Húsvéti körlevél
Nagycsütörtöki olajszentelő szentmise
Szentföldi gyűjtés
Húsvéti szentáldozás ideje
Áthelyezésekre vonatkozó rendelkezés
b/. 20%-os támogatási törvénnyel kapcsolatos tudnivalók
c/. Járulékok és adók befizetésének kötelezettsége
Tárgyi örökség védelmére, valamint a környezet szakszerű alakítására vonatkozó rendelkezés
Dicsérjétek az Urat c. énekeskönyv újrakiadása
Plébániai értesítők beküldése
Statisztikai adatok 2004-ből
A mi korunk legégetőbb kérdése ugyanaz maradt, mint Szent Pál idejében: Találkoztál-e már a Feltámadt Üdvözítővel? Nem olyan rendkívüli esetről van szó, mint Szent Pál életében. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint a Feltámadt Üdvözítő többféleképpen jelen van Egyházában: „Jelen van a szentmise Áldozatában, a papi szolga személyében, mert az «Áldozatot ugyanaz mutatja be most a papok szolgálata által, aki a kereszten önmagát feláldozta», s leginkább jelen van az eucharisztikus színek alatt. Jelen van erejével a szentségekben, ezért amikor valaki keresztel, általa maga Krisztus keresztel. Jelen van igéjében, mert Ő maga beszél, amikor az Egyházban a Szentírást olvassák. Végül, amikor könyörög és zsoltároz az Egyház, Ő van jelen, aki megígérte: «Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.» (Mt 18, 20) (SC 7, Konstitúció a szent liturgiáról). Ezek a lehetőségeink, hogy mi is találkozzunk a Feltámadt Üdvözítővel.
Mivel Szentatyánk a 2005-ös esztendőt az Eucharisztia évévé nyilvánította, most csak erre a jelenlétre térek ki.
A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) szerint „Az Eucharisztia az egész keresztény élet forrása és csúcsa. Az összes szentség, mint minden más egyházi szolgálat és az apostoli tevékenység is, a szent Eucharisztiához tartozik, és reá irányul. Az Eucharisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java, tudniillik maga Krisztus, a mi Húsvétunk.” (KEK 1324). Mindig találkozhatunk a Feltámadt Üdvözítővel az Oltáriszentség – szentáldozás, szentségimádás, szentséglátogatás – szintjén. Vegyük sorra a lehetőségeket.
A KEK minimális kérelme, hogy – Egyházunk 3. parancsa szerint – „az Eucharisztia szentségét legalább húsvétkor vedd magadhoz”. Egy évben egyszer! Ha a Miatyánk „mindennapi kenyerünket” - kérése az Eucharisztiára is vonatkozik, akkor a napi szentáldozás lenne az eszményi. X. Szent Piusz pápa ezt külön szorgalmazta. Feltétel: helyes szándék és tiszta lelkiismeret (halálos bűn esetén kötelező a szentgyónás). Az Egyházi parancs tehát minimális, megment az „éhhaláltól”. Az Eucharisztia évében fontoljam meg eddigi gyakorlatomat, és járuljak gyakrabban a szentáldozáshoz. Pl. nagyon ajánlatos az első vasárnapi vagy az első pénteki szentáldozás.
Remélem, hogy Egyházközségetekben megtartjátok az évi örökös szentségimádást. Erről Ft. Plébános uratok jelentést küld nekem a Központba. Mennyire felemelő tudni azt, hogy Főegyházmegyénkben minden nap valamelyik plébánián vagy filiában szentségimádást tartanak. Tehát az év minden napján valahol Főegyházmegyénkben hódolunk az eucharisztikus Úr Jézus előtt. Tartsátok magatokat ehhez a szent és évszázados szokáshoz. Vegyetek részt Főegyházmegyénk örökös hódolatában!
Sok helyt gyakorlatban van az első vasárnapi szentségimádás, vagy más alkalommal végzett, kitett Szentséges áhítatgyakorlat. Tartsátok meg ezeket is buzgón, őseinkhez híven, azzal a tudattal, hogy az idén Szentatyánk külön búcsúval is ellátta az eucharisztikus áhítatgyakorlatokat. Ennek módozatáról körlevélben már értesítettem a Híveket.
