"Márton Áron és Jakab Antal gyulafehérvári püspökök emlékezete Bécsben" címmel szervezte meg 2013. október 15-én a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum azt a konferenciát, melynek védnökei Christoph Schönborn bécsi bíboros-érsek és Cserháti Ferenc, a Külföldi Magyar Lelkipásztori szolgálattal megbízott segédpüspök voltak.
Az egész napos konferenciát a társszervező Simon Ferenc bécsi esperes, az ausztriai magyarok főlelkésze nyitotta meg. Isten Szolgája Márton Áron bátor kiállását a nagy püspök néhány beszédének idézésével húzta alá és a példa követésére bíztatott: "meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén". Ezt követően Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország ausztriai nagykövete gratulált a konferencia megszervezőinek és kívánt eredményes munkálatokat, majd Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára emelte ki annak fontosságát, hogy nem csak világi ügyekkel szükséges foglalkozni, hanem a magyarság identitását és megmaradását legalább annyira szolgáló egyházi kérdésekkel is.
A köszöntések után, Dr. Szabó Csaba történész, a bécsi Balassi Intézet – Collegium Hungaricum aligazgatója nyitotta meg a szakelőadások sorát Párhuzamos életrajzok: Márton Áron és Mindszenty József című értekezletével. Az előadó a plutarkhoszi metodikával párhuzamba állítva ismertette a két egyházfő életútját, hiszen életükben sok hasonlóságot fedezhetünk fel, bár a különbségek jól mutatják a mégis különböző két egyéniséget. Mindkettőjük jellemét a hargitai fenyőhöz hasonlította, amely egyenes törzsével az ég felé tör, a legnagyobb viharban is makacsul helytáll és inkább kettétörik, de akkor sem hajlik meg, nem hajlandó alkut vagy kompromisszumot kötni. Követendő példának állította a két egyházfőt minden katolikus és minden magyar elé, küldetésként értelmezve magának a konferenciának Bécsben való megrendezését is.
Valószínű, hogy Dr. Balogh Margit, a MTA BTK Történettudományi Intézet történészének előadása nyújtotta a legtöbb újdonságot a hallgatóságnak, hiszen a nagyközönség számára még ismeretlen adatokat és információkat osztott meg. Ezt, egyébként, már előadásának a címe is sejttette: A román katolikus egyház és Márton Áron orosz és brit forrásokban. Az előadó több évtizedes és több szereplős kutatómunkája szinte csak érintőlegesen foglalkozott a romániai katolikus egyházra vonatkozó anyagokkal, de így is olyan érdekes adatokra bukkant, amelyek igazolják, hogy bár a kutatás még alig az első fázisban tart, azt nem csak folytatni kell, hanem bővíteni és elmélyíteni is. Sőt, arra is rámutatott, hogy az újabb kutatási eredmények abban is segítenek, hogy korrigálni lehessen korábbi véleményeket vagy nézeteket, hogy objektívabb képet alakíthassunk ki. Előadásában többek között arról beszélt, hogy a legújabb kutatások szerint a szovjet vezetésnek nem volt közvetlen szerepe sem a magyarországi, sem az erdélyi katolikus egyházi vezetők ellen lefolytatott koncepciós perek megrendezésében, hanem ezeket a magyar illetve román kommunista pártok és legfelsőbb vezetés kezdeményezte politikai céljaik elérése érdekében. A kutató ismertetett ugyanakkor egy negyvenes évek végi szovjet és egy ugyanez idő szerinti brit külügyminisztériumi iratot (konzuli jelentést), melyekben Márton Áront szögesen ellentétes módon mutatják be. A kutató következtetései szerint a korabeli angolszász sajtó lebecsülte a veszélyt, amely a katolikus klérust fenyegette a kommunista országokban, és éppen ezért keveset is foglalkozott a meghurcoltatásukkal.
Rövid szünet után Dr. Nagy Mihály Zoltán, a nagyváradi Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézet történészének előadásával folytatódott a konferencia. A Márton Áron elleni per bemutatásával nemcsak a történelmet idézte fel, hanem a Securitate és az állambiztonsági szervek munkájába, módszereibe is bepillantást nyújtott. Rámutatott, hogy napjainkban is – nemcsak Márton Áron esetében – komoly kihívást jelent az, hogy különbséget tegyünk a személy igazi tulajdonságai, jellemzői és társadalompolitikai szerepe illetve azon megítélés között, amelyet a politikai érdekektől vezéreltetett állami szervek alakítottak ki mesterségesen és tápláltak.
