Dávid Gyula irodalomtörténésznek életútja elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztjét adományozta Áder János magyar köztársasági elnök. A kitüntetést október 23-án az 1956-os magyar forradalom 57. évfordulójára szervezett kolozsvári ünnepségen adta át neki Balogh Zoltán, Magyaroroszág Emberi Források Miniszériumának vezetője. A kitüntetettet méltatta Magdó János főkonzul és Egyed Emese irodalomtörténész. Az augusztusban 85. évét betöltött Dávid Gyula a magyar irodalomban kimagasló szervezőtevékenységet folytatott, a közösségért pedig politikai börtönt is szenvedett. Az 1956-os magyarországi forradalom romániai hatásának nevezhető eseményeket, véleménnyilvánításokat ürügyként használó hazai államapparátusi megtorlás keretében Dávid Gyulát koholt vádakkal letartóztatták 1957-ben és hét év börtönbüntetésre ítélték. Szenvedéseinek színhelyei a kolozsvári Szekuritáté, a szamosújvári börtön, ismét Kolozsvár, 1959-től a duna-deltai Periprava-Grind, Salcia, Luciu-Giugeni, Grădina, Stoneşti, majd újra Szamosújvár. Egyed Emese elmondta róla: „Van és mindig is volt dolga a világon: amikor a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakát 1951-ben elvégezve szintén Kolozsvárt az Állami Irodalom és Művészeti Kiadó szerkesztője volt; amikor ösztöndíjas aspiráns, majd 1956-ban tanársegéd lett az egyetemen. S aztán, szakképzetlen munkásként volt a kolozsvári Városgazdálkodási Vállalatnál, sőt, amikor öt éven keresztül munkanélküli volt (1965–1970 között), akkor is Vörösmarty szavaival mondom, hogy ereje szerint a legnemesbekért a dolgozott, a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként is 1970-től nyugdíjazásáig (1962), a Kriterion Romániai Magyar Írók sorozata gondozójaként 22 éven keresztül, a Polis Könyvkiadó ügyvezetőjeként 1992 óta többek között az Erdélyi Múzeum folyóirat, az Erdélyi Tudományos Füzetek könyvsorozat, a Romániai  Magyar Bibliográfiák, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon főszerkesztőjeként , az EMKE elnökeként (1991–1999) és a felsorolás koránt sem teljes... A több mint 250 kötet szerkesztőjeként (A romániai magyar irodalom története), a Reményik-, a Bánffy-életmű kiadójaként, a filológia magas szintű művelőjeként tekintünk ma Dávid Gyulára” – hangsúlyozta Egyed Emese laudációjában.

Az ünnepségen ott voltak az erdélyi történelmi egyházak püspökei, vezetői – köztük dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Potyó Ferenc általános helynök, Schönberger Jenő szatmári, Böcskei László váradi megyéspüspök, Kovács Sándor kolozsvárii főesperes. A magyar személyiségek mellett a nemzeti ünnepre eljött Andrei Andreicuţ ortodox érsek-metropolita, Sabău Cristian Arinel kolozsvári görögkatolikus főesperes, Mihnea Louraş Kolozs megyei alprefektus, Emil Boc polgármester pedig magyarul is köszöntötte a jelenlévőket. Az ünnepség lelki töltetét a Corcordia vonósnégyes (Márkos Albert, Béres Melinda, Király Erzsébet, Ortenszky Gyula) zenélése, Jancsó Miklós színművének szavalata gazdagította.

Kép és szöveg: Fodor György, Vasárnap 2013/44