Vass Csaba-Imre lazarista szerzetes, akit Jakubinyi György érsek szentelt pappá Görgényüvegcsűrön,  válaszol kérdéseinkre. A beszélgetésből megtudhatják, hogyan született meg a hivatása, hogy került kapcsolatba a lazarista szerzetesekkel, hol lesz az első állomáshelye és milyen területen fog tevékenykedni.

Honnan indult? Hogyan született meg a hivatása?

1984. október 6-án születtem, Görgényüvegcsűrön lakom. Van egy 25 éves öcsém és egy nyolcéves húgom. Édesapám autószerelő és darukezelő, édesanyám háziasszony. Az általános iskolát Görgényüvegcsűrön, a középiskolát Magyarországon, Szobon a Misszióstársaság által fenntartott Szent László Gimnáziumban végeztem.

A gimnáziumi évek alatt még orvosnak készültem, de az érettségi előtti év változásokat hozott. Egy szentmise alatt valami különleges dolog történt, és akkor döntöttem el, hogy belépek a szemináriumba, mégpedig a lazaristákhoz. Talán úgy mondhatnám, hogy valami nagyon világos célt láttam valahol messze, és már csak az odavezető utat kellett, illetve kell végigjárni. Mindenki máshogyan járja az utat, és különféle utakat választ. Számomra ez az út a papság.

Miért éppen lazarista szerzetes lett? Itthon Erdélyben inkább ferencesekkel, jezsuitákkal és piaristákkal lehet találkozni. Hogy került kapcsolatba a lazarista szerzetesekkel?

Magyarországon, Szobon a lazaristák által fenntartott Szent László Gimnáziumban végeztem középiskolai tanulmányaimat, ahol kollégista is voltam. Oda pedig Szász Gyula atya által kerültem, aki falumbeli, és akkor lazarista papként dolgozott a gimnáziumban és a kollégiumban. Sebestyén Imre lazarista szintén a kollégiumban volt, és általuk kerültem kapcsolatba a lazarista renddel, nyertem bepillantást DePaul Szent Vince életébe.

Ki a példaképe, kinek volt szerepe személyiségének kialakulásában?

A szemináriumi évek alatt ismertem meg jobban Prohászka Ottokár és Márton Áron püspökök életét, lelkiségét, és nagyon megérintett az a tűz és lelkesedés, ami bennük volt. Az utóbbi években Teilhard de Chardin jezsuita szerzetes életét, műveit és gondolatvilágát tanulmányoztam mélyebben, és nagyon sokat tanultam tőle. A legtöbbet pedig azoktól tanultam, akikkel eddigi utam folyamán találkoztam, és ezután is sokat szeretnék tanulni azoktól, akikhez majd küldetésem szól.

Tanulmányait Budapesten és Piacenzában végezte. Mit kapott értelmileg-érzelmileg az egyetemeken?

Minden közösségben és minden egyetemen más és más dolgokra fektetik a hangsúlyt, így volt szerencsém többoldalú tapasztalatot szerezni. Budapesten a rendszeresség, a kemény tanulás, a baráti kapcsolatok, a kis közösségbe való beilleszkedés volt előtérben. Piacenzában a tanulás mellett a pasztorációs gyakorlatnak, a szabadság kezelésének, mondhatnám az önnevelésnek, a nagy közösségnek és a különféle kultúrák elfogadásának volt nagy szerepe, hisz ez egy nemzetközi szeminárium volt, a világ több országából voltunk ott kispapok, egyházmegyések és lazaristák egyaránt.

Kik fognak eljönni a papszentelésére? Felszentelt papként hol lesz az első állomáshelye?

A papszentelésre elsősorban a családom, a rendtársaim, a rokonaim és a kedves falubeliek fognak eljönni. Lesz viszont számos barátom és ismerősöm Magyarország minden részéről, és itt lesznek sokan olaszországi barátaim és ismerőseim közül is. A tartományfőnököm Budapestre helyezett, egy másik rendtársammal együtt a népmissziók megszervezését, kidolgozását és természetesen „lebonyolítását” bízta ránk.

A lazaristák apostoli területe: népmissziók, papi szemináriumok, plébániák, iskolák, kórházak és diákotthonok – főképp lelki vezetés formájában. Ezek közül melyik az a terület, amelyen szívesebben tevékenykedne?

Szívesen tevékenykedem iskolák, diákotthonok területén, de bármilyen más területen is.

Sajátos munkaterületük: kül- és belföldi missziók. A lazaristák egyötöde működik missziós országokban (India, Tajvan, Indonézia, Fülöp-szigetek, Afrika és Latin-Amerika több országa). Szeretne missziós országban is tevékenykedni?

Ha úgy adódik, és szükség van rá, szívesen elmegyek.

Mi a papi jelmondata? Miért választotta?

A jelmondatot János evangéliumából választottam: „Péter felelte Jézusnak: Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek”. Számomra ez az evangélium „szíve”. Jézus nem vonja felelősségre Pétert, aki őt háromszor megtagadta, hanem megkérdi tőle: „Péter, szeretsz engem?” Péter erre az iránta mutatott szeretetre csak annyit tud válaszolni: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek”.

Kérdezett Sajgó Balázs