Ismét megszólalt augusztus 20-án a perkői kápolna kis harangja, búcsúra szólítva a Szentföld falvainak hívő katolikus népét. Előző nap a hagyományokhoz híven Kis­kászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környékét. Perkői szent­beszédében Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános úgy vélekedett, a ma­gyarság letért a Szent István által kijelölt útról.

A Szent István-búcsú tegnap 10 órakor Kézdiszentlélek központjában, az öt évvel ezelőtt felavatott egész alakos Szent István-szobor előtti téren kezdődött mintegy kétszáz felső-háromszéki, erdélyi és határon túlról érkezett zarándok jelenlétében. Kézdiszentlélek testvértelepüléseinek – Budapest XI. kerülete, Piliscsaba, Alsónyék, Szentgál és Nyéklábháza – kül­döttei is együtt ünnepeltek a kézdi­szent­lélekiekkel.

A Szent Gellért Lovagrend Márton Áronról elnevezett erdélyi rendtartományának négy tagja állt díszőrséget a szobornál. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusát Ónody Rita Éva konzul kép­viselte. Márton Árpád parlamenti képviselő mellett Olosz Gergely volt kép­vise­lő és exszenátor is jelen volt, akit Kézdi­szentlélek barátjaként konferáltak be.

A szent király kőszobránál az egyházi kórus fellépése után házigazdaként Balogh Tibor polgármester, Nagy Károly Zoltán, Magyarország bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, majd Bándi Lilla Enikő és Voloncs Attila, a Magyar Nyelvért Benedek Elek Emlékdíj idei és tavalyi díjazottja mondott ünnepi beszédet, ezt követően Thiesz Katalin és Bartók Botond énekelt. Koszorúzás után a több száz fős tömeg egyházi énekeket énekelve, templomi zászlókkal elindult a szent hegy felé, útközben elvégezték a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben felállított kőkereszteknél. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő.

A búcsús szentmise főcelebránsa Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános volt, aki szentbeszédében arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. Mint mondta, a magyarság letért a Szent István által kijelölt útról, a tévelygő nyáj a mai világban pedig nehezen tér magához. „Korunk ellentmondása, hogy magasak az épületek, de kicsinyes a természetünk. Szélesebbek útjaink, de szűkebb látókörünk. Nagyobbak házaink, de kisebbek családjaink. Több a kényelmünk, de kevesebb az időnk.

Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk. Több a szakértő és mégis, több a gondunk. Több a gyógyszerünk, de kevesebb és gyengébb az egészségünk. Túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk. Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk. Túl gyakran gyűlünk, túl ritkán imádkozunk. Éveket adunk az élethez, nem pedig életet az évekhez. Nagyobb dolgokat teszünk, nem pedig jobb dolgokat” – hangsúlyozta a kolozsvári főesperes.

A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításá­hoz, külön kiemelve, hogy az ünnepségen a Máltai Lovagrend brassói képviselői is jelen voltak. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.

Iochom István
Háromszék, 2014. augusztus 21.