Végül, ne feledjétek, hogy naponta templomotok előtt elhaladva, kalapot emelve vagy keresztet vetve köszöntsétek a körünkben, az Oltáriszentségben élő, jelenlevő Úr Jézust. Ha időtők engedi, térjetek be Hozzá, vagy legalább kívülről köszöntsétek, mert Ő ott virraszt az oltárszekrényben, hogy áldását ossza mindazokra, akik szeretettel gondolnak rá, időt szakítanak meglátogatására vagy esetleg csak éppen gondolatban köszöntik Őt.
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves keresztény Testvéremnek!
Gyulafehérvár, 2005. március 27-én, Urunk Feltámadása főünnepén,
érsek
Nagycsütörtöki olajszentelő szentmise
Az eddigi hagyományhoz híven ebben az évben is Székesegyházunkban sor kerül a nagycsütörtöki olajszentelő szentmisére. Ez az egyedi esemény főegyházmegyénk papságának közös ünnepe. A szent olajok megszentelése és a papi ígéretek megújítása jó alkalom arra, hogy a főegyházmegye papsága – beleértve a szerzetes atyákat is – főpásztorukkal közösen mutassák be a szentmisét. Különösen is fontos ez az esemény most az Eucharisztia évében, mert a II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint ez az Eucharisztia ünneplésének a legteljesebb formája.
Ebben az évben Nagycsütörtökön, március 24-én de. 10 órától, Székesegyházunkban olajszentelő szentmisét tartunk. Ez a nap a hálaadás napja is a kapott hivatásért és kegyelmekért.
Szeretettel arra kérjük Tisztelendő Testvéreinket, hogy a koncelebrációs szentmisén való részvétellel fejezzék ki testvéri együvétartozásukat főpásztorukkal és az egész Egyházzal.
Az olajszentelő szentmisére jövő paptestvérek hozzanak magukkal koncelebráló felszerelést (albát, fehér stólát) és ½-10-ig foglalják el helyüket a presbitériumban. Az idő sürgetésére való tekintettel, közvetlenül az olajszentelő szentmise után csak egy szerény agapéra hívunk mindenkit az érseki palota nagytermébe. A kerületek képviselői ezzel egy időben átvehetik a szentelt olajakat az érseki kápolna előtt.
A korábbi évek gyakorlatához híven ebben az évben is a nagypénteki szent sír persely bevételét a Szentföldi Egyházak támogatására fordítjuk. Ezt a gyakorlatot az Apostoli Szentszék felkérésére tesszük.
Tisztelendő Testvéreinket arra kérjük, hogy a gyűjtésből származó összeget jegyzőkönyv ellenében nyújtsák be a főesperesi hivatalba, ahonnan összesítve terjesztik fel az érsekség Gazdasági Hivatalába.
Gazdasági Hivatalunk a Nunciatúrán keresztül juttatja el rendeltetési helyére az adományokat. Katolikus sajtóinkban közöltük a múlt évi adományokért küldött szentszéki köszönőlevelet.
Évente visszatérő lehetőség és ajándék számunkra a húsvéti szentáldozás.
Buzdítsák híveiket e kötelességük teljesítésére. A nagyböjt folyamán szervezzenek minden plébánián lelki napokat és triduumokat, amelyek által megfelelőképpen ráhangolják híveiket a bűnbánatra és a húsvéti szentáldozásra.
Gondoskodjanak idegen gyóntatókról is és előre bejelentett időpontokban álljanak híveik rendelkezésére, hogy szentgyónásukat elvégezhessék.
Tudatosítsák híveik lelkében, hogy igazi húsvétot csak akkor ünnepelnek, ha lélekben is feltámadnak a bűn halálából.
Áthelyezésekre vonatkozó rendelkezés
„Minden évben ‑ a szenteléseket követően ‑ az újmisések kihelyezésével együtt azon lelkipásztorok áthelyezésére is sor kerül, akik ezt igénylik, vagy a szükség úgy kívánja. Ennek érdekében tisztelettel arra kérjük a lelkipásztorkodó papságot, hogy legkésőbb húsvétig nyújtsák be ilyen természetű kérésüket írásban, a főegyházmegyei hivatalhoz.
Kérésükben indokolják meg, hogy miért tartják fontosnak az áthelyezés kérését.
