ünnepén két történelmi eseményre emlékezünk. Egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére.

A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki, meggyógyult. Az ereklyét, melyet később elraboltak a perzsák, Herakleiosz császár 628-ban szerezte vissza, és vitte őrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán. A kisgyermeket megkeresztelik, a halott sírhantjára keresztet

helyeznek. Sokan kereszttel díszítik magukat, láncon hordják a nyakukban. A fiatal pár a feszületre tesz esküt, majd ezt a keresztet otthonukban kiakasztják a falra, ami így napról napra emlékezteti őket házastársi hűségükre és Isten szeretetére. Székelyföld katolikus településein keresztet helyeztek a házak tetejére, őseink útszéli kereszteket állítottak. A régi katolikus naptár három Szentkereszt-ünnepet tartott számon: január 6. (Vízkereszt), május 3. (Szentkereszt megtalálása) és szeptember 14. (Szentkereszt felmagasztalása). A felcsíki esperesi kerületben két településen van ma búcsúünnep. A csíkszeredai Szent Kereszt-templomban egyben örökös szentségimádási napot tartanak, itt a búcsús szentmisék 12 és 19 órakor kezdődnek, igehirdető a Rómából érkező P. Ruppert József piarista atya lesz. A Gyimesbükkhöz tartozó Bálványos-pataki kápolnánál szintén ma, délben 12 órakor kezdődik az ünnepi szentmise. A közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz, egyházilag pedig Zeteváraljához tartozó libáni kápolnánál már vasárnap megtartották a búcsút. Szent Kereszt Felmagasztalása a búcsúünnepe – többek között – még Székelykeresztúr, Zetelaka, a Székelyszentlélekhez tartozó Fancsal, Felsoháromszéken pedig Zabola római katolikus templomának.

Ma tartják a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia barokk templomának búcsúünnepét. Az 1751 és 1758 között épített templomot Szent Kereszt Felmagasztalására szentelték fel.
Összeállította: Dobos László, Csíki Hírlap, 2010. szeptember 14.

 

Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.