A Balassi Intézet – Római Magyar Akadémia mutatta be október 9-én a kolozsvári filmrendező, Maksay Ágnes legújabb dokumentumfilmjét, amelyben Márton Áron püspök boldoggá avatásának folyamatát járja körül.
A reméltnél is többen gyűltek össze a Falconieri palota elsőemeleti dísztermében, hogy a Duna Televízióban szeptember 23-án műsorra tűzött és Kolozsváron október 5-én a Győzelem moziban bemutatott dokumentumfilmet megtekintsék. Az eseményen jelen volt Magyarország szentszéki nagykövete, Győriványi Gábor, Románia szentszéki nagykövetségének képviseletében Diana Turconi Bubenek miniszter, valamint a római kultúrintézmények, a kultúra képviselői, szentté avatási ügyek posztulátorai, Rómában szolgálatot teljesítő és élő papok, szeminaristák, szerzetesek és érdeklődők. Külön fényt adott az estnek, hogy nemcsak Maksay Ágnes rendező és Soós Attila hangmérnök utazott ki a római premierre, hanem a filmben szerepet vállaló P. Szentmártoni Mihály SJ és Mons. Németh László olaszországi magyar főlelkész, a római Szent István Ház igazgatója is jelen volt.
Az egybegyűlteket a Balassi Intézet – Római Magyar Akadémia igazgatója, dr. Molnár Antal köszöntette. Örömét fejezte ki, hogy az intézmény lehet házigazdája a dokumentumfilm olaszországi bemutatójának. Márton Áronnak méltó helye van abban a rendezvény-sorozatban, amelyben korábban már megemlékeztek többek között Mindszenty József bíborosról, a magyarországi ferences vértanúkról. Az igazgató ezután átadta a szót az esemény kezdeményezőjének, Mons. Kovács Gergelynek, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetőjének, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátorának, aki tolmácsolta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek üdvözletét, majd rámutatott a film kettős értékére. A magyar közönség számára nem ismeretlen Márton Áron, viszont a boldoggá avatási eljárás igen. A nem-magyar néző ízelítőt kap a szent életű püspök életének és tanításának ma is aktuális példájából és üzenetéből. Végül a rendező, Maksay Ágnes mondta el a film megszületésének történetét, aláhúzva, hogy a boldoggáavatás ügyének felkarolása nem néhány szakember feladata, hanem mindannyian tehetünk érte, sőt kötelességünk is tenni.
A film megtekintése után állófogadás keretében volt lehetőség kötetlen beszélgetésre. A film nagyon pozitív fogadtatását jól tükrözték a gratulációk, volt, aki könnyes szemmel mondott köszönetet a rendezőnek. A Márton Áron által szentelt papokat mintegy szimbolikusan képviselő Berszán Lajos alázattal jegyezte meg, hogy számára is több újdonságot nyújtott a film, a gyulafehérvári teológiai intézet tanulmányi igazgatója, Székely Dénes támogatta az ötletet, hogy a gyulafehérvári szemináriumban is bemutassák a filmet.
A filmbemutató kapcsán lehetőség volt a Márton Áronról eddig megjelent magyar, olasz és román nyelvű kiadványok megvásárlására. Ismételten megfogalmazódott annak igénye, hogy idegen nyelveken is hozzáférhetővé váljon nagy püspökünk hagyatéka, hiszen a magyar nyelvterületen kívül sokkal kevésbé ismert, mint ahogy gondolnánk. Meggyőződésünk, hogy a jelenlévők nemcsak a posztulátor által osztott Márton Áron képecskével és rövid olasz nyelvű ismertetővel a zsebükben tértek haza, hanem a dokumentumfilm üzenetét is magukkal vittek szívükben, lelkükben. (Kovács Gergely)
Márton Áron boldoggá avatási pere
Maksay Ágnes filmje
Az 1989-es rendszerváltást követően a romániai katolikus egyházmegyék közül tíz indított boldoggá avatási eljárást. A gyulafehérvári főegyházmegye Márton Áron püspök perét kezdeményezte. De hogy ez a per pontosan hogyan zajlik és hol tart, illetve hogy mit tehet az egyszerű hívő, többek közt erre kereste a választ a rendező, s erre kaphat választ a film nézője is. A dokumentumfilm három, egyenként 26 perces részben járja körül választott témáját.
A Szülőföldi tanúságtevők című első részben, mint a per előkészítő szakaszában, a rendező tanúkat keres és az életszentség hírét ismerő kortársakat mutatja meg, egykori ismerősök, rokonok, paptársak tesznek itt tanúságot.
Amikor a tanúságtevő maga a történelem – ez a második rész címe, amely Maksay Ágnes elmondása szerint az eredeti tervet kissé módosítva, a valósággal való találkozás nyomán került a filmbe, azaz a Securitate irattárában talált hatalmas mennyiségű megfigyelési jegyzőkönyv láttán. A történelem mintegy közbeszólt.
A harmadik rész a jelenlegi állapotot jól kifejezve Várva a csodát címet viseli: a hitvallók boldoggá avatásához szükséges csodára várunk. S itt van szerepe a közösség élő hitének, amelyet a filmben jól ábrázolnak a szerzők: egy beteg gyógyulásáért a reménytelennek tűnő helyzetben Márton Áron közbenjárását kérik. A képsorok megmutatják az immár meggyógyult Zsoltot, aki csak mozaikkockákra emlékszik, hiszen élet s halál közt lebegett, látjuk az imádkozók csoportját, a papokat, akik bátorították őket, halljuk az orvos véleményét, aki maga is csodának nevezi ezt a gyógyulást. (Bodó Márta)