A gyulafehérvári római katolikus teológia

Az erdélyi római katolikus főpásztorok 1716-tól ismét a gyulafehérvári rezidenciájukon székelhettek. Irányításuk mellett a 18. század folyamán kibontakozott a katolikus megújulás, amelynek legfontosabb szegmentumát jelentette a papnevelde létesítése. 1753-ban báró Sztoyka Zsigmond Antal püspök (1749–1759) megalapította a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Szemináriumot (S.I.S.), amely ideiglenesen a püspöki rezidencián kapott helyet. Az 1758-ban épített teológiai épület (a mai, Jerikónak nevezett épület helyén) papi hivatások örvendetes szaporodása miatt kicsinynek bizonyult. Ezért a papnevelde 1778-ban átköltözött a jezsuiták feloszlatása következtében üresen maradt kollégiumba.

Gróf Batthyány Ignác püspöknek (1780–1792) 1792-ben sikerült megszereznie a volt trinitárius rendházat és templomot. A szerzetház temploma helyébe csillagvizsgálót és világhírű könyvtárat (Batthyaneum) rendezett be, a zárdai rész pedig a papnevelde épülete lett. Itt állandó otthonra talált a teológia, ahol a papképzés napjainkig is történik. 1877-ben Fogarasy Mihály püspök (1864–1882) felépítette a teológiai épület utca felőli részét. Márton Áron (1938–1980) és Jakab Antal (1980–1990) püspöksége idején ez az ún. Fogarasy-szárny elnyerte a mai formáját.

Az erdélyi püspökök – a szemináriumot alapító Sztoyka Zsigmondtól napjainkig – elsőszámú intézményükként kezelték a papneveldét. Mindent megtettek, hogy lelkiekben és szellemiekben képzett papság kerüljön ki a szeminárium falai közül. Ebben különösen kitűnt Szepesy Ignác püspök (1819–1827), aki az 1822-es egyházmegyei zsinattal nemcsak az egyházmegye lelki arculatát változtatta meg, hanem a papképzés terén is igen komoly előrehaladást hozott. A forradalommal és szabadságharccal szimpatizáló püspököt, Kovács Miklóst (1827–1851) Haynald Lajos (1852–1863) váltotta fel. Személyiségével, nagy akaraterejével kedvezően befolyásolta a papképzést.

Az 1867-es kiegyezés új időszakot jelentett az erdélyi katolicizmus életében. Megszűnt az udvari gyámkodás. Az ellenzéki körök egyházellenesek voltak. Az általános hangulat hatással volt a papnevelésre is. Az 1867–1918 közötti, ún. békés korszak három püspöke (Fogarasy Mihály, Lőnhárt Ferenc, Mailáth Gusztáv Károly) kemény küzdelmet vívtak a papi hivatásokért. Nem véletlen, hogy éppen a szabadelvűség szellemének egyre fokozódó érvényre jutásakor, 1877-ben kezdődött el a papneveldében létesült önképzőkör.

A 20. századforduló fiatal püspököt talál Erdély katolikus püspöki székében Mailáth Gusztáv Károly személyében (1897–1838). Őt elsősorban a diákok – és a kispapok – püspökeként tartjuk számon. Hosszú püspöksége egybeesik katolikus híveinek nemzeti kisebbségi sorba kerülésével és a jogaikért folytatott nehéz küzdelemmel. Mailáth püspök utódai – Márton Áron, Jakab Antal, Bálint Lajos (1990–1993), Jakubinyi György (1994–) – Erdély nagy metamorfózisainak 20. századában nagyon is odafi gyeltek a papnevelésre.

Az 1948-ban megjelent román alkotmány és kultusztörvény igen súlyosan érintette az erdélyi katolikus egyházmegyéket, s ezzel kapcsolatosan a szemináriumokban történő teológiai oktatást és papnevelést. Tekintettel arra, hogy a kommunista kormány nem hagyta jóvá a katolikus egyház működési szabályzatát, s ezért 1990-ig megtűrt vallásként létezhetett, a gyulafehérvári papi szeminárium is állandó bizonytalanságban csak megtűrtként működhetett. Az állami hatóságok csupán a „betolakodó” egyházkormányzat idején (1952–1955) – Márton Áron börtönévei alatt – támogatták a kívánságuk szerint működtetett, egyetlen katolikus teológiát. Márton Áron püspök börtönből való szabadulása után (1955), aki a négy erdélyi egyházmegyéből verbuvált tanári kart állított fel, az állami szervek mindent elkövettek, hogy a teológiai oktatást és papnevelést ravasz taktikai eszközökkel elsorvasszák Gyulafehérváron. De minél nagyobb volt az elnyomás az ateizmust hirdető  korszakban, annál népesebb és lelkesebb kispapi közösség lakta be a gyulafehérvári papi szemináriumot.

