A zuhogó eső ellenére több százan gyűltek össze a gyilkostói Szent Kristóf kápolna védőszentjének búcsúján vasárnap. A szentmise a kápolna tíz éves fennállásának megünneplésével egészült ki.

Helyiek, környékbeli, illetve idegenből érkezett zarándokok gyűltek össze hálaadásra vasárnap a gyilkostói Szent Kristóf római katolikus kápolna kertjében; ez alkalommal ünnepelték a kápolna megszentelésének tizedik évfordulóját is. A szentmisét megelőzően a kápolna létrejöttének körülményeit Ferenczi Attila tanár, költő ismertette a hívekkel.

Visszatekintő beszédében a gyilkostói templom tíz évvel ezelőtti szentelésén elhangzottakból idézve, Gyergyó-kerület egykori főesperese, néhai Ft. Hajdó István gondolatait elevenítette fel. „Lármafát építeni viharban, vészben nagyon nehéz, de megéri, s nekünk, zord idők gyermekeinek újabb és újabb szentélyek kellenek, hogy Isten egét ostromoljuk, mert aki ezt teszi, annak bizalma van benne. Amikor itt, a természet csodájában a teremtő Isten utolérhetetlen alkotását látjuk, le kell borulnunk, visszatekintve a megtett nagy történelmi útra” – hangzottak el újra a kápolna építésének kezdeményezője, Ft. Hajdó István gondolatai, amit követően az egybegyűlt hívek egy perces néma csenddel adóztak az e hónap 8-án elhunyt Hajdó atya emléke előtt.

Ferenczi Attila a Szent Kristóf-kápolna alapító levelében foglaltakat és a kápolna technikai adatait is ismertette az egybegyűltekkel, ugyanakkor felsorolta mindazok nevét, akik munkájukkal hozzájárultak a szentély létrejöttéhez és jelenlegi állapotához.

„A Gyilkos-tó és a Békás-szoros csodálatos vidéke békességet kíván. A kápolna védőszentjével együtt kérjük Mennyei Atyánkat, hogy a különböző népek, nemzetek találjanak itt egymásra békében, és hogy életünk vándorbotja kizöldelljen Isten és a felebaráti szeretetben. Szent Kristóf vértanú, az utazók védőszentje, óvjon minden jóakaratú zarándokot!” – zárta gondolatait.

A búcsús szentmisét celebráló Hajlák Attila prédikációjában kifejtette, ahhoz, hogy ki-ki teljesíteni tudja személyes életútját, át kell adnia magát Istennek. A lelkész Szent Ágoston tanításából kiindulva mutatott rá arra, hogy azt a szeretet-tervet, amelyet mindenkinek el kell fogadnia, meg kell élnie, ki kell teljesítenie önmaga számára, csak akkor lehet véghezvinni, ha az életúton Istenre építünk.

A gyilkostói kápolna védelmezője, Szent Kristóf a közlekedők, az utazók védőszentje, így a búcsús szentmise befejezéseként – immár hagyományosan – sor került a járművek megáldására. Mind a Békás-szoros mind pedig Gyergyószentmiklós felől hosszú sorban haladtak el az áldást kiszolgáltató lelkészek előtt az autósok, motorbiciklisek.

A Szent Kristóf-kápolna rövid története

Az 1916-ban leégett kápolna helyére Kós Károly 1933-ban másikat tervezett, amelynek megépítése – anyagi nehézségek és a második világháború miatt – meghiúsult. A terveknek akkor nyoma veszett, így csupán a szerencsi Zemplén Múzeumban megőrzött képeslap alapján alkothattak fogalmat róla. A Kós Károly-i hagyományokat is követő tervet Anthony Gall magyar származású ausztráliai építész készítette, együttműködve a belső terveket, valamint a körfreskót készítő Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészekkel. A kápolna alapkövét 1999. szeptember 26-án tették le. 2001. július 28-án szentelte fel Tamás József püspök Szent Kristóf vértanú tiszteletére.
 

Pethő Melánia, székelyhon.ro, 2011. július 24.

Jubileumi szentmise esőben

Az idei Gyilkostói Sokadalom kimagasló eseménye volt a tízéves – Szent Kristóf tiszteletére szentelt – kápolna járműáldással egybekötött jubileumi szentmiséje. A szemerkélő eső ellenére több száz közelebbről- távolabbról érkezett zarándok és gépjármű-tulajdonos hallgatta végig a gyergyószentmiklósi születésű Hajlák Attila tisztelendő atya celebrálta szentmisét.

Eső zavarta meg a jó hangulatúnak ígérkező Gyilkostói Sokadalmat az idén. A kézművesportékáikat kínáló árusok fázósan húzódtak sátraik alá, de beleesett az eső a főzőverseny résztvevőinek bográcsaiba is. Ennek ellenére változatlan érdeklődés övezte a Szent Kristóf-kápolna tizedik, jubileumi búcsúját, a Hajlák Attila idén felszentelt kispap celebrálta szentmisére az egyszerű zarándokok mellett több száz autós és motoros is érkezett, hogy járműveiket megáldják a mise végén. A szertartáson megemlékeztek a tíz évvel ezelőtt felszentelt kápolna építésének körülményeiről is, Ferenczi Attila költő, a Salamon Ernő Gimnázium tanára Hajdó István esperes szavait idézte beszédében, mondván: „Lármafát építeni viharban, vészben nagyon nehéz, de megéri, s nekünk, zord idők gyermekeinek újabb és újabb szentélyek kellenek, hogy Isten egét ostromoljuk, mert aki ezt teszi, annak bizalma van benne.” Ferenczi beszédéből egyébként kiderült, hogy az 1916-ban leégett kápolna helyére Kós Károly 1933-ban másikat tervezett, amelynek felépítése meghiúsult az anyagiak hiánya, illetve a második világháború miatt. A kápolna tervét végül a Kós Károly-i hagyományokat követő ausztráliai magyar származású műépítész, Anthony Gall készítette el Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészek segítségével. A kápolna alapkövét 1999. szeptember 26-án tették le, majd 2001. július 28-án szentelte fel Szent Kristóf vértanú tiszteletére Tamás József üspök. A szentmisét követően az ünnepségen részt vevő papság megáldotta az eseményre érkezett járműveket, a sokadalom pedig kulturális műsorokkal folytatódott.

J. A., Hargita Népe, 2011. július 25.