Gyulafehérváron tárgyalták meg és írták alá július 13-14 között a Magyar Országos Levéltár és a Román Állami Levéltár között azt a szerződést, melynek értelmében mindkét intézmény kötelezi magát a levéltáraiban található, Erdélyt érintő 1919 előtt keltezett levéltári fondok, állagok és sorozatok leírásának kétnyelvű publikálására. Az aláírt szerződés szerint 2013-ig kell elkészíteniük a két ország erdélyi vonatkozású, 1000 folyóméternyi iratanyagainak román és magyar nyelvű segédletét.

A kétnapos rendezvényen magyar részről a Magyar Országos Levéltár főigazgatója (Mikó Zsuzsanna), Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója (Á. Varga László) és a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke (Tyekvicska Árpád) volt jelen. A román szakmai képviselet a Román Állami Levéltár főigazgatójából (Dorin Dobrincu), főigazgató-helyetteséből (Nagy Mihály) és a Nemzetközi Kapcsolatok osztályvezetőjéből (Gabriela Preotesi) állt, valamint a Fehér Megyei Levéltár vezetője (Dana Zecheru) töltötte be a helyi szervező és a házigazda szerepet.

A román és a magyar szakemberek kétnapos gyulafehérvári programjában a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség is szerepet kapott. A küldöttséget július 13-án este az érsekség nevében Ft. Szász János pápai káplán, kanonok, gazdasági igazgató palotában borkóstolóval egybekötött vacsorán látta vendégül.

A szakmai delegáció tagjai július 14-én délelőtt meglátogatták a székesegyházat, az érseki palota nagyebédlőjét és kápolnáját, valamint az érseki levéltárat. A vetítéssel egybekötött levéltár-ismertetésben Bernád Rita főegyházmegyei főlevéltáros felvázolta a levéltár jelenlegi szerkezetét (fondjait és állagait), néhány látványosabb irattípusról készült felvétellel szemléltette az őrzött iratanyagot, majd egyenként bemutatta a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltárat alkotó nyolc gyűjtőlevéltárat, összegezve a levéltár eddigi évtizedes működésének rendezési, közművelődési és publikálási tevékenységét, említést téve az ezután teendőkről is. Ezt követően a vendégek megtekintették az Érseki Levéltár újonnan felavatott kutatótermét, ahol ez alkalomra előkészített néhány levéltári gyöngyszem került bemutatásra: egy pápai bulla 1500-ból, Bethlen Gábor oklevele 1613-ból, a kolozsmonostori anyakönyv 1665-ből, a kolozsvári jezsuita „Sodalitas Regina Angelorum” jegyzőkönyv 1641-ből, egy visitatio canonica 1711-ből, a zalatnai anyakönyv 1722-ből, a gyulafehérvári Mária Kongregáció tagnyilvántartása 1760-ból, valamint Fogarasy Mihály püspöki kinevezése 1864-ből és két db. 18. századi pecsétnyomó. Ezt követően a delegátusok a raktárakban szemügyre vehették a kiváló őrzési körülményeket és a korszerű tárolóeszközöket. Dr. Dorin Dobrincu főigazgató rácsodálkozott a savmentes dobozokra, mivel a Román Állami Levéltár raktáraiban még nem használják ezt a fajta korszerű irattároló eszközt. Csodálattal, elégedettséggel és hálával távoztak mindkét ország intézményi képviselői. A levéltári fogadtatásba T. Küsmődi Attila szamosújvári plébános és levéltáros, valamint Hladiuc Bogdan levéltáros működtek közre.

A magyar levéltári delegátusok számára a Gyulafehérváron látottak nem jelentettek újdonságot, ugyanis ők a korábbi években már megfordultak a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár különböző egységeiben, sőt a korábbi években nagymennyiségű levéltári dobozadománnyal is segítették az érsekség levéltárait.
A levéltár minőségi bemutatása hangsúlyosan a Román Állami Levéltár képviselői számára volt jelentős. Amint a médiából is ismeretes, az egyházaktól elkobzott levéltári iratok visszaigénylése kapcsán az RMDSZ által márciusban benyújtott levéltári törvénymódosító-tervezet sikertelenségét nagymértékben az egyházi levéltárak körülményeit, adottságait és szakmai felszereltségét egybefogó ismeretének a hiánya okozta. Az egyházi levéltárak megismerése a román levéltáros szakma által remélhetőleg kedvezően hat majd a román levéltári törvény módosítására – amely egyedüli és biztos lehetősége lenne az államosított egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásának –, valamint az iratok visszaigénylési ügyének tárgyalására.

A Gyulafehérvári Érsekség sajtószolgálata

Kapcsolódó:

Példátlan lehetőség a történelem dokumentált tanulmányozására

Kutathatóbbá teszik Erdély történetét