Zsinati Könyvünk Rendelkezései 2001. december 2-tól törvényerőre emelkedtek főegyházmegyénkben, amelyek a papi szolgálatra vonatkozólag a következőket tartalmazzák:
118. „A plébánosok és lelkészek esetében a szolgálati idő öttől–tizenöt évig terjedjen. Legalább öt évet nehéz ‑ szórvány ‑ helyen is működjön mindenki. Tizenöt évi szolgálat után az illető hely plébánosa nyilvánítsa ki szándékát a főpásztornak, hogy más egyházközség vezetését is vállalná.
119. Lehetőleg minden kategóriájú plébánián szolgáljon mindenki. Csak így lehet elérni, hogy a nehezebb helyeken is rendszeresen cserélődjenek a szolgálatvégzők.
120. Segédlelkészeink tudatosítsák magukban, hogy első állomáshelyük szórvány ‑ vagy több nehézséggel és kevés lelkipásztori örömmel járó ‑ egyházközség lesz.”
A szolgálati időre vonatkozó rendelkezés az érvénybe lépés dátumától számít oly módon, hogy előzőleg azon a helyen eltöltött idő is beleszámít a 15 évbe, és nem úgy, ahogy sokan gondolták, hogy csak akkortól kezdődik a 15 éves időtartam számítása.
A szolgálati 15 év letöltése után javallott, hogy a lelkipásztor mutasson készséget a másholi szolgálatvállalásra. A főpásztor hívatott eldönteni, hogy él-e ezzel a felajánlással, vagy még további szolgálati időre igénybe veszi a lelkipásztor tevékenységét ‑ ugyanazon a helyen.
Az Egyházi Törvénykönyv értelmében a 75. életévet betöltött lelkipásztorok is fel kell, hogy ajánlják lemondásukat. (v.ö. 538. kánon-3.§). Ennek ellenére a főpásztor még tovább igényelheti szolgálatukat – legjobb belátása szerint.”
a/. Az 1%-os támogatási törvénnyel kapcsolatos tudnivalók
A 271/2003-as törvény 90. cikkelye értelmében a fizikai személyek jövedelmi adójuk 1%-át átirányíthatják alapítványok vagy egyesületek támogatására. Ezen összeg átutalása nem jelent plusz kiadást az adományozó személynek, hanem az államnak járó adójából ajánlhatja fel a fenti összeget.
Az 1%-ot felajánlani akaró személynek tudnia kell a következő adatokat a támogatott szervezetről:
- a szervezet pontos megnevezését
- a szervezet adószámát
- a szervezet IBAN bankszámláját, ami 24 számból áll.
Az adományozó adója 1%-ának átirányítását az adóbevallási űrlapon kell, hogy megjelölje. (Declaraţie de venit global)
Az adóbevallásnál használt űrlapot a helyi Pénzügyi Igazgatóságtól lehet igényelni, vagy a Pénzügyminisztérium honlapjáról letölteni www.mfinante.ro.
A kitöltött adóbevallási űrlapot 2005. május 15-ig kell a megfelelő Pénzügyi Hivatalba benyújtani.
Az űrlapon
- A. fejezet (Capitolul A.) kell kitölteni a támogató adataival és a
- H. fejezet 2. részét (Capitolul H sectiunea 2) a támogatott intézmény adataival.
Az adó 1%-ának megfelelő összeget a Pénzügyi Hivatal számítja ki.
Főegyházmegyei Hivatalunk által támogatásra ajánlott alapítványok adatait tartalmazó jegyzéket közelebbről eljuttatjuk minden főesperesi központba, hogy a Paptestvérek és hívek körében népszerűsítsék.
b/. 20%-os támogatási törvénnyel kapcsolatos tudnivalók
83/2004. augusztus 19-én megjelent Kormányrendelet módosítja az 571/2003-as törvényt – lehetővé téve a kereskedelmi társaságok számára, hogy a profit adó 20%-át átirányítsák (szponzorizálás címen) az egyházaknak, alapítványoknak és egyesületeknek. A támogatás értéke nem haladhatja meg az adományozó társaság évi forgalmának a 3‰-ét.
32/1994-es törvényt módosította a 36/1998-as Kormányrendelet. Ennek értelmében támogatás esetén a kereskedelmi társaságnak támogatási szerződést kell kötnie a támogatott jogi személlyel, ahol szerepelnie kell a támogatás értékének, valamint a támogatási időtartamnak is. Abban az esetben, ha természeti javakban történik a támogatás – meg kell jelölni annak értékét. A támogatásból kapott összeg mentesítve van a nyereségadótól. Nem nyújthatnak támogatást non profit intézményeknek azok a kereskedelmi társaságok, amelyeket non profit szervezet vagy annak részvényese hozott létre.
