére, melyet az 1731. október–november hónapokban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a fenti titulussal Keresztúri Miklós marosszéki királybíró építtetett 1718 körül a Szent Antal hegyen. 1630-ban Toldalaghy Mihály és felesége telket vásárolt kolostorépítésre. Salinai István négy társával kápolnát és cellákat építtetett. A templomot és kolostort 1666-ban Kájoni János kezdte építeni, és ekkor nyerte el a mai formáját. Az építési munkálatok 1678-ban fejeződtek be. Felszentelését Dluszki Jakab bákói missziós püspök végezte 1692-ben. Ennek bizonysága a Kájoni nyomdában készült ősnyomtatvány, amely öt oltárt és ugyancsak öt harangot említ. A főoltár képét, mely a máriazelli kegykép másolata volt, Bécsből hozatta gr. Kornis Zsigmond. A kép már régen nincs meg. Keresztelőmedencéje régebbi. Feltételezik, hogy az egykori jótevő gróf Mikes várkastélyából került ide. A vallási és kulturális élet a ferencesek munkája nyomán fellendült. Gimnáziummá fejlesztették az iskolát, így ide járt tanulni a vidék ifj úsága. A gimnáziumot II. József császár 1785-ben megszüntette. A ferencesek 1796-tól az úgynevezett norma iskolát állították vissza, amelyet 1888-ig tartottak fenn. Ekkor a hivatalos négyosztályos elemi népiskola lépett a helyébe. A plébánia 1896-ban kezdett önállósulni, mint helyi lelkészség. 1913-tól végleg elvált Nyárádköszvényestől. A ferences szerzeteseket 1951. augusztus 20-ára virradó éjjel deportálták, a zárdát pedig lefoglalták. 1955 óta elmebetegek kórháza lett. A zárdából két cellát és egy előszobát hagytak meg az 1957-től 1990-ig itt lakó ferences atyák számára. 1997 óta a híveket Nyárádköszvényes plébánosa gondozza. Az államosított épületek közül 2007-ben az iskolát és a kántori lakást visszaadták. A zárda és a tanítói lakás a jobb időket várja.