Csíkszentdomokos, Márton Áron szülőfaluja volt a kiindulópontja a püspök szentté avatásáért felajánlott zarándoklatnak. Erdély 22 településéről 51 zarándok indult útnak november 11-én, hogy végigjárják a szent életű püspök életének meghatározó helyszíneit. A Magyar Kurír tudósítása az első napról.
Szent Márton ünnepén kezdődött Csíkszentdomokoson a negyedik Márton Áron-zarándoklat. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által szervezett úton a zarándokok 2014. november 11. és 13. között Kovács Gergely pápai káplán, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora vezetésével követik a püspök életének főbb állomásait.
„Először magunkat kell megismerni az úton, aztán a velünk együtt zarándokló többi embert. Az út végén megtaláljuk Istent” – köszöntötte a zarándokokat Kovács Gergely.
Az első napon a résztvevők megtekintették a korábbi egyházi iskola épületében 2010-ben kialakított Márton Áron Múzeumot. Fényképek, személyes tárgyak, beszédrészletek, filmek segítségével mutatják be itt a püspök életét. A múzeum önkéntese, Sándor Edit adott részletgazdag képet az életútról, előkészítve a püspök emlékét éltető zarándoklatot. „Ízelítőt kaptunk itt, amit a folytatásban mélyítünk el, bontunk ki” – mondta Kovács Gergely.
A szentté avatási ügy posztulátorától megtudtuk, a szülőfalu számára a néphit szerint Márton Áron jelentette a feloldást az alól az átok alól, mellyel Báthory András bíboros, erdélyi fejedelem 1599. október 31-én történt meggyilkolásáért sújtotta a települést VIII. Kelemen pápa.
A zarándokok Csíkszentdomokoson szentmisét ajánlottak fel az egykori erdélyi püspök boldoggá avatásáért abban a templomban, ahol annak idején Márton Áront megkeresztelték. A szentmisét Csíki Dénes nyárádköszvényesi plébános mutatta be, aki 1973 és 1978 között Márton Áron tikára volt; a zarándoklaton részt vevő papok koncelebráltak. „Azt várjuk, hogy Márton Áron életét, tanítását minél többen megismerjék, és az az ősi hit, mely a püspököt éltette, a megerősödés forrása legyen számunkra is” – fogalmazott szentbeszédében Csíki Dénes.
Az ebédet követően a zarándokok útnak indultak Máramarossziget felé, érintve Márton Áron kápláni szolgálata településeit, Gyergyószentmiklóst és Gyergyóditrót is.
Csíkszentdomokos a Felcsíki-medence legnagyobb települése, Csíkszeredától 29 kilométerre az Olt felső völgyében fekszik. A falu lakossága az 1970-es években meghaladta a 6900 főt, mára 5650-re csökkent. Római katolikus temploma 1796 és 1802 között épült a régi román kori templom helyén, melyből számos műkincset őriz. A falu lakossága főként állattenyésztéssel foglalkozik. A településen óvoda és általános iskola működik, 177 óvodás és összesen 560 iskolás gyerek jár a két intézménybe.
A falu határában a Pásztorbükknek nevezett helyen gyilkolták meg a székelyek Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet 1599. október 31-én. A gyilkosságért VIII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet. A gyilkosság helyére 1816-ban keresztet állítottak, amely ma a templom belső falánál áll; a Pásztorbükkön pedig kápolnát építettek.
Fotó: Borsodi Henrietta
Trauttwein Éva/Magyar Kurír, 2014. november 11.
Kapcsolódó:
- Log in to post comments
