Pillanatképek az erdélyi zsidóság életéből. A kolozsvári zsidó gimnázium

Érdekel-e, érdekeljen-e minket ma a zsidóság sorsa? Van-e közünk az egykor köztünk élő népcsoporthoz, történetéhez, van-e ennek bármi relevanciája mai életünkre, jövőnkre? Ehhez hasonló kérdéseket soroltak néhányan a Katolikus Akadémia őszi első előadása előtt. Aztán október 24-én a BBTE RK Teológia Kar dísztermében a hallgatóság nemcsak II. János Pál zsidók felé tett gesztusaival, bocsánatkérő szavaival szembesült, de a még nem egészen két hete Ferenc pápa által mondottakkal is: azt ismételte el és húzta alá a szentatya, hogy a zsidóság a kereszténység eredője, ezért a zsidó a keresztény testvére.

Többen azt nehezményezték: mit keres ez a téma a katolikusnak nevezett fórumon. Ám akik meghallgatták Tibori Szabó Zoltán kolozsvári egyetemi tanár és újságíró előadását, bőséges választ kaptak minden ilyen dilemmájukra. A Pillanatképek az erdélyi zsidóság életéből. A kolozsvári zsidó gimnázium című előadás ugyanis nemcsak helytörténeti adalékul szolgált, hanem árnyalt és adatokra alapozó képet nyújtott egy kisebbség lehetséges sorsáról, a történelem fintorairól és a népek, vallások, felekezetek közti szolidaritásról. Meg értékekről és emberségről, mindenféle hatalom visszaéléseinek tárházáról, nemkülönben egyéni sorsokról, választásokról, felelősségről és kiállásról. Az előadó nem kívánt felelősöket, bűnbakot keresni, ujjal mutogatni, sőt: kiegyensúlyozottan mutatott rá a keresztények mulasztásai és bűnei mellett a zsidó elit téves, bűnös döntéseire és választásaira is.

Egy kelet-közép-európai város egyhuzamban hét évnél hosszabban nem működő zsidó iskolájáról, annak tanulóiról úgy rajzolt képet, hogy azt egyetemes keretbe ágyazta, ezáltal megnyílt a kisvárosi, vidéki perspektíva, s olykor a háborús kémfilmek izgalmát élhette át a hallgatóság, amikor a különböző, Auschwitz borzalmait leíró, az onnan elmenekült kevesek vallomásait tartalmazó dokumentumok sorsát ecsetelte az előadó. De lenyűgöző volt Márton Áron püspök szószékről elhangzott szavait, majd a hatóságoknak címzett levele sorait hallgatni, tudva, hogy ez a levél az akkori magyar hatóságok olyan mértékű felháborodását váltotta ki, hogy a püspököt nem kívánatos személynek minősítve kitiltották az akkori Észak-Erdély területéről s egész Magyarországról, a hívek pedig gyalog kísérték a Feleki tetőn lévő akkori határállomásig, hogy megvédjék minden esetleges zaklatástól. A magyar püspöki kar számunkra kevéssé ismert akkori dilemmáit is felvillantotta az előadó, amelyek a magyar püspökök hallgatását okozták, s e háttér előtt még jobban kirajzolódott, még magasabbra tornyosult kora s kortársai fölé Márton Áron.

A Katolikus Akadémia őszi első, immár a negyedik évadot kezdő előadása jó felütés a 2013/14-es félévre. Az első hároméves szakaszt lezárt és egy újabb hároméves ciklust nyitó előadás bevezetőjéből a szervezők egyikétől, dr. Nóda Mózestől megtudhattuk: más érdekességek, újítások is várhatóak: az előadások mellett, amelyek továbbra is minden érdeklődő előtt nyitottak, a nagyobb elmélyülést kívánók számára a második félévtől lehetséges lesz emellé egy szemináriumi formát is választani, ami az előadások témáit beszélgetések keretében mélyíti, bővíti tovább. Minderről időben tájékoztatnak majd, addig készülődhetünk a következő előadásra, november 21-én, amelyet a budapesti Sapientia biblikus tanára, Xeravits Géza tart majd A jeruzsálemi Templom továbbélése az ókori zsinagógák művészetében címen.