A kereskedelmi társaságok nem nyújthatnak támogatást állami költségvetésből származó bevételből.
c/. Járulékok és adók befizetésének kötelezettsége
- A kifizetendő adók és járulékok a következők:
- társadalmi biztosítás járuléka (contribuţie la asigurările sociale);
- baleset és betegség biztosítás járuléka (contribuţie la asigurările pentru accidente şi boli profesionale);
- munkanélküli biztosítás járuléka (contribuţie la bugetul asigurărilor pentru şomaj);
- egészségügyi biztosítás járuléka (contribuţie la asigurările sociale de sănătate);
- fogyatékossági járulék (contribuţie pentru persoanele cu handicap);
- fizetési adó (impozit lunar pe salarii).
Áttekintve az elmúlt évtizedben főegyházmegyénkben lezajlott építkezési és műemlék-helyreállítási munkálatokat, azt tapasztalhatjuk, hogy igen kevés a pasztorális, liturgikus, egyházművészeti szempontoknak egyaránt megfelelő eredmény. A kortárs egyházképet kifejező és azt egyben pozitívan befolyásoló tárgyi környezet alakításának érdekében megújítom és bővítem az egyházi műértékek védelmére és az új építkezési beruházásokra vonatkozó korábbi rendelkezéseket (1637/1996, 724/1997, 1943–1944/1997, 194o/1998, 2156/1999, 2159/1999, 165/2ooo, 1085/2oo1, 2349/2oo1 körlevelek).
Minden plébániahivatal köteles az ingó és ingatlan értékeinek megfelelő védelmét biztosítani. Ezen örökség természetes öregedésével járó meghibásodásokat, a rendeltetés tekintetében fellépő változásokat, újítási igényeket idejében számba kell venni, majd a megfelelő mérlegelés és ütemezés nyomán fel kell készülni a szükséges alakításokra és beavatkozásokra. Ilyen értelemben e munkálatok nem szerveződhetnek ad hoc módon, hanem szükséges azoknak az éves munkaütemezésbe és költségvetésbe való beiktatása, alapos szakmai és anyagi előkészítése.
Amint azt már számos korábbi intézkedésben hangsúlyoztuk, az egyház tulajdonában álló mindennemű ingatlan alakítása csak Főegyházmegyei Hatóság előzetes elvi jóváhagyása nyomán történhet. Bár ez korábban is érvényes volt, mégis az a hibás gyakorlat látszik kialakulni, hogy csupán a pályázatot vagy pénzügyi támogatási kérelmet benyújtó plébániák folyamodnak jóváhagyásért. Ezen rendszabály nem csupán a templombelsőkre érvényes, hanem minden, az egyház tulajdonát képező ingatlan és tárgyi környezetre, műkincsek körébe tartozó ingó értékekre.
Tisztelendő Testvéreimet ismételten kérem, hogy a plébániák határidő-naptárában a december 1-jei határidőhöz kötött következő évi költségvetési tervvel együtt szíveskedjenek összeállítani és a Főesperesi Hivatalhoz eljuttatni a tervbe vett építkezési, javítási, restaurálási, jelentősebb karbantartási munkálatok tervezetét, ezek előzetes költségbecslésével együtt. E megszokott eljárás mellett az építkezési/helyreállítási tervezeteket már az ötletterv szintjén a plébániahivatalok kötelesek elküldeni a Főhatóságnak is.
Minden építkezési munkálat esetében jóváhagyás kétszer történik:
2. a már elkészült tervek és dokumentációk véleményezése szintjén (természetesen kötelező módon bármely munkálat előtt, annak kivitelezését megelőzően).
Elvi jóváhagyáshoz szükséges dokumentáció:
- helyi plébános tömör indoklása;
- javaslat általános szakmai bemutatása, a tárgy (vagy a helyszín) néhány fényképpel történő szemléltetése;
- előzetes költségbecslés és finanszírozási terv;
- egyháztanácsi határozat;
- bérlő-beruházó esetén a plébániával kötött szerződés és a beruházás feltételeit rögzítő írásos megállapodás vagy ennek előzetese.
