Élisabeth de Baudoüin: Teréz és Ferenc

Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék-Marosszentgyörgy, 2020.

Ford. Katalin Ildikó nővér OCD

Érdekes és őszinte hangvételű olvasmány Élisabeth de Baudoüin: Teréz és Ferenc című kötete, amely Katalin Ildikó kármelita nővér fordításában, a Sarutlan Kármelita Nővérek gondozásában jelent meg magyar nyelven. A sokak által kedvelt szentről, Lisieux-i Szent Teréz (Alencon, 1873. január 2.–Lisieux, 1897. szeptember 30.) kármelita rendi szerzetesnővérről, önéletrajzán túl, számtalan, életét bemutató, kötet jelent meg magyar nyelven is. A jelen kötet egészen eredeti, Ferenc pápa és Kis Szent Teréz lelki kapcsolatát mutatja be, amely Szentatyánk egész fiatal korára nyúlik vissza. Bergoglio bíboros a „rózsák szentje” iránti tiszteletére Rómában 2002-ben figyeltek fel a Szeplőtelenről nevezett ferences testvérek a szolgálatukra bízott „Santa Maria Annunziata is Borgo” templomocskában. Egy pap alkalmanként pontos időben megjelenik reverendában, akit mikor jobban megfigyelt a templomban szolgálatot teljesítő testvér, észrevette, hogy piros gombos reverendája van. A titokzatos bíboros bemutatkozva így szólt: „Jorge Mario Bergoglio bíboros vagyok, Buenos Aires érseke”.

Élisabeth de Baudoüin francia újságíró, Vatikán-szakértő a kötet tizenhárom fejezetében keresztül szakszerűen, egy nyomozó lelkesedésével, lábjegyzetekkel dokumentálva, de mégis meghagyva a leírtak olvasmányosságát, tárja fel azt a lelki kapcsolatot Ferenc és Teréz között van, s amelyről maga a Pápa vallja: „…egyike azon szenteknek, akik a legtöbbet beszélnek nekünk Isten irgalmáról (…) Kis Teréz tapasztalata során megértette, hogy a szeretet, Jézus kiengesztelő szeretete vonza Egyházának tagjait. Szeretem a kíváncsiság szelleme és a pletyka ellen mondott szavait.” Ki ne ismerné fel Szentatyánk vissza-vissza térő gondolatait, a kulcsszavakat beszédeiben. A kötetben számtalan példát találunk arra, hogy a Pápa kéri Terézt, „vegyen kézbe egy nehézséget, egy kérést, amelyet rosszul végződöttnek ítéltek, egy utazást”. Továbbá egészen újszerű, hogy nem csupán a pártfogását kéri a szentnek, hanem jelet is, amely nem más, mint egy-vagy több szál rózsa, amelyet Ferenc pápa megőriz. Szentatyánknak természetesen több kedvenc szentje van, mint mindannyiunknak. Kedvencei közül Teréz közbenjárásra bízta életét, valamint lelki élete mesternőjének tartja. Ebben az értelemben mondotta Ferenc pápa egy alkalommal a gyerekeknek: „A Gyermek Jézusról nevezett Teréz barátja vagyok”. 

A szerzeteseknek vannak jóváhagyott szabályaik, így Teréz életében is voltak, és való igaz, hogy a szabályzat nagy segítség. De szó sincs arról, hogy a szerzetes a szabályok és a tiltások fogságában vergődő ember lenne. Világos, hogy a szerzetesnek állandóan törekednie kell arra, Kis Szent Teréz is kiváló példa ebben számunkra, hogy a hivatása és az erények kibontakoztatása által követni tudja a szegély, tiszta és engedelmes Jézust. A szerzetes számára a fogadalmakban nyílik meg az ösvény, hogy megtalálja a tökéletesedés útját. Így az élete fog beszélni nekünk, írásain keresztül pedig betekintést nyerhetünk abba a misztériumba, amely Isten és a szent között kialakult, és amelyben elmerült. Amit Kis Szent Teréz Bergolio bíborosnak személyes ajándékként osztogatott, az most Ferenc pápán keresztül egyetemessé válik. A „Szeretet doktorának” lelkesedése, ambíciója az Egyház iránt most egyetemessé válik: szemléletváltás a pasztoráció és a misszió területén, az isteni irgalmasság hangsúlyossága és apostolsága, szolidaritás és szeretet a peremre szorultak iránt, a Laudato si’ lelkisége – ökológiai megtérés, amely az öröm és a béke forrása, amely megmentheti az ember lakóhelyét.

Miközben a könyv írója leleplezi a Szent Teréz és Ferenc pápa barátságának eredetét, elmélyülését, hatását egy jezsuita szerzetes és főpap életére és szolgálatára, rájövünk, hogy a boldogság már itt elkezdődik a Krisztus ügye iránt elkötelezett ember életében, még ha tökéletlen és törékeny formában is valósulhat meg. Így lehet egy elkötelezett ember a krisztusi szeretet sugárzó tanúja, akár egy Istentől messze eltávolodott világban is. A könyvben leírtak kiváló példája annak, és egyben ösztönözhet bennünket is, hogy milyen mély lelki kapcsolat alakulhat ki két nem ugyanabban az időben élet személy között, a megdicsőült Egyház tagjai, hogyan segítik a zarándok Egyház tagjait. Továbbá hozzásegíti a kötet az olvasót, a „kisszentterézi” lelkiség elmélyítéséhez és Ferenc pápa lelkületének megértéséhez. Lelki életünk talaját javítja miközben a további építkezés látványosabb feladatára bíztatja a krisztushívőket.

Fr. Urbán Erik OFM

Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.