Szolgálatot teljesít:
A gyulafehérvári római katolikus teológia
Az erdélyi római katolikus főpásztorok 1716-tól ismét a gyulafehérvári rezidenciájukon székelhettek. Irányításuk mellett a 18. század folyamán kibontakozott a katolikus megújulás, amelynek legfontosabb szegmentumát jelentette a papnevelde létesítése. 1753-ban báró Sztoyka Zsigmond Antal püspök (1749–1759) megalapította a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Szemináriumot (S.I.S.), amely ideiglenesen a püspöki rezidencián kapott helyet. Az 1758-ban épített teológiai épület (a mai, Jerikónak nevezett épület helyén) papi hivatások örvendetes szaporodása miatt kicsinynek bizonyult. Ezért a papnevelde 1778-ban átköltözött a jezsuiták feloszlatása következtében üresen maradt kollégiumba.
Gróf Batthyány Ignác püspöknek (1780–1792) 1792-ben sikerült megszereznie a volt trinitárius rendházat és templomot. A szerzetház temploma helyébe csillagvizsgálót és világhírű könyvtárat (Batthyaneum) rendezett be, a zárdai rész pedig a papnevelde épülete lett. Itt állandó otthonra talált a teológia, ahol a papképzés napjainkig is történik. 1877-ben Fogarasy Mihály püspök (1864–1882) felépítette a teológiai épület utca felőli részét. Márton Áron (1938–1980) és Jakab Antal (1980–1990) püspöksége idején ez az ún. Fogarasy-szárny elnyerte a mai formáját.
Az erdélyi püspökök – a szemináriumot alapító Sztoyka Zsigmondtól napjainkig – elsőszámú intézményükként kezelték a papneveldét. Mindent megtettek, hogy lelkiekben és szellemiekben képzett papság kerüljön ki a szeminárium falai közül. Ebben különösen kitűnt Szepesy Ignác püspök (1819–1827), aki az 1822-es egyházmegyei zsinattal nemcsak az egyházmegye lelki arculatát változtatta meg, hanem a papképzés terén is igen komoly előrehaladást hozott. A forradalommal és szabadságharccal szimpatizáló püspököt, Kovács Miklóst (1827–1851) Haynald Lajos (1852–1863) váltotta fel. Személyiségével, nagy akaraterejével kedvezően befolyásolta a papképzést.
Az 1867-es kiegyezés új időszakot jelentett az erdélyi katolicizmus életében. Megszűnt az udvari gyámkodás. Az ellenzéki körök egyházellenesek voltak. Az általános hangulat hatással volt a papnevelésre is. Az 1867–1918 közötti, ún. békés korszak három püspöke (Fogarasy Mihály, Lőnhárt Ferenc, Mailáth Gusztáv Károly) kemény küzdelmet vívtak a papi hivatásokért. Nem véletlen, hogy éppen a szabadelvűség szellemének egyre fokozódó érvényre jutásakor, 1877-ben kezdődött el a papneveldében létesült önképzőkör.
A 20. századforduló fiatal püspököt talál Erdély katolikus püspöki székében Mailáth Gusztáv Károly személyében (1897–1838). Őt elsősorban a diákok – és a kispapok – püspökeként tartjuk számon. Hosszú püspöksége egybeesik katolikus híveinek nemzeti kisebbségi sorba kerülésével és a jogaikért folytatott nehéz küzdelemmel. Mailáth püspök utódai – Márton Áron, Jakab Antal, Bálint Lajos (1990–1993), Jakubinyi György (1994–) – Erdély nagy metamorfózisainak 20. századában nagyon is odafi gyeltek a papnevelésre.
Az 1948-ban megjelent román alkotmány és kultusztörvény igen súlyosan érintette az erdélyi katolikus egyházmegyéket, s ezzel kapcsolatosan a szemináriumokban történő teológiai oktatást és papnevelést. Tekintettel arra, hogy a kommunista kormány nem hagyta jóvá a katolikus egyház működési szabályzatát, s ezért 1990-ig megtűrt vallásként létezhetett, a gyulafehérvári papi szeminárium is állandó bizonytalanságban csak megtűrtként működhetett. Az állami hatóságok csupán a „betolakodó” egyházkormányzat idején (1952–1955) – Márton Áron börtönévei alatt – támogatták a kívánságuk szerint működtetett, egyetlen katolikus teológiát. Márton Áron püspök börtönből való szabadulása után (1955), aki a négy erdélyi egyházmegyéből verbuvált tanári kart állított fel, az állami szervek mindent elkövettek, hogy a teológiai oktatást és papnevelést ravasz taktikai eszközökkel elsorvasszák Gyulafehérváron. De minél nagyobb volt az elnyomás az ateizmust hirdető korszakban, annál népesebb és lelkesebb kispapi közösség lakta be a gyulafehérvári papi szemináriumot.