A gyakran kimondottan jó szándék által vezérelt, de szakszerűtlenül elvégzett beavatkozások megelőzése érdekében, már a tervezet szintjén – tehát a részletesebb tervezési megbízást és hatósági engedélyezést megelőzően – szükséges az egyházi előzetes elvi jóváhagyás kérése. Az előzetes elvi jóváhagyás tehát nem helyettesíti és nem azonos a tulajdonképpeni terv engedélyezésével.
A Főegyházmegyei Hatóság a tervezetek elvi jóváhagyását az illetékes szakbizottságok (liturgikus, pasztorális, egyházművészeti) véleményezése alapján hozza meg. A folyamodvány beérkezését követő harminc napon belül megküldi válaszát, csatolva egyben a bizottsági véleményösszesítőt és a javasolt szakmai eljárást is.
A szakmérnökökből, restaurátorokból és lelkészekből álló Egyházművészeti Bizottság az év folyamán folyamatosan, hagyományos és elektronikus postai úton továbbítva véleményezi az elvi folyamodványokat. Ezen kívül, évente négy alkalommal tartanak tanácskozást, amikor megvitatásra kerülnek a beérkezett részletes tervek és dokumentációk.
Kérjük tehát, hogy az előzetes elvi engedély nyomán elkészült további terveket és ezek iratcsomóit a négy tanácskozás időpontjaihoz igazodva – január, április, június vagy október hónap utolsó napjáig – juttassák el a Főegyházmegyei Hatósághoz.
Az elvi jóváhagyásról és a tervek engedélyezéséről a Főegyházmegyei Hatóság minden esetben a nevezett szakbizottságok és az érsekség építészeti irodájának véleményezése alapján dönt.
Engedélyköteles minden – az alábbi csoportba tartozó – munkálat, függetlenül attól, hogy ki a támogató, ki a munkálatot vezető és kivitelező szakember, s hogy az illető objektum szerepel-e vagy sem a műemléki jegyzéken:
1. az egyházi tulajdonban lévő épületeken és ezek szerves részét alkotó környezeten végzett minden építési, felújítási (tetőzet, festés, épületgépészeti szerelések, villamossági), helyreállítási munkálat. Egyben: bontások, bővítések, épületrészek eltávolítása vagy áthelyezése, cseréje (burkolatok, nyílászárók, díszítőelemek stb.);
2. templomokban, kolostorokban, plébániákon lévő műtárgyak és berendezések változtatása, eltávolítása, áthelyezése, konzerválása, restaurálása; ide tartoznak: liturgikus berendezések (oltárok, keresztek, szobrok, festmények, papi székek, keresztelőmedencék, gyóntatószékek, harangok stb); orgonák esetében csak a hangolás művelete jelent kivételt;
3. épületek és műtárgyak rendeltetésének megváltoztatása, az új funkció kialakítása;
4. liturgikus terek kiképzése, átalakítása;
5. új képzőművészeti tárgyak, emlékművek, emléktáblák kül- vagy beltérben való elhelyezése, korábbi emlékek bontása vagy áthelyezése, plébániák közötti cseréje, emlékhelyek kialakítása;
6. egyházi tulajdonban lévő temetők, sírkertek, cintermek alakítása, tereprendezése, az ott álló emlékeken (keresztutak, keresztek, kopjafák, kültéri szobrok) végzett beavatkozások;
7. új egyházi épületek tervezése.
A műemléképületek és környezetek vagy ezeket érintő beavatkozások esetén kötelező a műemlékvédelmi szakmérnöki képesítéssel rendelkező szakember bevonása.
A tervezett munkálatok szakszerű megszervezésében, a megőrzést, fejlesztést előkészítő beavatkozások előkészítésében, szakemberekkel való kapcsolatteremtés tekintetében forduljanak bizalommal az érsekség építészeti irodájához és műszaki előadójához, illetve Egyházművészeti Bizottságunk irodájához.
Javasoljuk, hogy az ügyvitel kezdetén konzultáljanak képzett, felelős szakemberekkel, határozottan szétválasztva az előzetes mérlegelést a tervezési megbízástól és a kivitelezéstől.
Ötlettervek, tervezési és kivitelezési ügyvitel indításakor ajánlott több szakember felkeresése, és a pályázati úton való döntéshozatal, melyben szintén segítségükre lehetnek az említett irodák.
