Két ábrázolás gróf Mikes János püspökről, egykori székelyudvarhelyi főesperes-plébánosról
Mátyás Károly főesperes-plébános szavait idézve továbbgondolásra késztet a III. Székelyudvarhelyi Városnapok keretében tartott megemlékező szertartássor. Az ünnepségen az 1876–1945 között élt zabolai gróf Mikes János, egykori székelyudvarhelyi főesperes-plébános majd szombathelyi megyéspüspök mellszobrait első alkalommal pillanthatták meg az érdeklődők.

Az ünnepi szentmisére a helyi egyházközség hívei mellett eljöttek számosan, akik értékelik az egykori szolgálatvégző nagyformátumú megvalósításait, amelyek a mai napig meghatározzák a Szent Miklós- hegy arculatát. Az ötévnyi szolgálata alatt újra javíttatta a templomot és a plébánia épületét. A templomba bevezettette a villanyt, megtervezte és megrendelte az öt márványoltárt és az áldoztató rácsot. A gimnázium mai épületét kigondolta és az építkezést levezette. A templomba vezető szerpentint és lépcsőt saját vagyonából készíttette el.

Szentbeszédében dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök kiemelte: Csak örök értékek mentén szerveződő közösség marad fenn. Ha közös a jószándék és Isten az ösztönző erő, a közös akaratban szép dolgok születnek.

Két szobor

Centenáriumi emlékjelhagyás: 100 évvel ezelőtt, 1911-ben nevezték ki gróf Mikes Jánost Szombathely püspökévé. „Ebből az alkalomból szülte meg az emberi képzelet gipszből az első, a nagy püspök idősebb képvonásait tükröző mellszobrát, városunk szülötte, Szabó János képzőművész műhelyében” – mondta a főesperes. Az alkotás méltó helyet kapott a Szent Miklós plébánia papi lakosztályának emeleti folyosóján. A második, fiatalos, a még élő püspökről készült modell alapján bronzból Lázár Imre ötvösmester műhelyében öntött kisebb mellszobrot a papi lak és templom közötti park-kertben helyezték talapzatra. A bronzba öntött ábrázolás jó szándékú adakozók nagylelkűségének ajándéka: az 1906 és 1911 az udvarhelyi főeperesség élén álló „igazi honpolgár arisztokrata és a szó legpozitívabb értelmében vett menedzser-pap” emlékének – hallhattuk dr. Hermann Gusztáv történész méltatásában.

A helybeli késői utód, Mátyás Károly főesperes és a szombathelyi utód, dr. Veres András püspök leplezte le az alkotást, majd dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kért áldást. A szoboravatás kísérőkiadványa, a Derzsy András ügyszeretetéből napvilágot látott, korabeli fotókkal illusztrált füzet örökíti meg székelyudvarhelyi papi tevékenysége főbb területeit. November 4-én hasonló ünnepségre kerül sor Szombathelyen, amelynek főcelebránsa dr. Jakubinyi György érsek lesz.

Jelen volt a püspök unokahúga zabolai gróf Mikes Kata, Ádám Attila, Zabola polgármestere, a szoboravatás fővédnöke, Bunta Levente Székelyudvarhely polgármestere, Borboly Csaba megyetanács-elnök, a Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai. Továbbá Lázár Imre, aki fele részben átvállalta az öntési költségeket, Csont József kőfaragó, egyháztanácsos, aki díjmentesen faragta és állította fel a szobor talapzatát. A plébánián elhelyezett alkotás állványa Székely Ferenc Levente algondnok ajándéka. A szentmisén közreműködött a Musica Sacra Kamarakórus Rózsa Imre kántor-karnagy vezényletével valamint a Szent Miklós Schola Simó Zsuzsa zenetanárnő irányításával.

Molnár Melinda, székelyhon.ro, 2011. június 8.

Vajon miért állítanak egy Mikes-leszármazottnak szobrot Székelyudvarhelyen?
   
A Mikes név hallatán valószínűleg többeknek, ha nem éppen mindenkinek, az a szállóigévé vált mondás jut eszébe, hogy immár úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont. A településről származó Mikes Kelemen révén ismerjük a háromszéki falu nevét, s mintegy hívó szóként kapcsolódik már össze e kettő. Ha Zágonról hallunk, a Mikes família jut eszünkbe és fordítva.

Folyó év december 17-én lesz száz éve, hogy a zágoni Mikes család sarja, aki a keresztségben a János nevet kapta, gyergyó­újfalusi plébánosi, majd hatévnyi székely­udvar­helyi főesperes-plébá­nosi tevékenysége után kine­veztetett a szombathelyi egyházmegye püspökévé. (1912. január elsején szentelte püspökké gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök a budapesti Szent István-bazilikában.) E kerek évfordulóra emlékeztek 2011. június 7-én a székelyudvarhelyi Szent Miklós­-hegyen, ahol az egykori lelkipásztor bronzba öntött ifjabb kori képmását avatták fel s emlékeztették az összegyűlteket a városért oly sokat tevő egykori lelkipásztorra. Jóllehet Mikes csupán öt évet töltött Székely­udvarhelyen, ám megvalósításai a mai napig meghatározzák a Szent Miklós-hegy arculatát. Fél évtizedes szolgálata alatt kijavíttatta a templomot és a plébánia épületét. A templomba villanyt vezettetett, áldoztató rácsot és öt márványoltárt tervezett és rendelt. Emellett nevéhez kötődik a gimnázium mai arculatának kigondolása és az építkezés levezetése is. Saját vagyonából készíttette el a templomba vezető szerpentint és lépcsősort.

E jeles személy szobrának felavatása előtt ünnepi szentmisére gyűltek egybe a helyiek és a meghívottak az egykori jezsuita templomba, ahol a környékbeli papság körében Veres András szombathelyi püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Szász János kanonok közösen mutatták be a legszentebb áldozatot. A szentmise után a plébánia park-kertjében Hermann Gusztáv Mihály történész méltatta Mikes alakját és munkásságát, ezt követően a Lázár Imre ötvösmester ál­­tal készített mellszobrot a szé­­kely­ud­varhelyi főesperes-utód,  Má­­tyás Károly és a szombathelyi püs­pök-utód, Veres András lep­lezték le, majd Jakubinyi György áldotta meg.

Ugyanekkor a nyilvánosság számára is megtekinthetővé tették a plébánia folyosóján már korábban elhelyezett, Szabó János képzőművész által készített gipszszobrot, mely a püspök időskori arcát örökítette meg.

A szoboravatáson jelen volt a püspök unokahúga, zabolai gróf Mikes Kata, Ádám Attila, Zabola polgármestere, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, Borboly Csaba megyei tanácselnök, Lázár Imre ötvösmester, Csont József kőfaragó, aki díjmentesen faragta és állította fel a szobor talapzatát. A szentmise hangulatát a Simó Zsuzsa zenetanár által vezetett Szent Miklós Schola és a Rózsa Imre kántor-karnagy által vezetett Musica Sacra Kamrakórus emelte.

A szoboravatás végén a pápai himnuszt és a régi magyar himnuszt énekelte el az ünneplő közösség.

Dénes Gabriella, Vasárnap