2011.06.22
A kántorok a szentmisék elmaradhatatlan és meghatározó szereplői, a zene fennköltebbé, élménydúsabbá teszi a liturgiát. De mi történik akkor, ha esetleg nincs, aki az orgonához üljön? A gyulafehérvári, kántorképzéssel is foglalkozó középiskola idén máris meghúzta a vészharangot, hiszen első felvételi szessziójuk során a rendelkezésre álló helyek fele sem telt be, a tömbkatolikusnak számító csíki régióból pedig alig van pár jelentkező.
A több mint hat évtizedes múlttal rendelkező Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum első idei felvételi szessziója nem hozta a várt eredményeket. A rendelkezésre álló 28 helyből tizenhármat foglaltak el, három tanuló a csíki régióból, történetesen Gyimesbükkről, Hidegségről, illetve Kászonújfaluból érkezett. A tanintézmény igazgatója szerint a kevés jelentkező az alacsony gyereklétszám és a nagyfokú szekularizáltság, elvilágiasodás számlájára írható.
„Maga a valamikori kántoriskola 1955–1990-ig állt fenn kimondottan kántorképzési státussal mint egyházi magániskola, ebben a periódusban egyetlen ilyen jellegű tanintézmény volt az egyházmegyében” – magyarázta érdeklődésünkre dr. Gál László. Az igazgató elmondta, az 1989-es fordulatot követően az állam átvállalta az iskola fenntartásának költségeit, így állami érettségi diplomát nyújt, sőt visszamenőleg elismerték az addig kiadott okleveleket is.
Kántorképzésben nem részesül minden tanuló, hiszen nincs erre mindenkinek adottsága, zenei tehetsége. A tanulóknak körülbelül fele igényli a képzést, mely a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Liturgikus és Egyházzenei Bizottsága révén valósul meg. „Ez mindenképpen egy plusz lehetőségnek számít az erdélyi teológiai líceumokhoz viszonyítva. Egyébként maga a líceum humán-teológiai műveltséget, felkészültséget biztosít” – jegyezte meg az intézményvezető.
Mint megtudtuk, évente huszonnyolc helyet hirdetnek meg, az iskola kisszemináriumi jellegét megőrizte, azaz csak fiúkat iskoláz be, hiszen infrastruktúrája erre van kialakítva. „Valamikor ugyanis a kisszeminárium azt jelentette, hogy a végzősök túlnyomó többsége a pasztorális teológiai képzést, más szóval a papképzést követte” – említette Gál. Hozzátette, noha Csík tömbkatolikus régiónak számít, elég ritkán jelentkeznek nyolcadik osztályt végzett fiúk a vidékről, jelenleg a tanulók mindössze hét százaléka idevalósi.
Nagyfokú tájékozatlanság az iskolával szemben
„A jól ismert ok a gyermekek számának drasztikus csökkenése. Ehhez hozzájárulhat a nagyfokú szekularizáltság, elvilágiasodás” – jelentette ki az idei jelentkezések alacsony számával kapcsolatban Gál László. Véleménye szerint az is gond, hogy nagyfokú a tájékozatlanság az iskolával szemben, hiszen aki Gyulafehérvárról hall, úgy képzeli el, csak teológiai pályán lehet innen továbbfejlődni, holott a gyakorlat mást is mutat. „Mindenképpen szeretnénk, hogy minél több papi hivatás megerősítéséhez, kialakításához járuljunk hozzá, ám az is igaz, hogy egyre inkább szükség van nemzetközösségünknek keresztény lelkületű tanárokra, orvosokra, mérnökökre, jogi és más szakemberekre, akik méltóképpen képviselhetik és őrizhetik őseik hagyatékát” – szögezte le a tanintézmény vezetője.
Még két felvételi szesszió
A gyulafehérvári középiskola még két felvételi szessziót tart július 14–16. és szeptember 1–4. között. A felvételire a teológia, a kántorképzés vagy egyszerűen, a keresztény-katolikus neveltetés és humán műveltségszerzés iránt érdeklődő, nyolc osztályt végzett, jó képességű és magaviseletű fiúk jelentkezését várják, akik eljönnének, hogy a gyulafehérvári „történelmi környezetben” működő iskolában folytassák tanulmányaikat. Bővebb információkat a tanintézmény honlapján találhatnak.
Rédai Botond, székelyhon.ro 2011. június 21.