Az 1990. évvel elkezdődött új lehetőségek pozitívan és negatívan egyaránt befolyásolták a gyulafehérvári papneveldét. A megnyílt országhatárok és az újabb fajtájú demokratikus szellem csökkentette a papnevelde növendékeinek létszámát. De a kihívások és a nagyobb elvárások ösztönzőleg is hatottak. 1997-ben a Lateráni Pápai Egyetem affiliálta a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola utolsó négy évfolyamát.

Marton József

GYULAFEHÉRVÁRI PAPNEVELŐ INTÉZET

(Seminarium Incarnatae Sapientiae)

510009 Alba Iulia, str. Bethlen Gábor 3., jud. Alba

Tel./Fax: 0258-811.688

Mobil: 0745-770.134

E-mail: seminariumsis@gmail.com, officesis@yahoo.com

          Honlap: www.seminarium.ro

Rektor és prekeftus: Ft. dr. András István

510010 Alba Iulia, str. Păcii, Nr. 8., jud. Alba

Mobil: 0740-551.159

E-mail: istvan_andras@hotmail.com, sis.rektor@gmail.com

Vicerektor: Ft. dr. Diósi Dávid tb. kanonok

510009 Alba Iulia, str. Mitropolitul Andrei Şaguna 7., jud. Alba

      Mobil: 0752-245.057

E-mail: diosidavid@yahoo.de

Lelkiigazgató: Ft. dr. Kiss Endre

510010 Alba Iulia, str. Mitropolitul Andrei Şaguna 5., jud. Alba

Mobil: 0743-901.801

E-mail: kicsikeendre@yahoo.com

Könyvtáros: dr. Nagy József Gábor történész-régész

Mobil: 0751-124.846

E-mail: nagyjozsefgabor@yahoo.com

Könyvelő: Vita Ildikó könyvvizsgáló

Mobil: 0742-139.438

E-mail: vita.ildiko@yahoo.com

Titkárnő: Ferencz Margit

Mobil: 0744-796.327

E-mail: ferenczmargit62@yahoo.com

Intéző: Ferencz Béla

      Mobil: 0752-245.058

Kispapok

VI. évfolyam

Demeter István                        Csíkszentimre

Küsmődi Csongor-Ignác          Ditró

László Zsolt                             Csíkszentimre

Miklós Szilárd                           Segesvár

Olasz Béla                                Máréfalva

V. évfolyam

Baróti Tibor                             Gyergyócsomafalva

Biró Károly                               Csíkszenttamás

Böjte Csongor                         Csíkszentdomokos

Kerekes Péter-Miklós               Csíktaploca

Mazai Tihamér                          Maroshévíz

Timár József                             Hidegség

Pasztorális évfolyam

Ferencz Zsolt                           Csíkszentsimon

Forró Csaba Roland                 Kézdivásárhely

Lestyán László                         Csíkszentkirály

Szabó Mihály-Csongor             Csíkszépvíz

Virág István                             Gyimesbükk

IV. évfolyam

Czirják Ottó                             Csíkmadaras

Erdély Hunor                           Kézdimartonos

Ferencz Egon-József                Szárhegy

Hegyeli András                        Gelence

Hosszu Norbert-Lajos              Kézdimartonos

Kajtár Arnold                          Hidegség

Kajtár Zsolt-László                  Gyimesközéplok

Nagy Ferenc                            Deményháza

III. évfolyam

Balázs Barnabás                                  Székelykeresztúr

Gergely József                                    Csíkszentmárton

Nagy Emil                                          Szováta

Tuzson Balázs                                    Sepsiszentgyörgy

II. évfolyam

Achim László                                     Kolozsvár

Lázár Hunor                                       Lövéte

Pinkóczi György                                 Óradna

I. évfolyam

Antal Endre                                                 Gyimesbükk

Boarna Miklós István                          Kiskapus

Kiss Szilárd                                         Gyergyóalfalu

Tóth Gellért                                       Miklósvár