Az 1990. évvel elkezdődött új lehetőségek pozitívan és negatívan egyaránt befolyásolták a gyulafehérvári papneveldét. A megnyílt országhatárok és az újabb fajtájú demokratikus szellem csökkentette a papnevelde növendékeinek létszámát. De a kihívások és a nagyobb elvárások ösztönzőleg is hatottak. 1997-ben a Lateráni Pápai Egyetem affiliálta a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola utolsó négy évfolyamát.
Marton József
GYULAFEHÉRVÁRI PAPNEVELŐ INTÉZET
(Seminarium Incarnatae Sapientiae)
510009 Alba Iulia, str. Bethlen Gábor 3., jud. Alba
Tel./Fax: 0258-811.688
Mobil: 0745-770.134
E-mail: seminariumsis@gmail.com, officesis@yahoo.com
Honlap: www.seminarium.ro
Rektor és prekeftus: Ft. dr. András István
510010 Alba Iulia, str. Păcii, Nr. 8., jud. Alba
Mobil: 0740-551.159
E-mail: istvan_andras@hotmail.com, sis.rektor@gmail.com
Vicerektor: Ft. dr. Diósi Dávid tb. kanonok
510009 Alba Iulia, str. Mitropolitul Andrei Şaguna 7., jud. Alba
Mobil: 0752-245.057
E-mail: diosidavid@yahoo.de
Lelkiigazgató: Ft. dr. Kiss Endre
510010 Alba Iulia, str. Mitropolitul Andrei Şaguna 5., jud. Alba
Mobil: 0743-901.801
E-mail: kicsikeendre@yahoo.com
Könyvtáros: dr. Nagy József Gábor történész-régész
Mobil: 0751-124.846
E-mail: nagyjozsefgabor@yahoo.com
Könyvelő: Vita Ildikó könyvvizsgáló
Mobil: 0742-139.438
E-mail: vita.ildiko@yahoo.com
Titkárnő: Ferencz Margit
Mobil: 0744-796.327
E-mail: ferenczmargit62@yahoo.com
Intéző: Ferencz Béla
Mobil: 0752-245.058
Kispapok
VI. évfolyam
Demeter István Csíkszentimre
Küsmődi Csongor-Ignác Ditró
László Zsolt Csíkszentimre
Miklós Szilárd Segesvár
Olasz Béla Máréfalva
V. évfolyam
Baróti Tibor Gyergyócsomafalva
Biró Károly Csíkszenttamás
Böjte Csongor Csíkszentdomokos
Kerekes Péter-Miklós Csíktaploca
Mazai Tihamér Maroshévíz
Timár József Hidegség
Pasztorális évfolyam
Ferencz Zsolt Csíkszentsimon
Forró Csaba Roland Kézdivásárhely
Lestyán László Csíkszentkirály
Szabó Mihály-Csongor Csíkszépvíz
Virág István Gyimesbükk
IV. évfolyam
Czirják Ottó Csíkmadaras
Erdély Hunor Kézdimartonos
Ferencz Egon-József Szárhegy
Hegyeli András Gelence
Hosszu Norbert-Lajos Kézdimartonos
Kajtár Arnold Hidegség
Kajtár Zsolt-László Gyimesközéplok
Nagy Ferenc Deményháza
III. évfolyam
Balázs Barnabás Székelykeresztúr
Gergely József Csíkszentmárton
Nagy Emil Szováta
Tuzson Balázs Sepsiszentgyörgy
II. évfolyam
Achim László Kolozsvár
Lázár Hunor Lövéte
Pinkóczi György Óradna
I. évfolyam
Antal Endre Gyimesbükk
Boarna Miklós István Kiskapus
Kiss Szilárd Gyergyóalfalu
Tóth Gellért Miklósvár