A rendelkezésre álló bentlakásos helyek többszörösére érkezett kérés a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett csíksomlyói Szent István Gyermeknevelő Központhoz. Balázs Melinda Erzsébet házvezető szerint ez a szülők egyre romló anyagi helyzetének tulajdonítható. Ezzel együtt az otthon gőzerővel készül az új tanévre és a téli időszakra.

szentistvangyermekotthon_01_b

„Rengeteg kérés érkezett hozzánk, ezek száma túlhaladja a ház kapacitását. A napjaink most azzal telnek, hogy saját szociális ankétjainkat végezzük. Elmegyünk és a kéréseket felülvizsgáljuk, azt nézve, mennyire sürgős a diáknak a házba való felvétele” – magyarázta kérdésünkre a házvezető.

Mint fogalmazott, a mostani hetvenhez képest 28 hellyel bővítik a bentlakásban rendelkezésre álló helyeket, ehhez képest a kérések száma eléri a 170-et. Az illetékes szerint a munkalehetőségek ahogy csökkennek, a szülők anyagi helyzete is egyre jobban korlátozódik. Így, amikor csíkszeredai középiskolába felvételizik sikeresen egy vidéki diák, feltevődik a tanulmányok finanszírozásának kérdése. „Mivel hozzánk még nincsen felvételi, az anyagi körülmények alapján kerülnek be a gyerekek” – említette Balázs. Elmondta, ehhez a szülőktől kérik a megfelelő iratokat, emellett elvégzik a saját kis ankétjukat is. Hiszen több olyan eset van, hogy a gyereket a családon belül is segíteni tudják.

„Az otthonban lakók egyetlen, úgymond hozzájárulása a tanulás. Idén négyen érettségiztek, mindannyiuknak sikerült a vizsga” – részletezte a házvezető. Hozzátette, a nyári vakáció alatt sem állt meg az élet az otthonban. Igyekeztek minél jobb programokat szervezni, ilyen volt például a már hagyománynak örvendő, negyedévenként sorra kerülő Szent Kamill-lelkigyakorlat, melyen általában a bentlakók szülei is részt vesznek. Mivel a családokban a legtöbb problémát a szenvedélybetegségek okozzák, a négynapos együttlét során szakemberek próbálják kezelni ezeket a helyzeteket.

A házvezető az otthon udvarán épülő Mária-kertről is beszélt. Kifejtette, a munkálatok jó ütemben haladnak, hiszen a tereprendezést sikerült befejezni. Ezúton is köszönetét fejezte ki Borsodi Zoltánnak, Raffain Endre tusnádi polgármesternek, Kurkó Gyárfásnak és Ráduly Sándornak az építkezésben nyújtott segítségért, illetve mindazoknak, akik bármilyen módon részt vettek az eddigi folyamatban.

Megtudtuk, új közösségi terme is lesz az otthonnak, az udvaron található csűrt alakítják át erre a célra. Gőzerővel zajlanak ugyanakkor a téli eltevések, a nyersanyagot erre a diákok által megművelt zöldséges kertből biztosítják. Emellett a téli hónapokra szánt tűzifa egy részét is sikerült beszereznie a létesítménynek, ám a rendelkezésre álló mennyiség még mindig nem elég.

„Harmadik tanévünket kezdjük. Úgy gondolom, az első év nehézségei után jó úton haladunk. A kamaszok, ugyebár állandóan lázadoznak, keresik önmagukat. Itt azt a nyugodt körülményt, azt a közösséget kapják meg, ahol épülni és fejlődni tudnak” – nyomatékosított a nevelőközpont szerepével kapcsolatban Balázs Melinda Erzsébet.

Rédai Botond, székelyhon.ro, 2011. augusztus 30.

Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.