Nincs saját pénzük, sem civil ruhájuk, de mobiltelefonon szervezik dolgaikat, Interneteznek és autót vezetnek a Mallersdorfi Szegény Ferences nővérek Székelyudvarhelyen.

A Székelyudvarhely középpontjában található óvoda különlegessége, hogy a vallásos nevelés élvez elsőbbséget.

A Barátok temploma szomszédságában 1865 óta a Mallersdori Szegény Ferences Nővérek oktatnak, nevelnek. A nehéz szociális helyzetű, és sérült gyermekek, testvérek vegyes csoportokban tanulnak, játszanak. A zenés-táncos előadások betanításánál nem ritka, hogy a gyerekekkel együtt a nővérek is táncra perdülnek.

A déli imára a zárda minden részéből összegyűlnek a nővérek a kápolnában. A zárda konyhájában kétszáz személyre főznek: 150 tanuló kisgyerek, a város szegényei, valamint maguk az apácák étkeznek minden nap. A közös ebéd elköltése után ki-ki végzi a jól meghatározott munkáját: iskolás gyerekeket tanít, időseket gondoz, beszerzőútra indul, vezeti a kolostor háztartását. Az évszázados falak között az egyszerű hálókban szerény bútorzat szolgálja a nővérek kényelmét.

A tévénézés, a számítógép-használat, csakúgy, mint a kötögetés, a filmnézés, a közös foglalkozások része. A pihenés heti három alkalommal engedélyezett. A fiatalabb nővérek számára a mobiltelefon-használat, az autóvezetés a mindennapi élet részévé vált.

Az apácaruha többnyire meglepetést és tartózkodást vált ki az emberekből. Román vidékeken, ahol az ortodox vallás a legelterjedtebb, a rendőrök is elnézőbbek az apácákkal – nem annyira az udvariasság az oka: inkább az átoktól vagy a fekete misétől tartanak.

"És mégis miben különbözünk? Én azt hiszem, abban, ahogy hozzáállunk a dolgokhoz. Nekünk nem mindegy, hogy pluszban ég-e valahol a villany. Vagy figyelünk arra, hogy hogyan fogyasztjuk a vizet, mennyit fogyasztunk a vízből, vagy nincs saját tulajdonunk. Nincs pénz nálunk. Pénzünk addig van, amíg kivesszük a fizetést, és leadjuk közösbe." – mondja Tarzicia nővér.

Az apácarendek próbálnak nyitni a világ felé, de ahogy Tarzicia nővér mondja: „Az is fontos, hogy nehogy túlságosan beengedjük a világot, és elvilágosiasodjunk, de az is fontos, hogy az embereket ne taszítsuk, hanem inkább vonzzuk... magunk felé és Isten felé – elsősorban!”

Farkas Krisztina
Duna TV, Térkép
erdely.ma, 2010. május 07.