Gábor Áron szülőfalujában nem mindennapos eseményre került sor, a zsúfolásig telt Szent Miklós római katolikus templomban az egyházközség búcsúját és a templomszentelés kétszázadik évfordulóját ünnepelték meg. A kettős ünnepséget ft. Tamás József püspök is megtisztelte jelenlétével, aki a megemlékező szentmise főcelebránsaként megszentelte a Bodó Csaba helybeli fafaragó által készített és az egyházközségnek ajándékozott faragott emléktáblát, melyen a kétszáz éves templom lelkipásztorainak neve és szolgálati idejük olvasható.

A szentmisén közreműködött a Kelemen Antal által vezényelt rétyi fúvószenekar, valamint az egyházi énekkar.
A szentbeszédet Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi kanonok mondta, aki képzeletbe­li interjú keretében idézte meg a templom védőszentjének, Szent Miklósnak az alakját, a szent életű püspök életét és munkásságát méltatva. A kanonok a bereckiek utol­só mentsvárának nevezte Isten Házát. A szentmise végén Balogh András, a művelődési központ igazgatója kért szót, és elmondta, hogy a Bereckben született, jelenleg Buda­pesten élő és alkotó Ballonyi Pál Margit festőművész három olajfestményt adományozott a községnek, a Szent Mik­lós-templom főoltárát ábrázolót az egyházközségnek, a másik kettőt pedig a polgármesteri hivatalnak és a művelődési központnak. A festőművészt Feren­tzi László iskolaigazgató, Bodó Csabát pedig Tibád Sándor ny. történelemtanár méltatta. A Comenius-iskola tanulói az Emlékezve a múltra, hittel élve a jelent, bízva fogadva a jövőt című, Balogh András által összeállított pódiumműsort mu­tatták be, majd az énekkar Khell Gabri­ella zenetanár vezényletével az alkalomhoz illő énekszámokat adott elő. A kettős ünnepség a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget.

Iochom István, Háromszék, 2010. december 7.

Templomszentelési ünnepség Bereckben

Gábor Áron szülőfalujának római katolikus hívei és számos meghívott, közéleti személyiség — többek között Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete és ft. Tamás József segédpüspök — jelenlétében a hétfőn, december 6-án 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében emlékeznek meg a Szent Miklós-templom felszentelésének kétszázadik évfordulójáról.

A monumentális templom 1803 és 1810 között épült, a klasszicista építészet stílusjegyeit viseli. Belhossza 34,60, belmagassága 11, szélessége 13 méter, harangtornya pedig 31,35 méterre emelkedik. A főoltár nagyméretű olajfestménye a templom védőszentjét, Szent Miklós püspököt ábrázolja, Csűrös Miklós kolozsvári festő készítette 1837-ben. A templom orgonája Kolonits István orgonaépítő mester munkája, 1865-ben készült kézdivásárhelyi műhelyében.

Bereck középkori temploma a mai temető helyén állt, és a felszínre került kövek alapján gótikus építmény lehetett. A jelenlegi templom keresztelőkútja minden valószínűség szerint ebből a középkori templomból maradt fenn.

A Szent Miklós-templom elődjét a mostani helyén 1569-ben építették, és méreteiben sokkal szerényebb volt. 1754 és 1757 között tornyot is emeltek hozzá, de az 1802-es pusztító földrengés annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. Ebből a templomból csupán egy barokk oltárrész maradt meg, mely a jelenlegi templom kápolnájában található. Az 1977-es földrengés nagy kárt okozott a templom falaiban, ezeket vasbeton gyűrűkkel kellett megerősíteni. A toronyban három harang található, műemlék haragja 1775-ben egy brassói harangöntő műhelyben készült, és 1849-ben megmenekült a beolvasztástól. E templomban keresztelték meg többek között Gábor Áront és Illyés Kinga színművésznőt.

Iochom István, Háromszék, 2010. december 3.