A csíksomlyói Jakab Antal Konferenciaközpont és Salvator Hotel adott otthon a Mária-út erdélyi kiépítését és népszerűsítését szolgáló háromnapos találkozónak október 1-3. között. A Közép-Európán átívelő, Máriazelltől Csíksomlyóig tartó magyar zarándokút kiépítését Erdélyben az ötletadó anyaországi Mária Út Közhasznú Egyesületen kívül az Erdélyi Kárpát Egyesület és a Gyulafehérvári Caritas vállalta fel. E három szervezet hívta össze az érdeklődőket az alaposan előkészített szakmai találkozóra.

A konferencia hivatalos megnyitása előtt szűk körben munkamegbeszélését tartottak a szervezetek képviselői és mindazok, akik előzetesen már bejárták, illetve végigkísérték a pünkösdi búcsúra három éve már az épülő nyomvonalon érkező gyalogos zarándokokat.

A vendégeket a konferencia házigazdájának szerepében, valamint a szervezésben is oroszlánrészt vállaló Péterfi Attila-Csongor, a Gyulafehérvári Caritas gazdasági ágazatának igazgatója fogadta és köszöntötte moderátortársával, Hegedűs Enikővel együtt. Kerekasztal-beszélgetés formájában ismertették a zarándokút jelenlegi állapotát, majd dr. Szabó Tamás, az egyesület elnöke elmondta, miként jött létre és milyen célokat tűzött ki maga elé a Mária-út. Szabó Álmos lovag, a Szent Korona Lovagrend tagja a korona hű másának társaságában tartotta meg történelmi tényekkel alátámasztott előadását, amelyben párhuzamot vont a korona és Mária mint a magyarok megkoronázott királynője között. Az estet a Márton Áron Gimnázium és Segítő Mária Római Katolikus Líceum diákjainak színes, zenés-verses előadása zárta.

A szombati napon többféle szempontból bontották ki és elemezték a konferencia témáját a rangos előadók: dr. Orbán Szabolcs OFM, az Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke és Timár Sándor Asztrik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója Csíksomlyó szerepéről, illetve európai szintű helyéről beszéltek, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Csíksomlyó hitvilágáról értekezett, dr. Jakubinyi György  gyulafehérvári érsek pedig Mária erdélyi tiszteletéről tartott előadást. A délelőtt további szakmai előadásokkal folytatódott: dr. Vass Erika, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kutatója a zarándoklat jelentőségére hívta fel a figyelmet a keresztény kultúrában, míg dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának adjunktusa a zarándoklat 21. századi szerepéről beszélt. Az előcsarnokban megcsodálhattuk a Haáz Rezső Múzem Mária-tisztelet Erdélyben című vándortárlatát, amely pannóin több mint hat évszázadra kiterjedő egyházi emlékanyagot összesít, a kiállítás egyik rendezője, Mihály Ferenc restaurátor pedig ezekről a tárgyi emlékekről tartott vetítettképes előadást.

A politikum is képviseltette magát és messzemenően támogatásáról biztosította a Mária-út építését, hiszen ez közügy. Hozzászólt Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke, Sógor Csaba EP-képviselő, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Kelemen Hunor kulturális miniszter ígéretet tett arra, hogy ez az ügy a román–magyar kormányközi ülés témái közt fog szerepelni. A megyei tanácselnök és a polgármester a rendtartomány főnökkel együtt a kegytemplom előtti téren a  jelzésfestésből is kivette a részét. Párhuzamos műhelymunkák keretében a részvevők a tennivalókat mérték fel és konkrét feladatokat vállaltak, ilyenek voltak a zarándokok elszállásolása, zarándoklatok szervezése, útépítés, zarándokkalauz kiadása stb. Szombaton a szó szoros és átvitt értelmében a nap fénypontja volt a már két éve minden hónap első szombatján szerveződő Mária-köszöntő szentmise a kegytemplomban, amelyet először celebrált dr. Jakubinyi György érsek, és több mint 2500-an vettek részt az utána tartott gyertyás körmeneten is. Ez igazi vallásos élményt nyújtott a konferencia résztvevői számára.

A vasárnap délelőtti előadásokon többek közt a zöld utakról tartottak értekezést: Bányász József, a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési részlegének vezetője a magyar szürke marha útjáról, Cseke Andrea a Polgár-Társ Alapítványtól a borvíz útjáról, Már István és Bándi Ferenc a Civitas Alapítványtól a gyümölcs útjáról, Rodics Gergely a Pogány–Havas Kistérség képviseletében a Gyimesekbe is továbbnyúló zarándokútról beszélt. (Molnár József)