A település első írásos említése egy 1567-es regestrumból való, amelyben 44 kapuval jegyzik. Azonban az 1333-as, illetve 1334-es pápai tizedjegyzék három gyergyói papot sorol fel (István, Tamás, Miklós). Ezek közül az egyik bizonyára Alfalura vonatkozik. Ekkor tehát egyháza és papja van, ezt erősíti meg a templom oldalán lévő felirat: „Aedifi cata MCCXIII in honorem sacro Sanctorum Iudae et Simeoni Apostolorum et Sanctae Margharetae virginia et martiris” (Építtetett 1213-ban, Szent Júdás és Simon apostolok és Szent Margit szűz és vértanú tiszteletére). Ugyancsak ezt látszik megerősíteni a torony aljában lévő félköríves kapubejárat. Az egyházközség első temploma román stílusú. Ezt követte a nagyobb, gótikus stílusban emelt templom, melynek építési idejét a történészek, stílusjegyei alapján, a 15. századra teszik. Számos eleme a jelenlegi templomban is megtalálható. Innen maradt meg a kőalapokon nyugvó andezit-tufából faragott hatszögletű, gótikus kelyhet mintázó keresztelőkút is. 1567-ben István gyergyóalfalvi pap sereget szervezett János Zsigmond térítő seregei ellenében. A székelyek megvédték hitüket. Ennek nyomán indult el a csíksomlyói zarándoklat. P. Damokos Kázmér, püspökké szentelt erdélyi apostoli vikárius, 1675-től innen kormányozta az egyházmegyét. Itt is halt meg 1678-ban pestisben. 1707 decemberében Akton ezredes a császári csapatok élén büntető hadjáratot vezetett a székelység ellen. Ekkor égett le a templom tetőzete több egyházi épülettel, köztük a plébániával egyetemben. A legnagyobb kárt az irattár szenvedte, amely szinte teljes egészében megsemmisült. A javítási munkálatok évekig elhúzódtak, és amint a feljegyzésekből kiderül, ekkor már világossá vált egy nagyobb templom szükségessége az egyházközség számára.
1730-ban az addig Alfaluhoz tartozó Csomafalvát önálló plébániává szervezték át. 1755-ben Bálintffi Gergely plébános hozzálátott az új templom építési előkészítéséhez. Az új templom alapkőletétele 1766. június 27-én történt, ez a templom már barokk stílusban épült. Az építkezést Mária Terézia osztrák császárnő is segítette. A templomot végül 1786 Szentháromság vasárnapján szentelte fel Batthyány Ignác erdélyi püspök. 1806-ban hatalmas tűzvész söpört végig a falun, mely során leégett a templom tetőszerkezete és a plébánia épülete. Ugyanebben az évben építették a mai plébániaépületet, és rendbehozták a sérült templomot is. 1930-ban kibővítették a templomot az északi mellékhajóval.
Borzont filiában 1926-ban iskola-kápolnát építenek Gaál Tamás plébános idején. Tíz év múlva megalakul az első egyháztanács. A templomot 1984–85-ben kibővítik és felújítják.
Gyergyóalfalu tizenhárom kötetnyi anyakönyvét (1714–1931) és historia domusát (1886–1930) a második világháború idején, 1944-ben Füzesabonyba menekítették. Ezek a kötetek 1993-ban bekerültek az Egri Főegyházmegyei Levéltárba biztonsági és megőrzési okokból. Végül 2009 szeptemberében hazakerültek Egerből, és így részben Gyergyószentmiklóson a Gyűjtőlevéltárban, részben Gyergyóalfaluban a plébánián találhatók.
Postal address:
537130 – Joseni, P-ța Mileniului, nr. 1., jud. Harghita
Phone:
0266-354.016
E-mail:
On duty
Cantor: Bakó Botond-EndrePerpetual Eucharistic Adoration Date: október 7.
Holy Masses: vasár- és ünnepnapokon 9; 10,30 és 18 vagy 19 órakor, hétköznap 7; 7,30 és 18 vagy 19 órakor 
Cikk
For World Mission Day 2026, which marks the centenary of a celebration established by Pius XI that is very dear to the Church, I have chosen the theme “One in Christ, united in mission.” Following the Jubilee Year, I wish to encourage the whole Church to continue its missionary journey with joy and zeal in the Holy Spirit.
Cikk
Each year the World Day of Migrants and Refugees invites us to turn our attention to different aspects of the complex phenomenon of migration. For this 112th World Day, the theme, “Even just one of these children,” draws our attention to the minors directly involved in the experience of migration and flight, to the care owed to them, and to the Lord’s promise that “whoever receives one such child in my name receives me” (Mk 9:37).
Cikk
Dear brothers and sisters, the path before us is clear, though it is not easy. We are called to allow our hearts to be renewed, so that we might seek peace and care for creation. Scripture tells us to guard our hearts, for everything we do flows from them (cf. Prov 4:23).