Az Utolsó Vacsorán az Úr Jézus így szólt Szent Péterhez:

„De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet." (Lk 22,32) Azóta Szent Péter utódai, a pápák, ezt a szolgálatot teljesítik, amikor lelkipásztori útjaikon felkeresik a keresztény testvéreket és megerősítik őket hitükben.

II. Szent János Pál pápa volt az első, aki ellátogatott Romániába (1999. május 7-9.), de látogatását csak Bukarestre korlátozták. Nagyon sajnálta, hogy nem jöhetett Erdélybe, ahol katolikus hívei többsége él. Megígérte, ha még egyszer országunkba látogat, feltétlenül Erdélybe is eljön. Azóta húsz év telt el. Ígéretét most Ferenc Szentatyánk teljesíti.

A Szentszék Sajtóirodája 2019. január 11-én nyilatkozott: „Őszentsége, Ferenc pápa, elfogadva Románia elnökének, az állami hatóságoknak és a romániai katolikus egyháznak a meghívását, apostoli látogatást tesz az országban május 31-től június 2-ig azzal a céllal, hogy meglátogassa Bukarest, Jászvásár és Balázsfalva városait, valamint a csíksomlyói Szűz Mária-kegyhelyet. A programot a megfelelő időben közzéteszik."

Nagy öröm tölti el szívünket, hogy Szentatyánk hozzánk is eljön, Csíksomlyóra. A tervek szerint június 1-jén, szombaton a nyeregben szentmisét mutat be és szól hozzánk. Ez azonban csak akkor lesz biztos, amikor a látogatás programját a Szentszék Sajtóirodája közölni fogja.

Mivel idén a csíksomlyói pünkösdszombati 453. fogadalmi búcsú június 8-án, szombaton lesz, egy héttel a pápalátogatás után (a ferences atyák ezt már meghirdették), ezért a csíksomlyói pápalátogatás napját - a feltételezett június 1-jét - is fogadalmi búcsúnak nyilvánítom, hogy a pápalátogatás zarándokai is eleget tehessenek az ősök fogadalmának.

Isten hozta, Szentatyánk, a Csíksomlyói Segítő Szűz Máriához, erdélyi híveihez!

Kérjük, erősítsen minket hitünkben és a Szentatya iránti hűségben a csíksomlyói kőkereszt feliratos fohásza szerint: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben.”

Még négy hónapunk van az előkészületre.

1. Kérem, hogy a vasárnapi szentmisékben az egyetemes könyörgései közé egyet vagy kettőt tegyenek be a mellékelt könyörgésekből.

2. A szentmisék után az „Isten Szolgája Márton Áron”- imádság előtt mondjuk el a következő imádságot a pápalátogatás lelki gyümölcseiért:

Szerető Mennyei Atyánk,

Te választottad Ferenc pápát,

Hogy Szent Péter utódaként

vezesse Anyaszentegyházunkat.

Szentlelked kísérje találkozásunkat,

hogy megerősítsen őseink hitében és erényeiben,

bátorítson a kitartó reményben,

megújítson az isteni és felebaráti szeretetben.

Csíksomlyói Segítő Szűz Mária,

könyörögj érettünk!

Ámen.

3. A nagyböjti triduumokat használják fel a pápalátogatás előkészítésére.

4. Lehet tartani az egyházközségekben előadásokat, előadássorozatokat a pápalátogatás témájáról. Az ezzel kapcsolatos részletes program kidolgozását Pasztorális Bizottságunkra bízom.

5. A pápalátogatás logója/plakátja közismert: az Athosz-hegyi ortodox szerzetes kolostor-köztársaság „a Szűzanya virágoskertje” (i kipos tis Panagias). Az Athosz-hegyről hazatérő román szerzetesek átvették ezt a megnevezést és Romániára alkalmazták. Úgy köszöntötték II. Szent János Pál pápát 1999. május 7-én Bukarestben, hogy „a Szűzanya virágoskertjében” van. Most ezt úgy használják, hogy Ferenc Szentatyánk látogatása a „Szűzanya virágoskertjében”, Romániában a Szűzanya oltalma alatt áll. A Szűzanya vállán és homlokán a három csillag a bizánci ikonográfiában az efezusi (431) dogmát tükrözi: „az örökké szűz” vagyis szülés előtt, szülés alatt és szülés után örökké szűz maradt Szűz Mária. A logó színei, a piros, sárga, kék a román zászló színeit idézik, de ne feledjük: a Szűzanya színe a kék, a glória aranysárga, a felirat piros. A pápalátogatás jelmondata: „Menjünk együtt!”

6. A Romániai Katolikus Püspöki Kar a Szentszék utasítása szerint felkért három szervezőt: országos koordinátort, sajtófelelőst és szertartásmestert. Mindegyiknek van két-két munkatársa. Ennek megfelelően a négy érintett egyházmegyének — Bukarest, Iași, Gyulafehérvar, Fogaras és Gyulafehérvár (Balázsfalva-Blaj) — ki kellett neveznie hasonló hármas bizottságot, egy-egy felelőst két-két munkatárssal.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye részéről:

  1. Koordinátor: Ft. Sajgó Balázs, Caritas lelki igazgató, Csíkszereda

Munkatársai: Péterfy Attila Csongor közgazdász, Csíkszereda

Ft. Csont Ede nagytusnádi plébános.

  1. Szertartásfelelős: Ft. Urbán János P. Erik OFM érseki helynök, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója.

Munkatársai: Ft. Kiss Endre, a gyulafehérvári Szeminárium spirituálisa

Ft. Ilyés Zsolt csíkszentléleki plébános

  1. Sajtófelelős: Ft. Prof. Dr. Oláh Zoltán főiskolai intézetigazgató, kanonok

Munkatársai: Ft. Szőcs Csaba, Verbum igazgató, Kolozsvár

Dr. Bodó Márta főszerkesztő, Kolozsvár

 

Kedves Testvéreim!

Használjuk ki életünknek ezen egyedülálló lehetőségét:

a Szentatya, „az élő Szent Péter” eljön hozzánk, hogy megerősítsen hitünkben. Készüljünk őszinte odaadással a nagy találkozásra, amely szűkebb hazánk, az erdélyi főegyházmegye történetében is egyedülálló esemény.

Gyulafehérvár, 2019. január 21.          +György érsek

Körlevél év

Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.