Márton Áron születésének 120. évfordulójára a Keresztény Szó augusztusi lapszámát ismét teljes egészében a nagy püspök emlékének szenteli. A lapszámban életútjára, emberségére, papi szolgálatának egyes szakaszaira vonatkozó összefoglaló írások kapnak helyet, valamint új, egyes részletekre rávilágító kutatások eredményei. Püspökünk életútja példaértékű, és még mindig számtalan mozzanata van, ami különféle élethelyzeteinkben, megpróbáltatásainkban megerősíthet. Ezért is érdemes foglalkozni vele, olvasni róla.

Ebben a lapszámban az átfogóbb elemzések mellett olyan új megvilágítások kerülnek előtérbe, mint Márton Áron katonai „pályafutása”, sebesülései, a doberdói emlékek ma, sok fotóval (Kovács Gergely: Kimegyek a doberdói harctérre); Márton püspök lehallgatott beszélgetése Hossu görökatolikus püspökkel, amelyben az idős román főpap Márton Áron romántudását is dicséri (Fodor György: Egy rózsafüzér a pápa áldásával. Márton Áron püspök látogatása Iuliu Hossunál), újabb érdekességek a CNSAS dokumentumaiból: részletek a börtönévekről (Bodeanu Denisa), Márton Áron 1963 és 1969 közti harcáról a kommunista államhatalommal (Csendes László); Márton Áron és egy lengyel diplomata barátsága története püspökünk emberi arcát villantja fel (Seres Attila: Egy elfeledett barátság – Márton Áron és Tadeusz Stapiński lengyel diplomata).

Az olvasók találnak még személyes emlékeket, vallomásokat, történeteket a nagy püspök emberségéről (Jakab Gábor: Márton Áron, az ember); kultúrára való fogékonyságát, nyitottságát és mindenkori kiemelt figyelmét elemzi az egyháztörténész (Marton József: Márton Áron a kultúra szolgálatában); olvashatnak Márton Áronnak a családok pasztorációjára vonatkozó nézeteiről (Kovács Sándor: Márton Áron, a keresztény családok pártfogója); Márton  Áron és az ifjúság kapcsolatáról (Bodó Márta: Márton Áron, az ifjúság vezére); a II. vatikáni zsinathoz való viszonyulásáról (Jonica Xénia: A zsinat szelleme az erdélyi egyházmegyé(k)ben. Márton Áron zsinattal kapcsolatos megnyilvánulásai); társadalmi szerepvállalásáról, társadalometikai elgondolásairól (Virt László: Társadalometika a népi gondolatban, Soós Károly: Márton Áron a közéletben). A lapszámban Márton Áron saját írását is olvashatják, és korabeli fotókat, dokumentumokat is találnak. 

Bodó Márta főszerkesztő

RENDELÉSI INFORMÁCIÓK:

A Keresztény Szó szabadárusításban 3,5 (előfizetőknek 2,5) lejbe kerül, ezt az ünnepi lapszámot 10 példány feletti plusz rendelés esetén 3 lejes áron lehet beszerezni a lapot kiadó Verbum Keresztény Kulturális Egyesület (Kolozsvár) elérhetőségein: 
Telefon: 0740-937.116, 0264-596.478 (8-16 óra között hívható). 
Rendelési határidő: augusztus 5.
Konferencia - Róma 2026
Articol

Episcopul Márton Áron, martor și simbol al Europei creștine – Conferință la Roma

Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
MA zarandoklat_Roma
Articol

Pelerinaj la Roma pe urmele moștenirii spirituale a Venerabilului Episcop Márton Áron

În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Alvinc
Articol

Comunicat de presă – Restaurarea Bisericii și a Mănăstirii Franciscane din Vințu de Jos

Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.
Hírarchívum