Elvi jóváhagyás, engedély hiányában, vagy az engedélyezett tervektől eltérően végzett munkálatok kihágásnak számítanak, és fegyelmi eljárást vonnak maguk után. A Főegyházmegyei Hatóság semmilyen esetben utólagos engedélyt nem bocsát ki, illetve a kihágások nyomán felfüggeszti a pályázati támogatást, valamint a további pályázatok benyújtásának lehetőségét.
Remélem, hogy Paptestvéreim lelkipásztori gondoskodásával, tudatos, közös munkájával – a fent körvonalazottak értelmében – sikerül olyan gyakorlatot foganatosítanunk, mely biztosítja egyházi tárgyi örökségünk szakszerű megőrzését.
Dicsérjétek az Urat* népénektár először 1993-ban jelent meg. Az újra kiadásra kerülő énektárat javítottuk, bővítettük. Ez tartalmazza a Graduale Romanum alapján a teljes liturgikus év énekanyagát magyar nyelven, vasár- és ünnepnapokra (bevonuló, olvasmányközi zsoltár, alleluja verszusz, felajánló és áldozási) énektételeket. Egyházi énekeskönyvünk tartalmazza továbbá a magyar püspöki kar által eddig jóváhagyott énekeket, a Veress Ernő szerkesztette „Erdélyi imádságoskönyv”, valamint az 1975-ben megjelent „Erdélyi katolikus imakönyv” énekeinek többségét. Együttesen az énekes rész kb. 1000 oldalt tesz ki.
A könyvben megtaláljuk a legfontosabb imádságokat és tudnivalókat (az Úr imádsága, Angyali üdvözlet, Hitünk fő igazságai, Szentségek, Rózsafüzér titkok, Lelkitükör, Szentmise rendje stb). A korábbi kiadástól eltérően tartalmazza latin nyelven a főbb imádságokat és a szentmise rendjét is. Ez az imádságos rész kb. 50 oldal terjedelmű. Szükségesnek láttuk a naptári ünnepek rövid magyarázatát ‑ segédeszközként ‑ könyvünkben megjelentetni. Krisztus misztériumait egy év leforgásában, Szűz Máriának és a szenteknek ünnepeit e fejezetben – a polgári naptár időrendjét követve – közöljük.
„Az egyetemes Egyház zenei hagyománya felbecsülhetetlen értékű kincs. Minden más művészi kifejezésmód fölé emelkedik. (…) Ezért a szent zene annál szentebb lesz, minél szorosabban kapcsolódik a liturgikus cselekményekhez. (…) A liturgikus cselekmény nemesebb formát ölt, amikor az istentiszteletet ünnepélyesen, énekelve és asszisztenciával végzik, a nép pedig cselekvően bekapcsolódik.” (S.C. 112-113)
* A könyv előreláthatólag május hónap elején jelenik meg. Bérmálási ajándéknak is megfelel. Ára: 250.000 lej. Ajánlatos lenne, hogy a főesperesek mérjék fel, hány példányra tartanak igényt, és ha lehetséges előleget is küldjenek. (5.000 példányt szándékozunk nyomtatni, mely több mint 32.000 €-ba kerül!)
Egyre több egyházközségben jelentetnek meg időszaki kiadványokat. A legtöbb helyen plébániai értesítő formájában terjesztik a hívek között.
Szeretettel arra kérjük a Tisztelendő Testvéreket, hogy minden kiadványból egy példányt küldjenek be a főegyházmegyei központba. Nemcsak tájékozódás végett igényeljük, hanem ezeket elhelyezzük az érseki hivatal levéltárába, ahol később is fellelhető lesz a kutatók számára.
Tisztelendő Testvéreink kifejezett kérésére mellékelten megküldjük az Apostoli Szentszéknek már felterjesztett 2004-es esztendő statisztikai adatait.
A mellékelt táblázatban – főesperesi kerületekre lebontva, majd összesítve – találják meg főegyházmegyénk múlt évi adatait.
Ezúton is köszönjük mind a Főtisztelendő Főesperes uraknak, mind Tisztelendő Testvéreinknek a megértést és az adatok határidőre való beküldését.
statisztikai adatok>>
Gyulafehérvár, 2005. március 6-án.
† György s.k.
érsek