Főtisztelendő Paptestvérek! Szeretett Jó Hívek!

„A Béke Királynője óvja meg a világot a háború őrültségétől!” (Ferenc pápa)

A média által tanúi vagyunk egy borzalmas, háború okozta szenvedésnek, amely sajnos nem rossz álom vagy filmdráma, hanem valóság. Emberek halnak meg, családok veszítik el otthonukat, szakadnak el egymástól, gyermekek és nők, idősek és védtelenek sérülnek meg, velük együtt a társadalom és az egész világ. Szent Pál apostol írja a korintusi híveknek „ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi” (1Kor 12, 26). Minket is mélyen érint a háború okozta szenvedés, és segíteni akarunk az áldozatoknak.

Mindenekelőtt csatlakozzunk Ferenc pápához, aki mindannyiunkat imádságra és böjtre szólít fel: „Jézus azt tanította nekünk, hogy az erőszak ördögi értelmetlenségére Isten fegyvereivel, az imával és a böjttel válaszoljunk. Mindenkit arra kérek, hogy március 2-án, hamvazószerdán tartsunk böjti napot a békéért. Külön biztatom a hívőket, hogy azon a napon buzgón szenteljék magukat az imádságnak és a böjtnek. A Béke Királynője óvja meg a világot a háború őrültségétől!” (https://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa-felhivasa-marcius-2-an-hamvazoszerdan-tartsunk-bojti-napot-bekeert). Nagyon kérjük kedves híveinket, kövessék a Szentatya felszólítását, és ne csak Hamvazószerdán, de minden nap ajánljanak fel valamit a békéért!

Kövessük az európai püspökök és keresztény közösségek példáját, akik imádkoznak a véres konfliktus áldozataiért és azok családtagjaiért, az erőszakos cselekedetek elszenvedőiért. Kapcsolódjunk be Lucsok Miklós püspök, munkácsi apostoli kormányzó kezdeményezésébe, mely szerint nap mint nap hozzájárulhatunk tetteinkkel a béke visszaállításához (szentmisén való részvétel, szentáldozás, a teljes rózsafüzér vagy az irgalmasság rózsafüzérének elimádkozása).

Főegyházmegyénk segélyszervezete, a Gyulafehérvári Caritas munkatársai az országbeli és nemzetközi Caritas-szervezetek képviselőivel együtt jelen vannak a történések helyszínén,  folyamatosan értesítenek bennünket az elkeserítő állapotokról, miközben azon dolgoznak, hogy  felmérjék a segélynyújtási  lehetőségeket. Hamarosan közlik, milyen konkrét eszközökkel, tettekkel tudunk hozzájárulni a szenvedés és a nélkülözés enyhítéséhez, hogy az imádságunk, mindennapi böjti lemondásaink mellett a szeretetcselekedet konkrét formái által is segíthessünk szenvedő embertársainknak.

„Egyesüljünk közös imában, nyissuk meg szívünket Isten irgalmára és békéjére, Szűz Máriának, Isten Anyjának pártfogására, Szent Mihály főangyal és minden szent védelmére.” (Lucsok Miklós püspök)

                          Dr. Kovács Gergely                                                  Dr. Kerekes László

                   érsek, apostoli kormányzó                                                      segédpüspök                 

Körlevél év

Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.