Dr. Denisa Bodeanu történész, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács levéltárának munkatársa, utolsó percben kényszerült lemondania részvételét, de a Márton Áron és Jakab Antal megfigyelése a Securitate által című előadását elküldte a konferenciára. Dr. Nagy Mihály Zoltán tolmácsolásában képet alkothattak a jelenlévők arról, hogy milyen egy megfigyelési dosszié, milyen módszerekkel készül és miből áll. A két konkrét dossziét ismertetve annak a véleménynek adott hangot, hogy bár nem kizárt, hogy kerülhetnek még elő újabb anyagok, nem valószínű, hogy a Márton Áronról eddig kialakult kép változna.
A délelőtti előadásokat a Szegedi Tudományegyetem történészének Dr. Pallagi Máriának vetítéses bemutatója zárta, amely A Reménység Szigetétől az Erdélyi Tündérkertig cím alatt a nyugatról Erdélybe irányuló segélyakciókból ismertetett és méltatott párat.
A délutáni szessziót Varga Gabriella, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapító-társelnöke nyitotta meg. Jakab Antal a Ceauşescu diktatúrában című előadásában rávilágított Jakab Antalnak Márton Áronnal való szoros kapcsolatára, amely 1936 nyarán kezdődött, amikor a kolozsvári plébános, Márton Áron úgy nyilatkozott a melléje kerülő fiatal káplán Jakab Antalról, hogy "Ezt az embert amíg élek magam mellől el nem engedem". Ez a szoros kapcsolat, amelyben Áron püspök utódjaként adhatta át neki az egyházmegye vezetését, boldogemlékű Áron püspök temetésén ért véget fizikailag, ahol úgy búcsúzott tőle, mint akinek nincs "aki egészen a nyomába léphetne ugyanolyan bátor, bölcs és meleg emberi kilépéssel".
Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetőjének A Márton Áron tisztelet Erdélyben. Legendák, szobrok, emlékhelyek címmel tartott előadása három pillérre épült. Előbb kiemelte Márton Áron életéből azokat a jellemző momentumokat, amelyekre a kortársak iránta való tisztelete épült és egészen haláláig növekedett, majd abba avatta be a hallgatókat, hogy hogyan vált Áron püspök legendává Erdélyben és hogyan emlékeznek rá, végül, a teljesség igénye nélkül, ismertette a legfontosabb tárgyi emlékeket és a Márton Áron tisztelet konkretizálódásait.
Márton Áron és Mindszenty József szentté avatási eljárása címmel tartott előadásában Dr. Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora röviden ismertette, hogy miben áll és hogyan történik a boldoggá- és szentté avatás, milyen lépéseket kell megtenni, milyen utat kell bejárni. Előadásából nem csak a hosszú és igencsak bonyodalmas eljárással ismerkedhetett meg a hallgatóság, hanem konkrét bepillantást is nyerhetett abba, hogy Márton Áron püspök és Mindszenty József bíboros ügye hogyan tette meg ezt az utat, illetve hol tart most az eljárás és mi várható a jövőben.
A konferencia záró előadásaként Soós Károly, a budapesti Márton Áron Társaság elnöke, Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában címmel beszélt Márton Áron püspök közéleti tevékenységéről. Előadását azzal zárta, hogy ma is érdemes közéleti és politikai szemléletünket az Áron püspök által kijelölt keresztény, európai és egyben nemzeti úthoz igazítani, sőt szükséges, hogy tanítása és erkölcsi eligazítása fényében mi is az igazság védelme és a szeretet szolgálata mellett tegyük le voksunkat.
Az előadások befejeztével lehetőség nyílt az előadókhoz intézett kérdések megfogalmazására és hozzászólni az elhangzottakhoz. A rendezvény filmvetítéssel ért véget: a jelenlévők a kolozsvári Maksay Ágnes rendező által Márton Áron boldoggá avatási eljárásáról készített dokumentumfilmet nézték meg, amelyet a Duna Televízió szeptember 23-án sugárzott, illetve Kolozsváron október 5-én és Rómában október 9-én mutattak be.
A szervezők tervei szerint a konferencián elhangzott előadások kétnyelvű, magyar és német, kiadvány formájában is elérhetőek lesznek. Ez a kiadvány remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy gyulafehérvári püspökök korszakos jelentőségét a Lajtától nyugatra is megismerjék nemcsak a nyugati diaszpórában élő magyarok, de a német ajkú katolikus közösségek is.
Beszámoló: Kovács Gergely
Fényképek: Gulyás László
|
|
|
 |
|
 |
|
|
|
 |
|
|
 |
|
|
A Balassi Intézet - CH honlapja
|
