Krisztus világa

Krisztus világa 2017. Június - Szemle

 
 
 
  • Önmagát pazarló nemzet – „Szent Istvántól a magyar középkor végéig, II. Lajos haláláig (1526. aug. 29.) nemzetünk megőrizte függetlenségét és fejlődését. A mohácsi vész után nemzetünk életét főleg a létezésért, és a jogainkért való küzdelem jellemzi. Az évszázados küzdelmek népünk javára dőltek el. Hőseinek és nagyjaink élete arra tanít, hogy haldokló népet az elszántak képesek feltámasztani! A nemzetnek erős életet a földön csak olyan utókor biztosíthat, amelyet a hősök kegyeletes élete lelkesít. A Szent László-évi kérdés: vajon mit szerethettek más népek művelt fiai bennünk magyarokban?” – A főszerkesztő rámutat, hogy „a kereszténység a magyarság gáláns alaptermészetét a kegyelem síkjába emelte (...) Erre az önmagát odaadó, önfeláldozó szeretetre vagyunk hivatottak. (vö. Róm 5,6). A magyarok önfeláldozó szeretete vonzotta az igazi értékekért lelkesedő népek fiait. Ezt az eszményt jelenítette meg népe körében Szent László király, ezért szenteljük a 2017-es évet az ő emlékének. (2. oldal)
  • Senki sem szeret jobban... – A Szentháromság vasárnapi evangéliumhoz fűzi gondolatait László Zsolt, III. éves kispap. A szabad akarattal megáldott ember üdvösségét az életét váltságul adó Jézus  biztosította. (3. oldal)
  • Szent László-év 9. – A Szent László-emlékévben folyamatosan szólunk, a napjainkban is különös tiszteletnek örvendő, Szent László király személyéről. Szentté avatása 825. évfordulója és ünnepének hónapja figyelmünket ereklyéinek tiszteletére is tereli.
  • Az ereklye tisztelet alapjára mutat rá Tamás József püspök úr. Az olyan személyek részéről, akiket nagyon szerettünk, haláluk után szívesen őrizünk emléket legyen az fénykép, vagy valamilyen tárgy, akár ránk hagyott örökség. Az egyház tanítása szerint a szent ereklyéket azért tiszteljük, mert a szentek testei egykor a Szentlélek templomai voltak (1Kor 3,16-17), a dicsőséges feltámadás várományosai és Isten kezében csodás tettek eszközei. Az ereklyék helyes tisztelete kiválóan alkalmas arra, hogy ébren tartsa az életszentség eszménye és a természetfeletti valóság iránti lelkesedést, növelje a természetfelettiség érzékét és a feltámadás reménységét. A szentek ereklyéit úgy tiszteljük, hogy becsben tartjuk és zarándoklatokon keressük fel azokat.
    Ezután Darvas-Kozma József ismerteti a szentté avatástól a történelmi viszontagságokon átment és ránk maradt Szent László ereklyéket. Az emlékév jó alkalom, hogy felidézzük, megismerjük, megismertessük Szent László király életét. A lovagkirály hatása népünk körében az idők folyamán növekedett, s eleink szent hagyatékát őrzik katolikus és protestáns templomok freskói, ahol eszményként áll Szent László daliás alakja a nemzedékek hosszú sora és a látogatók előtt. Ereklyéi pedig szent örökségünk, melyek tisztelete kegyeletadásunk annak a dicső királynak, aki mindhalálig szerette, védelmezte népünket és szolgálta hazánkat. (4-7. oldal)
  • Marosvásárhelyi Kultúrpalota – Marosvásárhely jelképe a főtéren álló két szecessziós remekmű, a Városháza és a Kultúrpalota épülete. A székely értéktár keretében bemutatja Sárközi Sándor piarista atya, rámutatva Bernády György polgármester céljára: „A tervezendő műnek minden ízében magyarnak kell lennie...” és az is lett. (8-9. oldal)
  • Beszámoló – Kreatívan Szent László nyomában fotós workshop a CreArt projektről címmel csíki és udvrhelyszéki településeket kerestek fel a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola, a Székely Károly Iskolaközpont és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium fotózás iránt érdeklődő diákjai, ahol őriznek Szent László király ábrázolásokat a helyi templomokban vagy köztéri szobrok formájában. A Iochom Zsolt fotós által vezetett workshop során a diákok több mint 5000 felvételt készítettek a következő helyszíneken: Csíkszépvíz, Csíksomlyó, Csíkszentmihály, Csíkszentsimon, Csíkmenaság, Homoródkarácsonyfalva, Homoródszentmárton, Székelyderzs, Bögöz és Homoród-szentlászló.  A 20 kép és készítői neve után odaillik: Könyörgés Szent Lászlóhoz az ifjúságért. (10-12. oldal)
  • Játékos ismerkedés szentekkel – a kamalduli remeterenddel, Henryk Sienkiewicz regényével és Szíriai Szent Efrémmel kapcsolatos kérdések szerepelnek, Vitos Antal tollából. (13. oldal)
  • Az Ének Hatalma – Bakó Mária Hajnalka írása a betegek számára összegyűjtött imádságokról.
  • Ez az a nap – László Rezső pálos atya ízelítője a budapesti Sportarénában a május 27-én megtartott rendezvényről. Rúzsa Magdi énekesnő és Lackfi János, József Attila-díjas magyar költő, hat gyermek édesapa vallomását is idézi. (15-16. oldal)
  • Mesemorzsa – Kányádi Sándor meséjét gyerekek részére feldolgozta Katóca. A kapálás – derűs, kritikus írás a javából. A keresztrejtvénnyel és Arany János: Szent László legendával zárul a 20 oldalas lap.
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a négy erdélyi egyházmegye római katolikus plébániáin, a kézbesítőknél vagy a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc